Régi-Új Magyar Építőművészet, 2005 (1-6. szám)

2005 / 6. szám

Koller József és munkatársai EZ A KÉP finoman fogalmazva is igen vegyes. Nem je­lenti ez azonban, hogy mindazon épületek, amelyeket mondjuk a hetvenes évek eleje óta építettek, feltét­len rosszak lennének; nem, erről van itt szó. A gond sokkal inkább az összképben mutatkozik: a fésületlen­­ség, a hely szedett-vedett mivolta az épületek érzéket­len egymásmellettiségének következménye. Kisteleg­­di István Kereskedők Háza, a Finta iroda által épített hatalmas Árkád Áruház (amely pusztán mérete okán is idegen ebben a városi szövetben), a mára kínai boltként üzemelő Konzum Áruház, a Tillai Ernő által új­ragondolt századfordulós neoreneszánsz Posta Palo­ta, Erdélyi Zoltán-Várnagy Péter OTP székháza, na meg Köves Emil két irodaháza hangoskodnak, mo­corognak itt egymás mellett. A zajos látványban az a világjelenség is megfigyelhető, hogy nem könnyű megtalálni az egyensúlyt helyi és globális, tradicio­nális és aktuális építészeti jelleg, a közösségi elvá­rás és az alkotói személyiség különböző értékei között. Igazodási kényszer, az építészeti mű lényegéhez nem kapcsolódó narratívák bevezetése, avagy éppen ellen­kezőleg: az önmagára való figyelés kizárólagossága errefele is megfigyelhető. Ebben a kontextusban tar­tom igen fontos állításnak Koller József új bírósági épületét, amely empatikusan viselkedő műalkotás­ként egyszerűen feloldja a helyszínen érzékelhető fe­szültségeket. A Megyei Bíróság, a Pécsi Ítélőtábla és a Munkaügyi Bíróság új épülete már építése alatt emblematikus ele­me lett a környéknek: a tektonikusan megmozgatott négy elemből álló kőtömb olyan erős állításként van je­len, amely teljesen természetes módon keltette fel az emberek figyelmét. A föld mélyéből előtörő szikla ké­pe pontosan artikulált: ez a kőszerűség mindenki szá­mára olvasható. A vetődés dinamikájára természetes módon erősít rá az épületet kívülről burkoló fűrészelt isztriai Kanfanar kő. Az üres tér felé forduló keleti hom­lokzaton a kő a bányászott szélét mutatja: a száraz rakással egymás mellé sorolt rusztikus felület esetle­gessége tulajdonképpen megismétli a tömbök szer­kesztésének dinamikáját. Az északi és déli homlokza­tokon ezzel szemben ugyanennek a kőnek a csiszolt ÉPÍTÉSZPÁHOLY LODGE Somogyi Krisztina Helyénvaló ítélet A Baranya Megyei Bíróság, a Pécsi Ítélőtábla és a Munkaügyi Bíróság közös épülete Pécsett a Rákóczi út különös hely. A történelmi belvárost délről határoló forgalmas utca tulajdonképpen az a határ, ahol a sztereotipizált pécsi hangulat elillan, a város iden­titása meginog. Innen pár sarokra, északra már a főtéren jár az ember, délre viszont a szocialista bányászváros világa fogad: a Rákóczi út tehát feszültségi zóna, keresztmet­szet arról, ami az elmúlt száz évben errefele történt. GENERÁL TERVEZŐ / GENERAL DESIGN KOLLER ÉS TÁRSA TERVEZŐ KFT. ÉPÍTÉSZET / ARCHITECTURE KOLLER JÓZSEF VEZETŐ TERVEZŐ, IFJ. CSATAI LÁSZLÓ, BÁNFALVI ZOLTÁN, FEHÉR ZSÓFIA - KOLLER ÉS TÁRSA TERVEZŐ KFT. BELSŐÉPÍTÉSZET / INTERIOR DESIGN RÁDÓCZY LÁSZLÓ, TOLNAI ZSOLT - PÉCSÉPTERV STÚDIÓ KFT. STATIKA / STRUCTURE MAROS JÓZSEF, KIS-BOGDÁN ANDRÁS - MAROSTERV MÉRNÖKI IRODA KFT. ÉPÜLETGÉPÉSZET / PLUMBING&HVAC EÖRDÖGH ZSOLT, JERMÁS KRISZTIÁN - HEVASZER KFT. ÉPÜLETVILLAMOSSÁG / ELECTRICAL PLANNING ANKA ATTILA, KELLÉNYI ISTVÁN - ANKA REPRO KFT. FOTÓK • PICTURES • BELICZAY LÁSZLÓ 2005|Ó RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Next