MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 58. ÉVFOLYAM (2009)

2009 / 2. sz. - TANULMÁNYOK - GÁBOR ESZTER: Kolbenheyer Ferenc építész (Eperjes,1841-Buziás,1881)

Eperjesen volt pap, s nekem kedves ismerősöm; régi idők­ben sokat voltunk együtt, mert ő előszeretettel foglalkozott a magyar irodalommal, s fordította Garay, Vörösmarty és Petőfi költeményeit" - írta az 1848 októberéről szóló feje­zetben. 118 Németh 1938,87. 119 Presov/Nizná Sebastova (Eperjes/Alsósebes) Fe­rences kolostor levéltára. Eperjesi német-magyar evangéli­kus lelkészség anyakönyve 915. leltári sz. pp. 486-487. Kolbenheyer a keresztségben a Paul Wolfgang Franz ne­veket kapta. Keresztapjai: Wolfgang Menzel, Carl Kolben­heyer, Franz Pulszky, Andreas Vandrák és Andreas Schmidt voltak. 120 Mann 1982,67. 121 BFL XV. 1406.b. III. 491/1874. 22 401/1874. ápr. 16. 122 Mann 1982,142. 123 BFL XV. 20. Egyházi anyakönyvek mikrofilmgyűj­teménye­­ A. 3. Deák téri német egyházközség, 4. Bd. Geraufte 1868-1879. 231. lap, No. 49. Az 1878. dec. 30-án született gyermek neve: Ervin Guido József, szülők: Kol­benheyer Ferenc és Hein Amália, keresztszülők: Trefort Ágoston v.k. miniszter és Medgyaszay István Duna gőz­hajózási igazgató. (Aki természetesen nem azonos a ké­sőbbi építésszel, hiszen ő a keresztelés időpontjában egy­éves volt. Keresztanya a bejegyzésben nem szerepel.) Keresztelte: Kolbenheyer Móric soproni ev. lelkész. 124 VV XXVIII. 1881.16. 125 BFL IV. 1407.b. III. 491/1874., az építési tervek: BFL. XV. 17.d. 329/24924/2-3. 126 BFL IV. 1407.b. III. 491/1874. csomóban a 29 828/1876. számú használatbavételi engedély a második emeleten 1 szobát, 1 dísztermet, 1 imatermet és 8 tanter­met említ, ezzel szemben a Bz.U­V. 1876.324,9. sz. táblán a második emeleti alaprajzon 1 tanári váróterem, egy dísz­terem, 7 tanterem, egy tanteremnyi (3 ablakú) rajzterem és a díszterem mellett egy nagyobb, 6 ablakos rajzterem lát­ható. A tanári váró megfelel a szobának, a díszterem mind­két helyen szerepel, a kisebb rajzterem hozzászámítható a tantermekhez, és akkor a 8 tanterem is egyezik. A fennma­radó nagyobb rajzterem vélhetően azonos az ügyiratban jelzett imateremmel. 127 BFL IV. 1407.b. III. 491/1874. és BzU V. 1876, 324, 9. sz. tábla. 128 Ennek helyszínrajzán, 1874. júl. 24-i keltezéssel szerepel először az aláírása „min. építész" megjelöléssel. 129 Lisa 1994,130-147. 130 Porzó (Ágai Adolf): Utazás Pestről Budapestre. Pal­las, Budapest 1908. Reprint: Fekete Sas Kiadó, Budapest 1998, 30. A régi pesti klinikáról igen plasztikus képet fes­tett Ágai, aki itt kezdte, majd Bécsben végezte orvosi ta­nulmányait. 131 Hőgyes 1896, 360; Győry 1936, 584. 132 És II. 1878, 2-4. BzV VII. 1878,3. 133 BFL VII. 12.d. (Pesti telekkönyvi betétek) 5557, 5558, 5559. sz. Az Üllői út 26/a - Szentkirályi utca 48. sz. saroktelek (5557. betétsz.) 744 58/100 négyszögöl, az Üllői út 26/b (5558. betétsz.) 659 67/100, az Üllői út 28/a (5559. betétsz.) 1245 25/100 négyszögöl területű volt. 134 Győry 1936,583. 135 BFL VII. 12.d. 5551-5556. sz. A Szentkirályi u. 46/a (5551. betétsz.) 414 43/100, a Szentkirályi utca 46/b (5554. betétsz.), a Szentkirályi u. 46/c (5555. betétsz.) 484 30/100, a Mária u. 35. (5552. betétsz.) 445 80/100, a Mária u. 37/a (5553. betétsz.) 405 90/100, a Mária u. 37/b (5556. betétsz.) 492 40/100 négyszögöl területű volt. 136 BFL VII. 12.d. 5560. betétsz. Üllői út 28/b, Mária u. 41 / b 660 10/100 négyszögöl. 137 BFL VII.12.d. 5561. betétsz. Mária u. 41/a 304 négyszögöl. A vallás- és közoktatásügyi m. kir minister­nek a közoktatás 1872. évi állapotáról szóló s az Ország­gyűlés elé terjesztett [III.] jelentése. Budapest 1874, 113. A jelentés összesen négy telket említ mint 1872-ben vásá­roltat. Megnevezi a megvásárolt telkeket is, nevezetesen: Adler-Molnár-Ferdinándy-, Luz­enbacher- és Bernhard­féle telkeket összesen 5944 négyszögöl területtel. A VKM jelentés és a telekkönyvi adatok nem egyeznek meg pon­tosan: a telekkönyvi betétek szerint az 1870-1873-ban megvásárolt telkek összterülete 20 négyszögöllel több, mint a jelentésben említett, míg az 1876-ban megvásárolt (telekkönyvezett) Mária u. 41 /a sz. telek, amely a bölcsőde területe lehetett, mindössze 304 négyszögöl volt a vásárlás idején. Már Kolbenheyer halála után szerezte meg a VKM a telektömb Baross utca felőli telkeit, és lett ezáltal teljes a klinikai telep. 138 BFL IV. 1407.b. Építési eng.: III. 1606/1874. 41213/1874. jún. 18., ill. 51939/1874. aug. 10., ill. BFL XV.17.d. 329/36771 sz. csomóban a 41213/1874. sz. enge­délyezett terv dátuma 1874. július (nap megjelölése nélkül), a tervrajz dátuma 1874 martius (?) hó; szignó: Kolbenheyer Ferencz min. építész; Kauser János. Az engedélyezés dátu­mának bizonytalanságát az okozza, hogy 1874. ápr. 11-i dátummal 25527/1874 sz. alatt nyújtotta be a VKM az el­ső sebészeti kóroda terveit, de azokat csak június 3-án to­vábbították a FKT-hoz, mert ekkor érkeztek meg az erede­ti sorozatból hiányzó tervlapok (metszet, szerkezeti részlettervek, helyzetrajz). A FKT az épület elhelyezését kifogásolta, mert az előkertes elrendezés eltért az előírá­soktól. A tanács 1874. jún. 18-án 41213/1874. sz. alatt meg­adta ugyan az építési engedélyt, de a VKM-et a tervek mó­dosíttatására kérte. Trefort 49264/1874 sz. alatt iktatott válaszában a betegek érdekében kívánatosnak ítélte a fák ültetését az épület és az utcaforgalom közé, ezért a FKT ki­fogásait csak részben fogadta el. Az 51939/1874. aug. 10-i építési eng. előadói íve hiányzik a levéltárból, csak az uo. számon iktatott FKT leirat tartalmazza az információkat. (Az engedélyezésre vonatkozó iratok mind a BFI. IV. 1407/b. III. 1606/74. sz. csomóban találhatók.) Használat­bavételi eng.: uo. III. 58/1876. 1878. febr. 26. kelt 42291/1877. jan. sz. 139 BFL IV. 1407.b. III. 58/0876. Építési engedély 6883/1876. március 6., felelős építőmester Kolbenheyer Ferencz, használatba vételi eng. 51356/1878. nov. 29.; VV XXV. 1878. 681-682. 140 BFL. IV. 1407.b. 111. 58/0876. Építési eng. 29258/1877. jún. 27., felelős építőmester­ Kolbenheyer Fe­rencz, használatba vételi eng. 1879. jan. 17-én kelt 57637/1878. jan. sz. 141 BFL IV. 1407.b. III. 730/1878. Építési eng. 32335/1878. júl. 13., felelős építőmester Kolbenheyer Fe­rencz, használatba vételi eng. 45545/1880. dec. 4. 142 Ybl 1958,431-432. 143 Első sebklinika. Ismerteti Kov­ács József tanár. In: Hét­gyes 1896,550-559. „Az 1873-ik év nyarán, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi m. k. minister ur ő nagyméltósá­ga megbízásából Kolbenheyer Ferencz ministeri építész kí­séretében azon utasítással tettem utazást Nyugat-Európa

Next