Magyar Ifjúság, 1958. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-05 / 27. szám

HHMHHHHHHHHMHMMHMíI Hsc A Hanság meghódítói között (Nagy képes beszámoló a 2. oldalon) 20 kislány védelmében (3. oldal) A vas és tűz­­ mestere (4. oldal) N­­YÁ­R (6. oldal) VASZIL IVANOV az erdő szerelmese V­­­aszil Ivanov, az­­ érdekes bolgár festőegyéniség mél­tán küzdötte fel magát rövid idő alatt a mai bolgár festészet legelső vo­nalába. Grafikái, festményei az erdő milliónyi titkát hoz­zák közel a szemlé­lőhöz tapintásnyi közelségbe, érzékel­tetve nemcsak az erdő természeti szépségeit, de a re­gényes hangulatot is. A Nemzeti Sza­lonban bemutatott festményei közül kü­lön is kiemelkedik a Tűző nap és Az u­t­o­l­s­ó nap­sugarak, ame­lyek a színek cso­dálatos kompozíci­óját adják. A sok­oldalú művész egyé­nisége azonban a legváltozatosabban talán grafikáiban fejeződik ki. Ezek közül is az erdőt, a „természet sűrűjét’* bemutató — sokszor miniatűrnek tűnő, alig tenyérnyi nagy­ságú­­ grafikái fe­dik fel előttünk an­nak a világnak leg­mélyebb rejtelmeit, amelyben maga a művész is él. Mert Vaszil Iva­nov —— mint ahogyan a Bolgár Művelődési ahol kiállításának anyagát rendezi — elmondta, ma­ga is erdőben él, a szófiai Sza­badság-park erdejének közepén épült faházában. Együtt lélegzik együtt él ecsetjének és ceruzájá­nak „modelljeivel** — az erdővel. a művész sokoldalú kísérlete­­zést is folytat önmagával és művészetével, s termékeny tevé­kenysége során eljutott a színpadi dekorációs vázlatok elkészítéséhez is. Nem egy grafikája a formake­resés egész skáláját mutatja, kezdve a Don Quijotééhoz készí­tett illusztrációktól a merész és érdekes absztrakt vázlatokig. Bolgár vendégművészünk most vidéki — a Balatonnál, Pécsett, Debrecenben, Hódmezővásárhe­­lyen és másutt megrendezésre ke­rülő — kiállításaira készül. Bizo­­nyára ott is olyan nagy érdeklő­déssel fogadják művészetét, mint Budapesten. (S. T.) Intézetben, János-ünnepély július 6-án A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete ha­gyományos János-ünnepélyét július 6-ra halasztotta. Az ün­nepélyt a népligeti Petőfi­­sporttelepen tartják meg. A színvonalas műsor kere­tében a délután fél 3 órakor lejátszandó újságírók,nyom­dászok öregfiúk mérkőzése is nagy érdeklődésre tart szá­mot. STÍLUSOS ELNEVEZÉS­ ­ :­ 1958 JUL VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZ­PO­NTI LAPJA SZÁM 1958. JÚLIUS 5. ÁRA 1 FORINT II. ÉVFOLYAM MEGKEZDŐDTEK A FELVÉTELI VIZSGÁK AZ ORSZÁG EGYETEMEIN. FŐISKOLÁIN KÖZEL 15 EZER JELENTKEZŐ — A „FAVORIT” A SZÍNMŰVÉSZETI FŐISKOLA ÉS A A „HANSÁGIAK” SZÁMÁRA KÜLÖN FELVÉTELI VIZSGA — EGY HÓNAPON BELÜL BUDAPESTI MINDENKIT ORVOSKAR — Értesítenek Az elmúl­t szerdán ország­szerte megkezdődtek a felvé­teli vizsgák az egyetemek és főiskoláik nappali tagozatain. Ez alkalomból megkerestük Czédli György elvtársat, a Művelődésügyi Minisztérium Iskoláztatási Csoportja veze­tőjét, hogy megkérdezzük a jelentkezések tapasztalatairól. — Emlékszünk még az el­múlt esztendőre, amikor 16 ezer diák jelentkezett az első évfolyamokra. Ez idén is ilyen nagymértékű a túljelentkezés? — Valamivel kisebb. Idén nem egészen 15 ezer fiatal je­lentkezett a főiskolák és egye­temek nappali tagozataira. Ez azt jelenti, hogy körülbelül minden tíz jelentkező közül négyet vehetnek fel a vizsga­­bizottságok, hat fiatalt tehát még abban az esetben is el kell utasítaniok, ha a felvételi során megfeleltek. — Melyek a „favorit” egye­temek, karok? — A Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola, 30—40 helyre mintegy kétezren jelentkez­tek. Budapesten az orvoskar 380 helyére 1300 fiatal kérte felvételét, négy és félszer annyian, mint ahányat fel tudnak venni. Ehhez még azt szeretném megjegyezni, hogy a jelentkezők közül 600 diák kitűnő vagy jelesrendű. A ren­­dűséget és a jelentkezők szá­mát illetően is igen nagy az eltérés az egyes egyetemek és karok, szakok között. Míg a budapesti orvosegyetemen ilyen magas színvonalú a je­lentkezettek tanulmányi ered­ménye, addig például a Deb­receni Mezőgazdasági Akadé­mián a jelentkezett 167 diák közül mindössze kilencnek van jeles vagy kitűnő bizo­nyítványa. Ami pedig a je­lentkezők számát illeti: a bu­dapesti Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem különböző ka­rain mintegy háromszor a­ny­­nyi diák jelentkezett, mint amennyit felvehetnek, de ugyanakkor a Természettudo­mányi kar egyes szakain, pél­dául a kémia-fizika szakon kevés fiatal kér felvételt. — Lesz-e pótjelentkezés, vagy átirányítás? —­ Átirányítani csakis ugyanazon az egyetemen be­lül irányítunk át diákot — ha erre feltétlen szükség van —, ahol eredeti elképzelésével csaknem teljesen azonos ro­konszakmát tanulhat. Ha egyes egyetemeken, főiskolá­kon, vagy karokon a felvéte­lik nem zárulnak megfelelő eredménnyel, akkor elképzel­hető, hogy a sajtó útján pót­jelentkezést, illetve felvételt hirdetünk, ezt azonban ma még nem lehet megállapítani. — Mikor zárulnak a felvé­teli vizsgák? — Van, ahol néhány nap alatt lebonyolítják, van, ahol több időbe telik. Több egyete­men várnak azokra a fiatalok­ra, akik egyetemre jelentkez­tek, de a KISZ felhívására a Hanságiban, vagy a Duna­­gáton dolgoznak ezekben a napokban. Tőlük csak azt ké­rik az egyetemek, küldjenek értesítést és írásbeli igazolást arról, hogy jelenleg a munkán vannak s akkor számukra le­hetővé teszik július 13. után a felvételi vizsgát. E hónap 27-ig kell valamennyi egyete­men és főiskolán döntést hoz­ni a felvételekről. Ez azt je­lenti, hogy a hónap utolsó napjaiban, vagy augusztus elején minden jelentkező írás­beli értesítést kap arról, fel­vették-e az e­gy­etemre. — Hadd kérdezzük még meg, mi dönti el végső so­ron, kik kerülhetnek az egye­temre, főiskolára? — Elsősorban a felvételi vizsga eredménye, az, hogy képes-e az illető az adott szak elsajátítására, másodsorban az érettségi bizonyítvány. Azt is okvetlen megnézik, részt vett-e az illető huzamosabb ideig termelő, fizikai munkában, s üzeme ajánlja-e a felvételét. A felvételi bizottság mind­emellett figyelembe veszi a középiskolákban alakult tár­sadalmi bizottságok javasla­tát is, akik az illető fiatalt az egyetemre ajánlották. — Tehát még néhány hát. — Igen, még néhány hét, s elválik, kikből kerül ki az idei tanév első évfolyama az egyetemeken és a főiskolákon. S. M. Ilyen hideg van Kaposvá­rott a hűtőháziján. Szükség is van a húszfokos hidegre, mert különben nem nagyon jutná- , nak friss húshoz a háziasszo- ♦ nyok. ♦ Mínusz húsz fok Mi­int a prérin szá­guldó cowboy­ok, úgy ülnek acél­­paripájuk nyergében. Fejükön széles kari­májú vászonkalap, kezükön hosszú szárú gumikesztyű, szemü­ket üveg védi. Tizenkét ifjú em­ber. Éppen ütközetre indulnak. Ellenfél, az „aranka". Igen, jól tetszett olvasni, az aranka. Csakhogy ez az aranka nem vala­mi csinos kislány, ha­nem csúnya, káros gyomnövény, amely gyökerét a lucerna, lóhere szárába ereszti, és ahol eluralkodik, holdszámra pusztítja ki a drága takar­mánynövényt. A Zala megyei nö­vényvédő állomás 12 tagú Soós-brigádja el­határozta, hogy itt, az alsórajki határban egyszer és minden­korra leszámol ezzel az átkozott gyommal. Mai nap az első kí­sérlet. „Kresonit E” nevű vegyszerrel per­metezik be a lóhere­táblát. Ha sikerül, az egész országban le­számolhatunk a pil­langósok e régi és ve­szélyes ellenségével. — No és van re­mény? — faggatjuk a parancsnokot. Mert parancsnok itt a brigádvezető, a szó szoros értelmében, nem hiába őrmester volt a néphadsereg­nél. Azt mondják, ha „alárom”-ot kiált, haptákba áll az egész társaság. A fegyelem azonban nem zárja ki a tréfát és a barátsá­got. Mintha testvérek volnának, úgy össze­szoktak az együtt töl­tött évek alatt. A nö­vényvédő állomáson mindig ők végzik a kísérleteket. Sok csa­tát megnyertek már, de azért óvatosak a dicsekvéssel. — A remény min­dig megvan — mond­ják —, a siker viszont kezdetben gyakran el­marad. Amit reggel bepermeteztünk,­­ mintha fonnyadna. De a végleges ered­mény majd csak hol­nap, holnapután mu­tatkozik. Míg beszélgetünk, mosolyogva em­lékeznek vissza a krumplibogár elleni harc első éveire. Sok helyen a paraszt­asszonyok kapával álltak a permetező­­gépet vontató traktor elé, nem akarták rá­engedni a földjükre. Most meg ők kérik a segítséget, ha baj van. Rádöbbentek, hogy egy mázsa burgonya árával egész vagon­nal menthetnek meg. Hiszen az első gene­ráció tönkreteheti a termés 90 százalé­kát is. A brigád tagjai azóta már bejárták az egész országot. Ir­tottak szövőlepkét, pajzstetűt és ki tudja hányféle gyomnö­vényt. Legnagyobb élményük azonban —­ mint zalai gyerekek­nek — az Alföld volt. Onnan még asszonyt is akartak hozni egyik társuknak, de sajnos, a lánykérés­nél kosarat kaptak, pedig a brigádvezető személyesen képvisel­te az ügyet. Viszont, ha asszonyt nem is, tapasztalatot sokat hoztak. Jártak if­júsági szer­vezetekben és a látot­­takat-hallottakat, ahol megfordulnak, elme­sélik a zalai parasz­toknak. Ez az ő KISZ- munkájuk nyaranta. Hiszen, amíg a mezei munka tart, az állo­máson csak a szere­lők és az irodaszer­mélyzet tartózkodik. No meg dr. Bagotai István, a laborató­rium vezetője, aki külön kazettákban „nemesíti”, „neveli” a kártevőket. Fejlődé­süket figyelve mindig előre jelzi a veszélyt. A veszélyt, ami je­lenleg is fenyeget, mert éppen most fej­lődött ki a kolorádó bogár második gene­rációja és a napok­ban indul támadásra. De már várják, s mielőtt még kárt te­hetne a burgonya­levélben, beletörik a foga. (—gerencsért—) HADAT ÜZENTEK Városi múzeum nyílt Hajdúszoboszlón ősszel határozta el gimná­ziumunk történelmi szakköre, hogy feldolgozzuk városunk történelmét, összegyűjtjük a történelmi emlékeket és­ kiállí­tást rendezünk. A terv halla­tára megmozdult az egész gimnázium. A gyűjtés nem volt könnyű munka, bizalmat­lanul fogadtak az, emberek­ nehezen váltak meg kedvenc emléktárgyaiktól, de lassan nem egy kiállításra, hanem egész múzeumra való tárgyat gyűjtöttek össze. Az ifjúság lelkesedése magával ragadta a felnőtteket is. Varga István bácsi értékes könyveit hozta el. Barabás Jóska bácsi hosszú ki­lométereket kerékpározott egy­­egy érdekesnek ígérkező tár­gyért,, adatért. Jegykendők, ré­gi pénzek, fegyverek kerültek a gyűjteménybe. Észre sem vettük, s a gyűjtési láz átter­jedt az egész városra. A váro­si tanács támogatta a mun­kánkat, s a kiállításból nem hogy iskolai, de városi mú­zeum lett.­­Múzeumunk a városi műve­lődési otthonban,­ két teremben kapott helyett. A Ládagyár vitrint, az Építő KTSZ bádo­gos­ részlege kereteket, a Ko­vács KTSZ kovácsolt­vas kel­lékeket készített. Ezek mellett még sok szülő és mester segí­tett a munkában. S most, egyévi munka után, megnyithattuk múzeumunk ka­puit. Itt őrizzük a híres Bocs­kay-zászlót, amelyről három és fél évszázad tekint a szemlé­lőre. A Népművészeti-terem­nek egyik értékes­ dísze a XIX. század elejéről származó göm­bölyű kulacs, azután egy pi­patórium, csobolya, női és férfi viselet. A várostörténeti te­remben Bocskay István eredeti ad­ománylevele a legnagyobb kincsünk. Van aranyhímzés és terítő, amely 1758-ban készült. Kiállítottunk 1848-as honvéd­fegyvereket, ha­jdúházat, a vá­ros nevezetes szülötteinek arc­képgyűjteményét. A történelmi szakkör tagjai, de az egész gimnázium igen büszke arra, hogy múzeumunk van, s tovább folytatjuk törté­nelmi emlékeink gyűjtését. Dávid Klára, a Hőgyes Endre Gimnázium tanulója. Nyári álom — a Palatínusról (Lelkes István felvétele.) a Dolgozó Ifjúság I. Szakszervezeti Világkonferenciájára latin-amerikai fiatalok jönnek látogatásra hazánkba Július 14-Ekkor kezdődik­­ Prágában a világszerte mind több és több­ fiatal érdeklődé­­sét kiváltó Dolgozó Fiatalok­­. Szakszervezeti Világkon­­­­ferenciája: öt világrész 100 országa több mint 500 küldöt­tének és megfigyelőjének foga­dására készülnek lázasan a csehszlovák fővárosban. S el­jönnek a DÍVSZ, az UNESCO, a Béke-Világtanács képviselői is! A „világkonferencia-lázra” jellemző, hogy alig akad olyan nap, mikor az újságok ne szol­gálnának olvasóiknak újabb érdekességekkel. Nem is cso­da, hiszen a csehszlovák ifjú­m­­unkások 206 millió korona megtakarításáért harcolnak a konferencia tiszteletére; or­szágszerte az egyes szakszer­vezetek konferenciákat tar­tanak, amelyeken megválaszt­ják prágai küldötteiket; s nagy a készülődés a július 19-i nagyszabású záróülésre, amely a Fu­csik­-parkban lesz — elő­reláthatólag több százezer rész­vevővel ... Ez szám szerint nem sok. De Moszkvában, Londonban, Ró­mában, Stockholmban millió és millió fiatal van, aki lélek­ben július 14. és 19. között Prágában lesz. „Még azoktól az ifjúsági szervezetektől is nap mint nap kapunk üdvözlete­ket, leveleket, amelyekkel ed­dig semmilyen kapcsolatunk nem volt” — mondotta egyik nyilatkozatában Marcel Bras, a Szakszervezeti Világszövet­ség egyik titkára. Valóban: Finnországban gombamódra szaporodtak az előkészítő bi­zottságok, amelyek egésznapos „Ifjúsági Ünnepeket“ szervez­tek, falragaszokat és jelszava­kat terjesztenek, s tíz ifjúsági szakszervezeti körzet gyűjtést indított a küldöttek útiköltsé­gének biztosítására. Hollan­diában az EVC szervezi az összejöveteleket. Nemrég tá­borozást rendezett Amsterdam­tól nem messze, amelyen meg­vitatták a világkonferencia kérdésein kívül azt is, hogyan szervezhetnék meg szünidő és szabadság idején a különböző államok fiataljainak csere­látogatását. Norvégiában az ifjak a készülődések során fel­hívást intéztek a kormányhoz, amelyben követelik Nyugat- Németország atomfelfegyver­zésének megakadályozását.. • A SOBSI, a legnagyobb in­donéz szakszervezet is jelezte, hogy képviselőt küld a cseh­szlovák fővárosba. Jim Young, az egyik tekintélyes ausztrál szakszervezeti vezető kijelen­tette, hogy Ausztráliának is képviseltetnie kell magát a világkonferencián. Hazánkat 16 tagú küldöttség képviseli a világkonferencián. Ők viszik magukkal azt a több mint ezer ajándékot, amit a héten a szaktanács székházá­ban kiállításon mutattak be az érdeklődőknek. A kiállított tárgyak legnagyobb részét sa­játkezűseg készítették fiatal­jaink. Különösen ötletes Raj­nai Károly ipari tanuló „szputnyik-modellje”, a SOR­­TEX kiszeseinek az Egyesült Arab Köztársaság egyik tex­tilgyárának küldött háziszőtte­se, s a „Művészek albuma”, amelyben legkiválóbb színé­szeink írják: „Fogadják tőlünk olyan szeretettel szerény meg­emlékezésként ezt az albumot, amely a mi életünkről, alkotá­sainkról, hétköznapjainkról szól — mint amilyen szeretet­tel mi küldtük el önöknek" .. . A hivatalos küldöttségen kí­vül július 18—21. között 120 tagú csoport is utazik Prágába, amely részt vesz a világkonfe­rencia záróülésén a Fucsik­­parkban, július 22-én pedig 15 — főleg latin-amerik­ai — fia­tal jön 10 napos baráti látoga­tásra hazánkba. Néhány ajándék a sok közül Fiatal művészek első nyári találkozója... A budapesti színházi élet fiatal művészei kellemes han­gulatban töltötték ..hétfői sza­badnapjukat”. A VI. kerületi KISZ Bizottság és a mellette működő Művészeti Tanács , nagyszabású ismerkedési estet rendezett fiatal színészek, fil­mesek, rendezők és zenekari tagok részvételével. A fiatal művészek színpompás nyári ta­lálkozóját a VI. kerületi KISZ Bizottság Korvin Ottó Ifjúsági Házában tartották meg. Erre az alkalomra a Kéményseprő Vendéglátóipari Vállalat állí­tott fel választékos büfét. A lampionokkal feldíszített kert­­helyiségben pedig Szabó Gyula tánczenekara szolgáltatta a ze­nét. A késő esti órákban érkező vendégeket a KISZ Bizottság részéről Balázs Béla első tit­kár, valamint Brenner Péter másodtitkár fogadták. A nép­szerű házigazda szerepét a Művészeti Tanács két fiatal művésznője, Lengyel Erzsi és Holló Ilona vállalta. A találkozón a színpadi élet számos kiváló fiatal művészé­vel ismerkedtek meg a VI ke­rületi és­­ az ugyancsak vendégként meghívott­­- cse­peli ifjúmunkások. Az is­merkedési esten­­ megjelent Szirtes Ádám, Tarsoly Ele­mér a Nemzeti Színháztól, Tábori Nóra, Szatmári István, Gera Zoltán a Néphadsereg Színháztól, Szemes Mari, Kál­lai Ilona a József Attila Szín­háztól, Görög Mara, Beszterczei Pál a Petőfi Színháztól. Gyen­ge Árpád a Madách Színház­tól. Simor András, Radis Ta­más az Operaháztól. Barlangi István, Havas Gertrud a Báb­színháztól, és a művészeti élet számos fiatal művésze. Egy esztendeje annak, hogy az Országos Ment­őszolgálat első, fehérre festett gépe a súlyos betegek szolgálatába állt. Ma már három, korszerű kétmotoros „Super Aero” szállítja a sürgős beavatkozásra szorult betegeket. A röv­id egy esztendő alatt négyszáz beteg életét segítettek megmenteni a gépek. Szeretettel köszönt fák évfordulója alkalmából az Országos Mentőszolgálat légi csoportját. (Szurok János felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék