Magyar Ifjúság, 1966. január-június (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-06-25 / 25. szám
Na add tovább Az I-es gépteremben Szőke Tibor, az ifjúsági brigád vezetője az exportválasztékot mutatja be. — Ezek a Kanadába készülő öltönyök ... — A holland bérmunka, amely a mi brigádunktól most futott ki. — Szovjet megrendelésre készülő kabátok. Hosszúra nyúlna a divatbemutató, ha a Zalaegerszegi Ruhagyár minden exporttermékét meg akarnánk ismerni, hiszen munkájuk nagy része túljut az országhatárokon. — A jelentős exportszállítások köteleznek bennünket a minőség állandó javítására — mondja Kiner Mária, a KISZ-bizottság termelési felelőse. — Ennek sikerült is érvényt szerezni, az egész üzemben elterjedt ugyanis a „Ne add tovább a hibás árut” mozgalom, amelynek kezdeményezői és megvalósítói elsősorban a fiatalok. Szúrópróba az ifjúsági brigádnál. Szőke Tibor mosolyog, hiábavaló fáradozás olyan ruhát keresni, amely hibásan ment tovább a szalagon. De talán a minőségellenőr észrevesz valamit. Szabadkozik: — Kérem, én azt tudom csak mondani, hogy a mi munkánk rendkívül megkönnyebbült. Valóban nagyon ritkán kerül le a szalagról minőségileg kifogásolható termék. — Ha mégis akadna? — Minden ellenvetés nélkül kijavítják. De ez nagyon ritka eset. Nem is emlékszem rá, hogy mikor kellett komolyabb javítással visszaadni ruhát. Az ifjúsági brigád mellett dolgozó többi szocialista brigád is betartja az önkéntesen vállalt szabályt: nem adják tovább a hibás termékeket. Aligha lehet jobb módszert találni ennél a minőségjavításra. Ruhagyári pillanatkép Marasztaló gondoskodás Az elnök, Gyurkó Károly, Kanizsára, siet egy értekezletre. Néhány perce van csupán a busz indulásáig, a tennivaló pedig ilyenkor, korán reggel, egyre szaporodik. Az emberek egymásnak adják a kilincset, sok a kérdés, a megbeszélnivaló a napra vonatkozóan. Azért nem felejti el jövetelünk okát. _ Hogy mi hozta vissza őket a szövetkezetbe? — ismétli a kérdést. — Hát egyenként bizony hosszú lenne a felsorolás. Legutóbb az egyik hazatérő a kanizsai sörgyárból jött vissza. Hatforintos órabérrel növénynemesítő lett. Ha itthon megvan a kereset, minek utazgasson?! Vagy ott vannak a lányok a cukorrépakapálásnál, egyesek közülük 72 forintos napi keresetet is elértek. Szerintem ez az egyik ok, megtalálják a számításukat, itthon maradnak. Egyébként a készpénzfizetés, amelyet megvalósítottunk, szintén elősegítette a maradást. Az órájára néz. . . Aztán arra is ügyeltünk, hogy a televízió, a rádió be legyen kapcsolva, ha este, vagy szombaton, vasárnap összejönnek. Biztosítjuk a szabad időt, a szórakozási lehetőséget, amennyire erőnkből futja. Persze, azt is meg kell mondanom, hogy sürgős munka esetén nem számít az ünnep. És meg is értik ezt, megtörtént már, hogy vasárnap lóherét hordtak. Sós Marika, a 10 tagú lánybrigád vezetője ugyancsak a sürgősségről beszél. — Azért kezdtünk ma a krumplikapálásba, mert a tegnap délutáni eső után ez lett a sürgősebb. Tegnap még a cukorrépán dolgozott a brigád. — És az itteni kereset? — Hol van még vége a napnak... Nem lesz annyi, mint a répán, de 50 forint körülire számítunk. — Biztosan meg is lesz — hagyja helyben a mellette haladó lány. A szőlőben ugyancsak fiatalokat találni. Permeteznek. — Hatvan-hetven fiatal dolgozik a szövetkezetben — mondja Bozsó István technikus, KISZ-titkár —, s ez a szám a nyári hónapok alatt tovább nő. Tizennégy olyan fiatalunk van, aki mezőgazdasági technikumot végzett. A lánybrigádból négyen most végzik esti tagozaton a technikumot. Sok bizonysága van annak, hogy a zalaszentbalázsi Petőfi valóban a fiatalok szövetkezete. És néhány esztendő alatt lett azzá, hiszen három-négy éve mindössze 5 tagú volt az ifjúsági munkacsapat, a többiek elmentek a szövetkezetből. Aztán tavalyelőtt megkezdődött a „visszaszivárgás”, ami nem is maradt abba. — Ez egyben új feladatot is jelent számunkra — mondja a KISZ-titkár. — Most már meg kell oldani az egész évi foglalkoztatást. Az eddig kieső téli hónapokra is munkaalkalmat akarunk teremteni, ami még jobban a szövetkezethez kapcsolja a fiatalokat. Tervek, elképzelések vannak. Sorolja őket. Az új üzemágak kifejlesztése és a merész — sok hasznot ígérő — vállalkozások egyaránt megtalálhatók. A hatvanholdnyi gesztenyés termőre fordulása, a vizenyős, lápos területek kihasználását szolgáló 60 holdas kanadainyárfa-telep jelentős bevételi forrás. — Természetesen tovább akarjuk bővíteni a szórakozási lehetőségeket is — folytatja. — Nagy szükség lenne egy zenés presszóra, de eddig csak akadályokba ütköztünk. Sokat jelentene, ha a kocsma helyett ott töltenék szabad idejüket a fiatalok... A gondoskodás, ami tapasztalható a szövetkezetben, érthetően marasztalja a fiatalokat Motorizált permetezés a szőlőben A szám sokatmondó: 260 község, illetve falu van a megyében. Önmagában is jelenti ez a szétaprózottságot, hátha még alaposabb ismeretséget köt az ember az ezernyi domb és erdő között megbújó falvakkal. Ekkor a gondokat is meg lehet találni; fiatalok beszélnek arról, hogy miért mennek el a faluból. Sok igazság rejlik szavaikban, amikor keveslik a szórakozási, kulturális lehetőségeket (csupán egyetlen adat ennek igazolására: a megyében levő 280 KISZ-alapszervezet közül 180 nem rendelkezik önálló helyiséggel). A városok élete természetesen más. Zalaegerszegen például az új munkaalkalmak teremtése — az Egyesült Izzó és a Ganz- MÁVAG üzemrészlegeinek telepítése következtében — fontos változásokat ígér. És az iparosodás másutt is kedvezően érezteti hatását. A már hagyományosnak számító olajipar mellett új és új ágazatok kelnek életre, amelyeket azelőtt legfeljebb elbeszélésekből ismertek a megyében. Zalai élet... Minden mozzanatáról, változásáról beszámolni annyira lehetetlen, mint a 260 települést megismerni. Nagy sikere van a megyében a KISZ kezdeményezésére indított lakásépítési akciónak. A nagy számú jelentkezést látván az illetékesek úgy döntöttek, hogy ebben az évben újabb 52 KISZ-lakás építését kezdik meg a megyeszékhelyen. A helyszínen ellenőrizte a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatal szakemberek munkáját a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Még ebben a hónapban egyenként foglalkoznak a gyakornokokkal és eldöntik, hogy a gyakornoki idő eltelte után hová, milyen végleges beosztásba kerülnek. Az oldalt írta: Gyulai Ferenc Fotoriporter: Kotroczó István Amikor egy hónappal ezelőtt a Zalaegerszegen rendezett nemzetközi tudományos tanácskozás megnyitó beszédében elhangzott, hogy: „Az egész világon mindenütt erőfeszítéseket tesznek az olajkihozatal növelésére”, a szakemberekből álló hallgatóság csupán helybenhagyóan tudomásul vette a megállapítást. Félreértés ne essék, nem a közömbösség diktálta ezt így, hiszen a korszerű művelési és termelési módszerek ismertetése során megsokszorozódott a figyelem és az érdeklődés. Pedig az említett erőfeszítéseknek ez is része. Jórészt a dunántúli olajmezőre korlátozódtak ezek a módszerek. Olyanok kerültek szóba, mint a „Másodlagos művelés vízbenyomással”, vagy a „Zalasorozat másodlagos leművelése széndioxidos kiszorítással”. Erőfeszítések az olaj kihozatal növelésére! Mennyi mindent magában foglal ez a talán túlságosan is általánosnak tűnő megállapítás, tudományos előadások, új gyakorlati módszerek és sokszor erejükön felül teljesítő emberek változtatják ezt eleven valósággá. Védnökség a távvezetékre Az olajmezőn végigvezető út első állomása Nagylengyel. A táj szokásos arcát mutatja; a szántóföldekre, erdőszélekre telepített „himbák” szorgalmasan szívják a föld mélyéből a kincset érő olajat. A tankállomások gyűjtik a kutak minden percnyi termelését. — A szállítás sok gondot okozott — mondják a KISZ-bizottság tagjai. — Nagylengyel és Devecser között a vasút bonyolította le a szállítást, ami körülményes volt." Elhatározás született: létesüljön vezeték, amely korszerűbbé, olcsóbbá teszi a szállítást. Mi, KISZ-esek védnökségetvállaltunk a gyors megvalósítás érdekében. A műszerész munkahelyeken dolgozó fiatalok biztosították a műszerek, automaták felszerelését, ellenőrzését. Jelentős hozzájárulás volt ez a vezeték üzembe helyezéséhez. Lovásziban Molnár János művezető, aki az ifjúsági szocialista brigád egyik alapítója, ugyancsak a műszerezés fontosságát említi. — Az Alsó-Rátka sorozat művelési tervének megvalósítása érdekében 2 műszerházba 27 műszert építettünk be. Időben elkészültünk a feladattal, s a minőség is kifogástalan volt. Jobbágy János technikus, a KISZ-titkár, megtoldja mindezt azzal, hogy a védnökség valóra váltásában lapát- és csákánymarkolásra is sor került, a vezetékárok ásásában ugyanúgy kivették a fiatalok a részüket, mint a műszerezésben. Lángok a 453-ason Ha minden ilyen simán menne, bizony jó lenne. Csak hát váratlan helyzetek is előfordulnak, amelyek aztán valóban rendkívüli erőfeszítéseket követelnek. Példája ennek a 453-as fúrási pont... A múlt hónapban, tizedikén, Rotary-berendezés költözött a 453-as pontra. Hamar felállították az árbocot, s tíz nap után be is fejeződött a fúrás; május 20-án, 15 óra 20 perckor gázkitörés történt. Az elfojtásra irányuló kísérletek nem jártak sikerrel. 16.40-kor belobbant a gáz, kigyulladt a berendezés. 17.45- kor ledőlt a torony. Drámai két és fél óra. Fúrómunkások és a helyszínre érkező tűzoltók megfeszített munkája, hősies helytállása sem segít. Negyven méter magasságot ér el a láng. A vízsugarak az embereket védik a borzalmas hőségtől. Ők pedig mentenek. Van közöttük olyan, aki Rédicsen, a háza udvarából látta meg a tüzet, nyomban motorra ült, s este héttől tizenegyig részt vett a mentésben. A szolgálatban levő két parti, Szabó Sándor és András Sándor beosztottjai egész éjjel helytállnak ... Másnap reggel még füstölögtek a roncsok, a lyukból ki-kilobbant a gázláng. Egy 700 lóerős motort és a szivattyút sikerült megmenteni, a berendezés többi része odaveszett. — Szörnyű volt nézni is — mondja az egyik szemtanú. — Mi, fúvósok, hozzászoktunk, hogy nem a legkönnyebb szakma a miénk, de ilyenkor az ember tehetetlensége elkeserítő. OLAJMEZŐN Csendélet a kutató fúrásnál Mélyfúrás és készenléti brigádok A terepjáró fékez a hármas fúrásnál. Csaba József fiatal mérnök, tekintetével végigfut a 63 méter magas, modern fúróberendezésen, de a következő pillanatban már a főfúrómestert, Horváth Lajost keresikutatja. — Történt valami? — Semmi különös. Haladunk. Az erdőszéli tisztásra telepített munkahely minden tekintetben jogosult a „leg”-ek használatára. A legkorszerűbb,legnagyobb teljesítményű berendezés dolgozik itt. A legmélyebb fúrásra kerül sor, jelenleg 4150 méternél tartanak, de 6000 méterig bírja a berendezés. Az utolsó „leg”-kívánság: múlja felül a fúrás a legoptimálisabb reményeket is, hogy a legtöbbet adó mezőre bukkanjanak. De hát addig még sok mindennek kell történnie, s a bizakodás nem feledtetheti a mai kötelességeket. — A termelés zavartalan biztosítása érdekében — mondja Lukács István géplakatos, a bázakerettyei üzem KISZ-titkára — készenléti brigádokat szerveztünk. A távoleső kutakhoz is azonnal kimegyünk, ha valami hiba miatt leállás történik. Nem számít az sem, ha történetesen a műszak után kerül sor a javításra, megyünk akkor is. Elhatároztuk azt is, hogy a javításra kerülő berendezések átfutási idejét 3 százalékkal csökkentjük, ami ugyancsak a többtermelést szolgálja. Múlt és jövő jubileum van ebben az esztendőben, 25 évvel ezelőtt kezdődött meg a lovászi olajmező leművelése. Negyed század ... Mutatják az első kutat, amely még most is jó hozamú. Mesélnek arról a fiatal mérnökről, aki megakadályozta a visszavonuló fasisztákat abban, hogy az egyik részleget felrobbantsák. És egy öszszesítő adat: a Dunántúlon eddig 24 millió 500 ezer köbméter olajat és 1 milliárd 822 millió köbméter gázt termeltek ki a föld mélyéből. Milyen nagy erőfeszítést követelt ez. A tudományos módszerekkel történt készletmegállapítás szerint még nagy mennyiségű olaj és földgáz rejtőzik a dunántúli föld mélyében. Ez pedig kötelezi az olajmezőn élőket a további erőfeszítésekre, hiszen: „Az egész világon mindenütt erőfeszítéseket tesznek az olajkihozatal növelésére”. Ezen az olajmezőn is! Garancia — egy évre A Landor-hegyi új lakótelep már most is nevezetessége Zalaegerszegnek. Közel 2000 lakás épül itt. Korszerű, kényelmes otthonokat kapnak az ideköltöző lakástulajdonosok, remélhetően már nem lesz részük a gyakori boszszúságokban, amelyet a hullámzó parketta, a rosszul záródó ajtók, ablakok, s az áramnélküli konnektorok okoznak. Hogy min alapszik a bizakodás? Németh építésvezető átadási jegyzőkönyveket mutat; a korábbiakban nagyon sok tétel szerepel, valamennyi minőséggel kapcsolatos kifogás. A legfrissebbekben észrevehetően csökkent a felsorolás. — Ez is bizonyítja — mondja az építésvezető —, hogy valóban jobb munkát végez az építőipar. Mégsem lehetünk elégedettek, gondatlanságból, felületes munkából sok hiba adódik még. Ennek kiküszöbölését tűzték ki célul a KISZ-esek, amikor nemrégiben elhatározták a garancialeveles lakásátadást. A garancia egy évre szól. Az átadást követő 12 hónapon belül —, ha gondatlanságból erednek a hibák — költségtérítés nélkül elvégzik a javításokat a fiatalok. Az első épület, amelyik teljes egészében garancialeveles, 40 lakásos, átadására augusztusban kerül sor. Addig hátra van még több mint két hónap, azonban nem korai már most beszélni a garancialeveles módszerről. A szerződéseket megkötötték a szakipari munkákat végző ifjúsági brigádokkal. Ez arra serkenti a brigádtagokat, hogy már most úgy végezzék el a munkálatokat, hogy ne legyen semmilyen minőségi kifogás. Kettős érdek fűződik ehhez: a lakóé és a brigádtagoké, akik a jutalmazásból annak megfelelően részesülnek, amennyire „tiszta” marad a garancialevél. Épül az új lakótelep Nemcsak egy panasz... A levél a kehidai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola egyik tanárához íródott. Minden sorásból keserűség, panasz árad. Horváth Miklós csalódott az első munkahelyben, ahová tanulni ment. A zalalövői Petőfi Termelőszövetkezetben — mint írja —, nem a szakmai ismeretek minél alaposabb elsajátítását tartják a mezőgazdasági szakmunkástanulók feladatának, hanem az olyan munkák elvégeztetését, amelyekre nincs elegendő munkaerő. Kijut a vagonlakásból és a hasonló tennivalóból bőven. „Tessék lehetővé tenni — írja végezetül levelében Horváth Miklós —, hogy megszabadulhassak innen, olyan tsz-be kerüljek, ahol a szakmát tanulhatom, amelyet választottam.” Elgondolkoztató levél ez. Egyéni panaszt takar? Egyéni csalódás történt? Ha így lenne, akkor is érdemes utánajárniuk az illetékeseknek. De nem csupán egy fiatalemberről van szó, hasonló panasz érkezett már az iskolába máskor is. Egy tanácskozás jegyzőkönyvében lapozgatva az olvasható, hogy a megye mezőgazdaságának 3670 szakmunkásra lesz szüksége 1970-ig. Ebből 1000—1200-at a fiatalok közül, a mezőgazdasági szakmunkásképzés keretében kell biztosítani. Nem szükséges bizonygatni, hogy az említett levélben foglaltak, s a hasonló panaszokra okot adó módszerek éppenséggel nem előmozdítói e célkitűzés megvalósításának! Negyven tanuló érkezett a fővárosba a zalaegerszegi gépipari technikumból. A diákok egyhónapos szakmai gyakorlaton vesznek részt a Ganz-MÁVAG-ban. Háromszázhetven fiatal jelentkezett Zalaegerszegről a kiskorpádi nyári önkéntes ifjúsági táborba. A KISZ-fiatalok két turnusban vesznek részt a nyári táborozáson, ötezer tonna nyersolajjal dolgoznak fel többet a tervezettnél a Zalai Kőolajipari Vállalat A—X-es desztillációs üzemének dolgozói. A IX. pártkongresszus tiszteletére tett vállalás értéke 3,9 millió forint.