Magyar Építőművészet, 1956 (5. évfolyam, 1-9. szám)

1956 / 2. szám

Nemzeti Színház pályaterve (1912). Lajta Béla felvétele végzett kritikai munkájával egyidejűen billentette helyre az egy­korú finn építészet iránt akkor megnyilvánult kritikátlanságokat is. Erre nézve Gerő Ödönnek: „Osztályépítészet“ c. és éppen a Szeretetház felavatásának évében írt tanulmányából tájékozód­hatunk, az akkori hazai reakció „nemzeti“ felbuzdulása felől. (A Ház, 1911. évf.) Lajta Béla képzeletének habitusára az jellemző, hogy ugyan­akkor, amikor leszerelte a kritikátlan együttfutást az egykorú európai építészeti áramlásokkal, másfelől ezeket a hatásokat kép­zelete legmélyebb régióiba vonta, s ott őrizte egész életén át. Nem felszínesen, hanem igazi lényegük áthasonításával. Példája ennek a Szeretetház kompozíciója. Rajta és általa a szecesszió nem formát­­­lanító hatásban tombolja ki magát, a finn építészeti mozgalom, s Lechner művének hatása pedig a hagyományok szabad képzeletű értelmezéséhez tágul. Lechner fiatal korára visszatekintő önéletraj­zában mondta el azt a hatást, amely művének kibontakoztatásában, Clément Parent tanításaival egybeforrva, a történeti hagyomány­nak a parasztművészettel való „keresztezéséhez“ segítette. Ez a folyamat Lajta Béla művében nyert folytatást és gazdagodást. A pa­rasztművészet vonalainak a nyugati formák világába való beledolgo­­zásában mutatkozik ennek a folyamatnak első lépcsője. Második lép­csője az, amikor a nyugati formák vonalai engednek a népművészet­ből sugárzódó hatásoknak. Harmadik fokozata pedig az volt, amelyben — néhány építész tudatában — kettéválasztódnak, még­pedig tudatosan, a paraszti vonalak, a paraszti formáktól. Negyedik fokozata az volt ennek a folyamatnak, amelyben a nyugati forma­elemek világa transzformálódik, bizonyos léptéken, a paraszti formákból eredő hatásokhoz. Ennek a folyamatnak első építészeti leszüretelése Lajta Béla művészetében történt. Lajta viszonya ehhez a kérdéshez: a továbbfejlesztőé. Lechnernél Feszi hatásáról, Lajtánál és koránál Lechner hatásáról kell beszélnünk. Így lett ez a Fővárosi Könyvtár pályaterve (1911) Wurmberg-kastély udvara (Lajta Béla fényképgyűj­­teményéből )?

Next