Magyar Horgász, 2010 (64. évfolyam, 1-12. szám)
2010. augusztus / 8. szám
években németek, osztrákok érkeztek, mostanában az olaszok közt terjed a rekordhalakat adó holtág híre. De mi is Atka sikerének a titka? A kérdést Láda Gáspárnak, a vízkezelő Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetsége ügyvezető elnökének tettük fel. - Atka a dél-alföldi régió legnagyobb vízkészletű, 107 hektáros Tisza-holtága. Természeti állapotai nagyon jók, mentett oldali holtágról lévén szó, a feltöltődési, elöregedési folyamatok sokkal lassabban zajlanak, mint egy ártéri holtágban, ahová az árhullámok rendszeresen lerakják a folyó hordalékát. Egyetlen, az öregedést elősegítő tényező akad: nagy területről ide jut a belvíz. S a belvíz - bár megléte vízutánpótlásként előnyös - sok növény tápanyagot hoz a környékbeli, megművelt földterületekről, a sok tápanyag pedig kedvez az algáknak, és a minden ősszel elpusztuló algatömeg iszappá válik. De még így is csekély mérvű a feliszapolódás. Ajka a Tisza-szabályozás - s azzal a patkó alakú, nagy kanyar levágása, a holtág létrejötte - óta őrzi a jellegzetes, még a vízterület folyókorában kialakult mederalakulatokat: a kanyarulat külső ívén, a meredek, szakadó partnál ma is 9- 10 méteres vizeket mérhetünk. A belső íven, a sekélyben már kialakult az állóvízi jelleg: megjelent a nád, létrejöttek a hínártársulások. A holtág két vége elsekélyesedett, itt, és a kanyar belső ívén található keskeny ágban, a Kis-Tiszában jól nevelkedik a halivadék. Összességében Ajka változatos élőhely - mutatja be a terület adottságait az ügyvezető elnök. - A holtág vízimadár világa is gazdag, a többek között üstökösgém, kiskócsag, bakcsó, szürkegém lakta, erdős partú északi végét, s ezzel együtt az egész vízterület mintegy 10 százalékát kímélet területté nyilvánították, ahol nem szabad horgászni. Egyébként Ajka teljes egészében védett: a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, ezen belül a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. HALÁLLOMÁNY ÉS UTÁNPÓTLÁS A változatos élőhely változatos halállománynak biztosít életlehetőséget. Ponty, amur, harcsa, süllő, csuka, balin egyaránt megtalálható itt, a keszegfélékkel együtt. Van törpeharcsa is, de lényegesen kevesebb, mint a múlt években, a megyei szövetség végrehajtotta szelektálás, ésa természet segítségeként bekövetkezett) bizonyos mértékű törpepusztulás következtében - tájékoztat Láda Gáspár. A ponty a legnagyobb mennyiségben telepített s fogott hal, biztosra vehető, hogy 30 kilósnál nagyobbak is akadnak itt; a holtágon eddig fogott legnagyobb ponty 26,2 kilogrammos, az idei rekorder - május elejéig - Tóth Sándor 21 kiló 10 dekás tőpontya, mely április végén, a déli órákban akadt horogra. A horgászok a naplóba beírt, éves fogása pontyból eléri a 200 mázsát - de ennél lényegesen nagyobb a zsákmány. Részint, mert még mindig vannak, akik nem írják be fogásukat az eredménynaplóba és részint, mert az Ajkán néhány éve létrehozott bojlis pályán fogott pontyok egy speciális, az itt horgászoknak rendelkezésére bocsátott „bojlis naplóban” jelennek meg. (A bojlis pályán fogott halak súlyát azért nem kell regisztrálni az országos engedély részét képező eredménynaplóban, mert az e területen fogott zsákmányt - mérettől s mennyiségtől függetlenül - azonnal vissza kell engedni, tehát „kifo- -jfi 4 V Mgy« Pontybúcsú Ajkai táj