Régi-Új Magyar Építőművészet, 2005 (1-6. szám)
2005 / 6. szám
Koller József és munkatársai EZ A KÉP finoman fogalmazva is igen vegyes. Nem jelenti ez azonban, hogy mindazon épületek, amelyeket mondjuk a hetvenes évek eleje óta építettek, feltétlen rosszak lennének; nem, erről van itt szó. A gond sokkal inkább az összképben mutatkozik: a fésületlenség, a hely szedett-vedett mivolta az épületek érzéketlen egymásmellettiségének következménye. Kistelegdi István Kereskedők Háza, a Finta iroda által épített hatalmas Árkád Áruház (amely pusztán mérete okán is idegen ebben a városi szövetben), a mára kínai boltként üzemelő Konzum Áruház, a Tillai Ernő által újragondolt századfordulós neoreneszánsz Posta Palota, Erdélyi Zoltán-Várnagy Péter OTP székháza, na meg Köves Emil két irodaháza hangoskodnak, mocorognak itt egymás mellett. A zajos látványban az a világjelenség is megfigyelhető, hogy nem könnyű megtalálni az egyensúlyt helyi és globális, tradicionális és aktuális építészeti jelleg, a közösségi elvárás és az alkotói személyiség különböző értékei között. Igazodási kényszer, az építészeti mű lényegéhez nem kapcsolódó narratívák bevezetése, avagy éppen ellenkezőleg: az önmagára való figyelés kizárólagossága errefele is megfigyelhető. Ebben a kontextusban tartom igen fontos állításnak Koller József új bírósági épületét, amely empatikusan viselkedő műalkotásként egyszerűen feloldja a helyszínen érzékelhető feszültségeket. A Megyei Bíróság, a Pécsi Ítélőtábla és a Munkaügyi Bíróság új épülete már építése alatt emblematikus eleme lett a környéknek: a tektonikusan megmozgatott négy elemből álló kőtömb olyan erős állításként van jelen, amely teljesen természetes módon keltette fel az emberek figyelmét. A föld mélyéből előtörő szikla képe pontosan artikulált: ez a kőszerűség mindenki számára olvasható. A vetődés dinamikájára természetes módon erősít rá az épületet kívülről burkoló fűrészelt isztriai Kanfanar kő. Az üres tér felé forduló keleti homlokzaton a kő a bányászott szélét mutatja: a száraz rakással egymás mellé sorolt rusztikus felület esetlegessége tulajdonképpen megismétli a tömbök szerkesztésének dinamikáját. Az északi és déli homlokzatokon ezzel szemben ugyanennek a kőnek a csiszolt ÉPÍTÉSZPÁHOLY LODGE Somogyi Krisztina Helyénvaló ítélet A Baranya Megyei Bíróság, a Pécsi Ítélőtábla és a Munkaügyi Bíróság közös épülete Pécsett a Rákóczi út különös hely. A történelmi belvárost délről határoló forgalmas utca tulajdonképpen az a határ, ahol a sztereotipizált pécsi hangulat elillan, a város identitása meginog. Innen pár sarokra, északra már a főtéren jár az ember, délre viszont a szocialista bányászváros világa fogad: a Rákóczi út tehát feszültségi zóna, keresztmetszet arról, ami az elmúlt száz évben errefele történt. GENERÁL TERVEZŐ / GENERAL DESIGN KOLLER ÉS TÁRSA TERVEZŐ KFT. ÉPÍTÉSZET / ARCHITECTURE KOLLER JÓZSEF VEZETŐ TERVEZŐ, IFJ. CSATAI LÁSZLÓ, BÁNFALVI ZOLTÁN, FEHÉR ZSÓFIA - KOLLER ÉS TÁRSA TERVEZŐ KFT. BELSŐÉPÍTÉSZET / INTERIOR DESIGN RÁDÓCZY LÁSZLÓ, TOLNAI ZSOLT - PÉCSÉPTERV STÚDIÓ KFT. STATIKA / STRUCTURE MAROS JÓZSEF, KIS-BOGDÁN ANDRÁS - MAROSTERV MÉRNÖKI IRODA KFT. ÉPÜLETGÉPÉSZET / PLUMBING&HVAC EÖRDÖGH ZSOLT, JERMÁS KRISZTIÁN - HEVASZER KFT. ÉPÜLETVILLAMOSSÁG / ELECTRICAL PLANNING ANKA ATTILA, KELLÉNYI ISTVÁN - ANKA REPRO KFT. FOTÓK • PICTURES • BELICZAY LÁSZLÓ 2005|Ó RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET