Magyar Építőművészet, 1984 (33. évfolyam, 1-6. szám)

1984 / 6. szám

1. Az Aranypók-Konsumex Divat­áruház a Váci utca és a Régiposta utca sarkán. Földszinti alaprajz 2—5. Az Aranypók-Konsumex Di­vatáruház­cepciónak a megvalósulását, amely­nek elindulása még ahhoz az időszak­hoz kapcsolódik, amikor Te is része voltál a városfejlsztési döntéseket előkészítő apparátusnak? Polónyi Károly: Ahhoz csak gratu­lálni lehet, hogy az elhúzódó válság idején is megtalálták a módját annak, hogy a Duna-part háborús sebeinek begyógyítása után a Váci utcában is belvárosba illő épületek kerüljenek az ideiglenes épületek lebontása óta üresen tátongó három telekre: az Aranypók, a Taverna és a Pénzinté­zeti Központ iroda- és kereskedelmi központja. Sőt, az utóbbiak kiszol­gáló útjaként megépült a Váci utca alatt, a Vas­udvarig folytatható alag­sori utca. Az építkezések befejezté­vel a kilátásra, napra, frissítő szellőre nyitott, újjáéledt Dunakorzó után a széltől védett, zárt, összeszűkülő tér­arányú — ugyanakkor a Petőfi Sándor utcát, a Váci utcát és a Dunakorzót összekötő közökkel, merceriákkal ál­landóan gazdagodó — Váci utcának is elkészülhet a burkolata és bebútor­­zása. Az utca fölött átvezető presszó­étterem híd tovább fokozza majd az utca zártságát. Végre-valahára, hisz eddig mindig szégyelltem a Váci ut­cát. Szakmánk jelentéktelenségének bizonyítékát láttam benne. A sok embert, aki az üres telkeket eltakaró kerítések között tolongott, biztosan nem az építészet, az utcák, terek, közök aránya vonzotta... Pr. A.: Most az Arany­pók előtt ke­letkezett „piazzetta” viszont éppen kitágította a Váci utca összeszűkülő térarányait... P. K.: Úgy hiszem, az Aranypók áruház a világ majdnem minden vá­rosközpontjában rangos épületnek számítana. Amikor a terv készült,­­nagyon jónak találtuk a tervezett piazzettát, a visszaugrást, amely ja­vítja a szűk utcára néző homlokzatok bevilágítását. Ma természetesen sok­kal fontosabbnak értékelnénk a Bel­város morfológiáját meghatározó „teli” és „üres” részek határát. A „teli” részek úgy változtathatók, ahogy azt az igények megkívánják, mindaddig, amíg azt a közlekedéssel, közművekkel való kiszolgálás, kör­nyezeti tényezők azt lehetővé teszik. A gyalogos és egyéb közterületi ak­tivitások számára az utcák, terek, piazzetták, közök formájában meg­jelenő „üres” területek felé néző ha­tárfalak pákánymagassága, anyaga, textúrája, színe, tetőformája minden­képpen meghatározó. M.Á.: Ezt Frederyk Szczot fogal­mazta meg, de Portoghesi tanulmá­nyai is bizonyítják ezt az „új” érzé­kenységet. .. P. K.: Igen, de már az 1952-es CIAM 8-on idézte Sert vagy Giedion Ortega , Gasset-nek azt a megállapí­tását, hogy a városnak, akár az ágyú­nak, legfontosabb része az üres tér, melyet a házak, vagy a cső köpenye körülvesz. Ebből a szempontból a Taverna esetében az általános eme­letnek több szint bevilágítását lehe­tővé tevő visszaugrás azért figye­lemre méltó, mert anélkül tágítja a légtérarányt, hogy „kilyukasztaná” az utcát. Gondolom, hogy ezért mi­nősíthetjük időállónak pl. a CHEMO­­LIMPEX épületét. /­. A.: Úgy érzed, hogy lényegében megvalósul az 1970-es általános terv­ben hivatalos programmá vált bel­városi passzázsrendszer-koncepció, a Kapsza—Schall—Ébert-féle díjnyer­tes pályamű? P. K.: Nem hiszem, hogy városren­dezési tervnek nevezhető egy olyan munka, mely úgy valósul meg, ahogy megrajzolták. A város lényege éppen az, hogy állandóan változik, alakul, idomul az igények változásaihoz. És éppen a legjelentősebb pontjain a leggyorsabban. A pályamű koncepci­ója az elhúzódó depresszió miatt hosszabb időre határozta meg a fej­lődés irányát, így közben maga is ala­kult. De ha hirtelen megvalósult volna, akkor is azóta állandóan to­vábbalakítanák. /VI. A.: Szóval most már az „élet” fogja megfelelő irányba alakítani a Belváros-koncepciót? P. K.: Mindenesetre most a Belvá­ros kapui kell, hogy következzenek. A 40 éves évfordulón is a háborúra em- 5 2 4 1.Le Magasin de Modes «Arany­­pók-Konzumex» au coin des rues Váci et Régiposta. Plan du rez-de-chaussée 2—5. Le Magasin de Modes « Arány­­pók-Konzumex » ME 84. 6. 38

Next