Magyar Ifjúság, 1970. május-augusztus (14. évfolyam, 17-34. szám)
1970-08-14 / 32. szám
TÖRTÉNELEMFORMÁLÓ VULKÁNKITÖRÉSEK Az emberek életét, biztonságát minden korban veszélyeztették a lakóhelyükhöz közel levő tűzhányók. Nemegyszer az is előfordult, hogy egy tűzhányómentes területen hirtelen meghasadt a föld, sűrű füstfelhő kíséretében majdnem 1000 fokos kőzetolvadék (láva) tört fel, és ennek megszilárdulása után új vulkáni hegy jött létre. Így történt ez az 1500-as évek táján a Vezúv közelében , (Monte Nouvo), vagy 1943-ban Mexikóban (Paricutin). Voltak olyan vulkánkitörések is, amelyek valósággal megváltoztatták egy-egy terület helyi történelmét, s ezen keresztül többé-kevésbé az emberiség általános történelmét is. Nemcsak az i. u. 79- ben bekövetkezett Vezúv-kitörésre gondolunk, amely elpusztította Pompejit és Herkulaneumot, hanem az Égeitengerben levő Szantorin nagy kitörésére is (kb. 3400 évvel ezelőtt), amely nagyrészt megsemmisítette a krétai kultúrát, és kihatott az egész görög kultúra fejlődésére is. A messzi Indonézia a földkerekségnek vulkánokban talán leggazdagabb területe.. Sok száz már kialudt, illetve ma is működő tűzhányója van. A történészek, régészek, ősember-kutató tudósok és a geológusok egyesített munkájának köszönhető, hogy ma már ennek a területnek történelemformáló tűzhányóiról is elmondhatunk egyet-mást. Négyezer Badacsony A Szunda-szigetek ívének mintegy gerincét képezi a Barisan-hegység. E vonulatnak északi részén 250 kilométer hosszú és 150 kilométer széles, elliptikus formájú emelkedést találunk, amelynek talaját Batak-tumor néven tartják számon. Itt egy hatalmas üsthöz hasonló, meredek falú mélyedés helyezkedik el, az úgynevezett Toba-katlan, s ennek alján 500 méternél is mélyebb tó vize hullámzik. Voltaképpen különlegesen nagyméretű, szinte a Hold gyűrődéseivel összemérhető vulkáni óriáskráterről (kalderáról) van szó. Hossza majdnem 100 kilométer, szélessége eléri a 31, teljes mélysége az 1 kilométert. Köbtartalma 2000 köbkilométerre becsülhető. Feltöltéséhez négyezer Badacsony anyagára lenne szükségünk ... A tóban jókora méretű sziget helyezkedik el, amelynek jelenlegi neve Samosir. Úgy tűnik, az eredetileg vízszintes helyzetű kéregdarabot, Samosir alapját valamilyen földtani erő ferde helyzetbe billentette. A tűzhányók a néhány kilométer mélységben elhelyezkedő óriás magmakamrából kapják anyagutánpótlásukat. A kiszabaduló gázok igen nagy mennyiségű magmát visznek magukkal. (Ugyanúgy, mint ahogy az autoszifonból, a patronból bejutatott szénsavgáz hozza fel a vizet.) A magma egy része, amint a kamrából a kürtőn keresztül a felszín felé tart, horzsakővé, valamint porrá, finom törmelékké, „hamuvá” alakul át. Más része esetleg lávaként a felszínre ömlik. A magmakamra anyagának túlnyomó része tehát a felszínre vagy a légkörbe kerül. A kamra kiürül. Ekkor szokott megtörténni az — legalábbis, bizonyos vulkánok és igen nagy méretű kitörések esetében —, hogy a kamra menynyezetrésze váratlanul beomlik. Így keletkezik a felszínen a kaldera. A Maláj-félszigeten, a Tóba tűzhányótól mintegy 400 kilométernyire, a Perak-folyó partját szegélyező teraszokon őskori (paleolitikus) szerszámokat fedeztek fel. E szerszámokat fél méter vastagságú vulkáni „hamu” borította be. Ez a hamu kétségkívül a Tóba tűzhányóból származott, s mintegy 300 000 esztendős. Az itteni kultúra, amelyet Tampan kultúrának neveznek, valószínűleg még idősebb ennél. Ez a kultúrát éppen a Tóba kitörése törte derékba. Híd Ázsia felül Abban az időben, amikor ezen a területen ősemberek éltek, a Maláj-félsziget valóságos „átjáróház” volt Ázsia és a Szunda-szigetek között. Nemcsak emberi népvándorlásra gondolunk, hanem a szárazföldi állatok vándorlására is. Egy bizonyos idő után azonban a Maláj-félsziget szerepe megváltozott, minthogy a vándorlást a Tóba kitörésekor bekövetkezett hamuszórás úgyszólván teljesen megakadályozta. A tűzhányó tehát „beleszólt” az ottani népek életébe és megváltoztatta a helyi történelem alakulását, jóllehet, ennek a hatásnak mértékét ma már nem tudjuk felbecsülni. Nem tudjuk, miként alakult volna tovább az emberiség történelme a világnak ezen a részén akkor, ha a Tóba kitörésére nem kerül sor. Milyen további néptörzsek érkeztek volna Ázsiából a Maláj-félszigeten kerészül az indonéz szigetvilág területére? Mit jelentett volna ezeknek az ázsiai népeknek behatolása az indonéziai őslakók kultúrájának szempontjából? Gyorsabbá vagy lassúbbá vált-e volna az ottani fejlődés ? Nyugat-Jáván, Bandung városától északra egy ma is aktív tűzhányókból álló csoport ismeretes, amelyeknek egyik tagját Tangkuban Prahunnak hívják. Ehhez, illetőleg ennek kitöréséhez kapcsolódik a Tangkuban Prahu legenda, amelyről még szólunk. A vulkán alakja egy felfordított maláj vitorláshajóéhoz hasonló. Innen ered neve is: a proaprahu szó ugyanis maláji típusú vitorlás csónakot vagy hajócskát jelent. Egyes nyelvészek felfogása szerint a hegy teljes nevének jelentése: „az a föld, ahol egy maláj hajó felborult, és ahol az emberek ennek áldozataivá lettek.” Szóval, a hegyhez valamilyen katasztrófa emléke fűződik. A geológiai kutatások megerősítik ezt a feltevést. Ezek szerint ugyanis mintegy 1950— 2200 évvel élőttünk (ennél pontosabban az időadatot nem sikerült meghatározni), nagy hegycsuszamlás történt ezen a területen, mégpedig a mai Dzsakarta környékén levő síkság irányában. A mélyben levő magkamra mennyezetrésze kettészakadt, a felszínen óriási repedések képződtek, amelyekből fehér színű finom törmelék- és poranyag — hamu — dobódott ki. A hamu valószínűleg esővízzel keveredett és a lejtőkön úgynevezett lahar (magas hőmérsékletű, iszapos hamufolyam) hömpölygött lefelé. A lahar gátat emelt Bandung-terület vízgyűjtőmedencéjének délnyugati oldalán, s ezáltal egy tavat hozott létre, amely később lecsapolódott. Az egykori tó északi partját alkotó terasz területén, 723 méter magasságban egy újkőkorszaki kultúra maradványait tárták fel. E kultúra egybeesett a mi időszámításunk kezdetével. Korát tekintve tehát nem kőkorszakbeli, csak műveltségi szintjét illetően hasonlítható össze az európai fiatal kőkorszaki leletekkel. Dajang hercegnő legendája A szóban levő úgynevezett Dago-kultúra bizonnyal azoknak a szundanézeknek (a Kis- és Nagy-Szunda szigetek lakóinak) újonnan épített településéből maradhatott fenn, akik túlélték a nagy Tangkuban Prahu kitörését. A szundanézek monda- és legendavilágában mind a mai napig fennmaradt ennek a katasztrófának nyoma. Igen érdekes, hogy a kitöréshez fűződő elbeszélés bizonyos vonatkozásban a görög Oidipusz-mondára emlékeztet. A szundanéz legenda szerint Sangkurian herceg, aki gyermekkorában elkerült a vidékről, ifjúvá serdülve hazatért és beleszeretett Dajang hercegnőbe, nem tudván, hogy a hercegnő az ő édesanyja. A menyegzőre egy maláj hajón — proán — került sor. Az istenek azonban megharagudtak reájuk, nagy vihart bocsátottak a tóra, s a hullámok felborították a vitorlást. A hercegi pár és egész kísérete elpusztult... Ez a legenda tehát — mesés formában — ad számot a kitörésről és arról, hogy miért emlékeztet a vulkán egy felfordult hajóra Maga a kitörés arra késztette a nyugat-j Svai lakosokat, hogy átvándoroljanak Jáva középső vidékeire, ahová a nyugaton mindent elpusztító hamuhullás már nem ért el. A szundanézek az újonnan keletkezett tó környékén találtak új otthonra, megteremtve a fentebb említett Dago-kultúrát. A Közép-Jáván levő Merapi tűzhányó i. u. 1006-ban bekövetkezett erupciójával kapcsolatban — a többiektől eltérően — már írásos dokumentumokat is találtak. A Calcutta! Kü Kelet-Jáván ismeretes egy kőbevésett felirat amely Erlangga király rendeletét tartalmazza egy remetelak építésével kapcsolatban. A régészek szerint a felirat i. u. 1041- ből származik. A szöveg említést tesz az i. u. 1006-ban bekövetkezett vulkáni katasztrófáról is, amely a közép-jávai királyság nagy részét elpusztította. Ezt a követ egyébként a régészet „Calcuttai Kő” néven tartja számon, minthogy 1816- ban Calcuttába szállították. Szövege szerint Közép-Jáva népe oly boldogan élt, mint Indra (a hindu mitológiában az istenek királya) népe, amikor váratlanul vészteljes katasztrófa borult rájuk. A királyi palota teljesen megsemmisült, az államgépezet széthullott, s egyedül a királyfi — a későbbi Erlangga király — tudott elmenekülni a helyszínről. A Merapi vulkanológiai tanulmányozása során megállapították, hogy az eredeti csúcs összeomlott, keleti oldalán maradt csak fenn egy fal. A későbbiek során alakult ki a Merapi jelenlegi csúcsa, újabb kitörések következményeként. Minthogy a Merapi igen aktív (nevének jelentése: a tűz hegye), s mivel a világnak egyik legsűrűbben lakott területén helyezkedik el, számos adat és leírás van működéséről. 1822 és 1943 között évenkénti átlagban számítva 5—5 millió köbméternyi magmát juttat a felszínre. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy tevékenysége az 1006- ban bekövetkezett katasztrófa óta valamelyest csökkent. Hédervári Péter Az előtérben a Szantorin vulkán ma is aktív, központi csúcsa, hatalmas, megszilárdult lávatömegekkel, a háttérben a tűzhányó óriáskráterének egy részlete látható. A Hawaii szigeteken gyakori a tűzhányókitörés. Képünkön a Kilauea vulkán lávakitörését láthatjuk. Mivel a kitörés nem veszélyes, idegenforgalmi látványosságnak számít. (A szerző felvételei) 3400 évvel ezelőtt elpusztult város maradványai a Szantorin tűzhányó külső lejtőjén AZ ORVOS VÁLASZOL Levelekre röviden E. ILDIKÓ, NYÍREGYHÁZA. Az említett levelet elmebeteg írta. Ne tévessze meg, hogy sorai között összefüggés is mutatkozik. Ez nem zárja ki azt, hogy az írás beteg agy szüleménye. Nem érdemes idejét ezzel a kérdéssel tölteni. A levél íróját nem tudja megváltoztatni, s még az elmegyógyászoknak is komoly erőfeszítésébe kerülne, hogy levelezőjét „társadalomképessé” tegyék. ? (N. R.) jeligére Üzenem, hogy nem feltétlenül betegség következménye a leírt kellemetlen tünet. Feltételezhető, hogy keletkezéséhez hozzátartozójának halála is hozzájárult. Úgy gondolom, a járási ideggyógyászati szakrendelő megértő útbaigazítást tudna nyújtani. Hivatkozzék tanácsomra. M. MARIA: Fogyaszt-e a füstszűrös cigaretta? Nem, de nem is hizlal! A füstszűrő nélküli sem! A hízás és a fogyás alapvetően a táplálkozástól függ. Az viszont igaz, hogy a cigaretta olykor elnyomja az éhségérzetet. Ez viszont nem szűrő kérdése. Kevesli, hogy egy év alatt csupán 5 kilót hízott. Jó lenne tudni, hogy milyen magas, mennyi a súlya — és milyen idős? Levelét olvasva ez utóbbi adat sem mellékes. B. I. PESTHIDEGKÚT. Úgy hiszem, személyes beszélgetés során rájönne, hogy kisebbrendűségi érzése alaptalan. HASZNOS LENNE, ha személyesen beszélhetnénk „egy reménykedő budapesti kislánnyal”, a sashalmi K. Katalinnal, a Kisorosziból jelentkező X. Y. Z-vel, és „egy aggódó pesti fiúval”. H. T. TÖRTÉL. Nehéz válaszolni — azt sem tudom fiú vagy lány írta a sorokat —, de bárkit is rejtsen a monogram, nem javaslom a kisebbségi érzéselmulasztására meggondolatlan kapcsolat létesítését. Személyesen erre a kérdésre is többet válaszolnék. H. J. SARKAD: A megígért időpontban nem jelentkezett. Igaz, én sem írtam, de én erre nem is tettem ígéretet. „EGY SZOMORÚ LÁNY” leírásából nem tűnik ki világosan, mi a betegsége. Ortopédiai szakrendelésen választ adhatnak gyötrő problémájára, de még akkor sincs oka a sírásra, ha állapotán nem tudnának változtatni. Levele alapján jólelkű, kedves embernek tűnik, és biztosan így is , talál majd olyan élettársat, aki őszintén szeretni fogja. B. MIKLÓS, VESZPRÉMI levelezőm állapotán csak szakorvos segíthet. Távgyógyítással nem foglalkozhatom. „KOZMETIKA”, VASVAR. Osztom a körzeti orvos álláspontját, forduljon kozmetikushoz. G. I. BUDAPEST. Nem fertőző betegség, amit leírt, hanem a bőrnek ma még ismeretlen eredetű, időszakos, sajnos nehezen befolyásolható festékhiányos állapota, orvosi nevén vitiligo. Forduljon bőrgyógyászhoz, aki vizsgálat alapján talán azt is megállapítja, hogy téves volt a feltételezésem, és más, eredményesebben befolyásolható oka van panaszának. J. E., FELSŐTARKANY. Kellemes emlékeket ébresztett levele, gyönyörű helyen lakik. A közeli Eger gyógyvizű strandján jól fogja magát érezni és bőrével nem fog feltűnést kelteni. Nemcsak mint orvos, hanem mint férfi is mondhatom: egyáltalán nincs jelentőségük azoknak az alig látható — sajnos el nem tüntethető — csíkoknak. SZ. LÁSZLÓ, KECSKEMÉT. A zsíros, fűszeres ételek mellőzése jó hatással lenne a bőrére. Próbálja meg. K. IMRE, GYŐR. Nincs könnyű dolga a kezelőorvosnak, így távolból még nehezebb tanácsot adni. Úgy gondolom, állandó fejfájása nem függ össze az említett megfázással. A másik kérdéséből nem derül ki, hogy tulajdonképpen mi a panasza. Ha valaki csak annyit mond, hogy beteg, mit lehet arra válaszolni? Tudom, keserves dolog egyes panaszokról írni, de nema gyermeknek . . . SZ. ISTVÁN, DEBRECEN. Betegsége sem a katonaság, sem a testnevelés alóli mentesítését nem indokolja. Forduljon orvoshoz, és az előírt gyógymódtól feltételezhetően hamarosan meggyógyul. „VAN KIÚT”, SZOMBATHELY. A visszér gyógyítását külföldi csodagyógyszerek helyett helyesebb a kezelőorvosra bízni. A legtöbb betegség, amit gyógyszerekkel gyógyítani lehet, magyar orvosságokkal is eredményesen kezelhető. A valóban hatékony külföldi gyógyszereket, amelyeket hazánkban nem gyártanak, egészségügyi kormányzatunk rendszeresen beszerzi. Az említett, visszerekre használható csodagyógyszer nem tartozik ezek közé. sz. t., szabadszállÁs, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője útbaigazítja, hogy területükön hol foglalkoznak a beszédhibák javításával. DR. VERES PÁL Aranybolnya baktériumok ? Két különböző szovjet tudományos intézet szinte hihetetlen technikai vállalkozásba kezdett. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Mikrobiológiai Intézete az arany, a réz tudományos kutatásával foglalkozó intézet pedig a réz és mangán bányászásához baktériumokat kíván felhasználni. Ismeretes, hogy a folyók hordalékában gyakran található arany. Az is köztudott, hogy bizonyos mikroorganizmusok fémet tárolnak, sőt azokat sókká alakítják. A szovjet tudósok vizsgálni kezdték, vajon ezek a mikroorganizmusok érdeklődnek-e az arany iránt, s megállapították, hogy az „aranyláz” meglehetősen elterjedt bizonyos lisztharmatszerű baktériumok és bacilusok körében. Arany-tioszulfátot kezdtek alkalmazni, és a mikroorganizmusok olyan hévvel láttak munkához, hogy a laboratóriumi kultúrák tevékenysége nyomán literenként 500—600 milliomod gramm arany-koncentrátumot kaptak. Természetesen még hosszú utat kell bejárni, hogy az „aranycsináló” mikroorganizmusok iparilag is felhasználhatók legyenek. Mindenesetre a kutatásokat most olyan irányban is folytatják, hogy kiválasszák a jövő bányász-baktériumait. Új szövőgépek próbaüzemeltetése folyik Budapesten, a Pamuttextil Művek központi gyárában. Az ATPR típusú szovjet gépek igazi technikai újdonságnak számítanak. Nemcsak azért, mert egyhamad munkaerő-ráfordítással kétszerre többet termelnek, s emellett lényegesen csendesebbek, mint a hagyományos szövőgépek, hanem azért is, mert külföldön először hazánkban dolgoznak velük. MAGYAR IFJÚSÁG1570/32