Magyar Építőművészet, 1956 (5. évfolyam, 1-9. szám)
1956 / 2. szám
Nemzeti Színház pályaterve (1912). Lajta Béla felvétele végzett kritikai munkájával egyidejűen billentette helyre az egykorú finn építészet iránt akkor megnyilvánult kritikátlanságokat is. Erre nézve Gerő Ödönnek: „Osztályépítészet“ c. és éppen a Szeretetház felavatásának évében írt tanulmányából tájékozódhatunk, az akkori hazai reakció „nemzeti“ felbuzdulása felől. (A Ház, 1911. évf.) Lajta Béla képzeletének habitusára az jellemző, hogy ugyanakkor, amikor leszerelte a kritikátlan együttfutást az egykorú európai építészeti áramlásokkal, másfelől ezeket a hatásokat képzelete legmélyebb régióiba vonta, s ott őrizte egész életén át. Nem felszínesen, hanem igazi lényegük áthasonításával. Példája ennek a Szeretetház kompozíciója. Rajta és általa a szecesszió nem formátlanító hatásban tombolja ki magát, a finn építészeti mozgalom, s Lechner művének hatása pedig a hagyományok szabad képzeletű értelmezéséhez tágul. Lechner fiatal korára visszatekintő önéletrajzában mondta el azt a hatást, amely művének kibontakoztatásában, Clément Parent tanításaival egybeforrva, a történeti hagyománynak a parasztművészettel való „keresztezéséhez“ segítette. Ez a folyamat Lajta Béla művében nyert folytatást és gazdagodást. A parasztművészet vonalainak a nyugati formák világába való beledolgozásában mutatkozik ennek a folyamatnak első lépcsője. Második lépcsője az, amikor a nyugati formák vonalai engednek a népművészetből sugárzódó hatásoknak. Harmadik fokozata pedig az volt, amelyben — néhány építész tudatában — kettéválasztódnak, mégpedig tudatosan, a paraszti vonalak, a paraszti formáktól. Negyedik fokozata az volt ennek a folyamatnak, amelyben a nyugati formaelemek világa transzformálódik, bizonyos léptéken, a paraszti formákból eredő hatásokhoz. Ennek a folyamatnak első építészeti leszüretelése Lajta Béla művészetében történt. Lajta viszonya ehhez a kérdéshez: a továbbfejlesztőé. Lechnernél Feszi hatásáról, Lajtánál és koránál Lechner hatásáról kell beszélnünk. Így lett ez a Fővárosi Könyvtár pályaterve (1911) Wurmberg-kastély udvara (Lajta Béla fényképgyűjteményéből )?