Magyar Ifjúság, 1970. május-augusztus (14. évfolyam, 17-34. szám)

1970-08-14 / 32. szám

TÖRTÉNELEM­FORMÁLÓ VULKÁN­KITÖRÉSEK Az emberek életét, bizton­ságát minden korban veszé­lyeztették a lakóhelyükhöz kö­zel levő tűzhányók. Nemegy­szer az is előfordult, hogy egy tűzhányómentes területen hir­telen meghasadt a föld, sűrű füstfelhő kíséretében majd­nem 1000 fokos kőzetolvadé­k (láva) tört fel, és ennek meg­szilárdulása után új vulkáni hegy jött létre. Így történt ez az 1500-as évek táján a Vezúv közelében , (Monte Nouvo), vagy 1943-ban Mexikóban (Paricutin). Voltak olyan vulkánkitöré­sek is, amelyek valósággal megváltoztatták egy-egy terü­let helyi történelmét, s ezen keresztül többé-kevésbé az emberiség általános történel­mét is. Nemcsak az i. u. 79- ben bekövetkezett Vezúv-ki­­törésre gondolunk, amely el­pusztította Pompejit és Her­­kulaneumot, hanem az Égei­­tengerben levő Szantorin nagy kitörésére is (kb. 3400 évvel ezelőtt), amely nagyrészt meg­semmisítette a krétai kultú­rát, és kihatott az egész görög kultúra fejlődésére is. A messzi Indonézia a föld­kerekségnek vulkánokban ta­lán leggazdagabb területe.. Sok száz már kialudt, illetve ma is működő tűzhányója van. A történészek, régészek, ős­ember-kutató tudósok és a geológusok egyesített munká­jának köszönhető, hogy ma már ennek a területnek tör­ténelemformáló tűzhányóiról is elmondhatunk egyet-mást. Négyezer Badacsony A Szunda-szigetek ívének mintegy gerincét képezi a Ba­­risan-hegység. E vonulatnak északi részén 250 kilométer hosszú és 150 kilométer széles, elliptikus formájú emelkedést találunk, amelynek talaját Batak-tumor néven tartják számon. Itt egy hatalmas üst­höz hasonló, meredek falú mé­lyedés helyezkedik el, az úgy­nevezett Toba-katlan, s ennek alján 500 méternél is mélyebb tó vize hullámzik. Voltakép­pen különlegesen nagyméretű, szinte a Hold gyűrődéseivel összemérhető vulkáni óriás­kráterről (kalderáról) van szó. Hossza majdnem 100 kilomé­ter, szélessége eléri a 31, tel­jes mélysége az 1 kilométert. Köbtartalma 2000 köbkilomé­terre becsülhető. Feltöltéséhez négyezer Badacsony anyagára lenne szükségünk ... A tóban jókora méretű szi­get helyezkedik el, amelynek jelenlegi neve Samosir. Úgy tűnik, az eredetileg vízszintes helyzetű kéregdarabot, Samo­sir alapját valamilyen földtani erő ferde helyzetbe billentette. A tűzhányók a néhány ki­lométer mélységben elhelyez­kedő óriás magmakamrából kapják anyagutánpótlásukat. A kiszabaduló gázok igen nagy mennyiségű magmát visznek magukkal. (Ugyanúgy, mint ahogy az autoszifonból, a pat­ronból bejutatott szénsavgáz hozza fel a vizet.) A magma egy része, amint a kamrából a kürtőn keresztül a felszín felé tart, horzsakővé, valamint porrá, finom törmelékké, „ha­muvá” alakul át. Más része esetleg lávaként a felszínre ömlik. A magmakamra anyagának túlnyomó része tehát a fel­színre vagy a légkörbe kerül. A kamra kiürül. Ekkor szokott megtörténni az — legalábbis, bizonyos vulkánok és igen nagy méretű kitörések eseté­ben —, hogy a kamra meny­­nyezetrésze váratlanul beom­lik. Így keletkezik a felszínen a kaldera. A Maláj-félszigeten, a Tóba tűzhányótól mintegy 400 kilo­méternyire, a Perak-folyó partját szegélyező teraszokon őskori (paleolitikus) szerszá­mokat fedeztek fel. E szerszá­mokat fél méter vastagságú vulkáni „hamu” borította be. Ez a hamu kétségkívül a Tó­ba tűzhányóból származott, s mintegy 300 000 esztendős. Az itteni kultúra, amelyet Tam­pan kultúrának neveznek, va­lószínűleg még idősebb ennél. Ez a kultúrát éppen a Tóba kitörése törte derékba. Híd Ázsia felül Abban az időben, amikor ezen a területen ősemberek él­tek, a Maláj-félsziget valósá­gos „átjáróház” volt Ázsia és a Szunda-szigetek között. Nemcsak emberi népvándor­lásra gondolunk, hanem a szá­razföldi állatok vándorlására is. Egy bizonyos idő után azonban a Maláj-félsziget sze­repe megváltozott, minthogy a vándorlást a Tóba kitörése­kor bekövetkezett hamuszórás úgyszólván teljesen megaka­­dályozta. A tűzhányó tehát „beleszólt” az ottani népek életébe és megváltoztatta a helyi történelem alakulását, jóllehet, ennek a hatásnak mértékét ma már nem tudjuk felbecsülni. Nem tudjuk, mi­ként alakult volna tovább az emberiség történelme a világ­nak ezen a részén akkor, ha a Tóba kitörésére nem kerül sor. Milyen további néptör­zsek érkeztek volna Ázsiából a Maláj-félszigeten kerészül az indonéz szigetvilág terüle­tére? Mit jelentett volna ezek­nek az ázsiai népeknek be­hatolása az indonéziai ősla­kók kultúrájának szempontjá­ból? Gyorsabbá vagy lassúbbá vált-e volna az ottani fejlődés ? Nyugat-Jáván, Bandung vá­rosától északra egy ma is ak­tív tűzhányókból álló csoport ismeretes, amelyeknek egyik tagját Tangkuban Prahunnak hívják. Ehhez, illetőleg ennek kitöréséhez kapcsolódik a Tangkuban Prahu legenda, amelyről még szólunk. A vul­kán alakja egy felfordított maláj vitorláshajóéhoz ha­sonló. Innen ered neve is: a proa­­­prahu szó ugyanis ma­­láji típusú vitorlás csónakot vagy hajócskát jelent. Egyes nyelvészek felfogása szerint a hegy teljes nevének jelentése: „az a föld, ahol egy maláj ha­jó felborult, és ahol az embe­rek ennek áldozataivá lettek.” Szóval, a hegyhez valamilyen katasztrófa emléke fűződik. A geológiai kutatások meg­erősítik ezt a feltevést. Ezek szerint ugyanis mintegy 1950— 2200 évvel élőttünk (ennél pontosabban az időadatot nem sikerült meghatározni), nagy hegycsuszamlás történt ezen a területen, mégpedig a mai Dzsakarta környékén levő sík­ság irányában. A mélyben le­vő magkamra mennyezetrésze kettészakadt, a felszínen óriási repedések képződtek, ame­lyekből fehér színű finom tör­melék- és poranyag — hamu — dobódott ki. A hamu való­színűleg esővízzel keveredett és a lejtőkön úgynevezett la­­har (magas hőmérsékletű, iszapos hamufolyam) höm­­pölygött lefelé. A lahar gátat emelt Bandung-terület víz­gyűjtőmedencéjének délnyu­gati oldalán, s ezáltal egy ta­vat hozott létre, amely később lecsapolódott. Az egykori tó északi part­ját alkotó terasz területén, 723 méter magasságban egy új­kőkorszaki kultúra marad­ványait tárták fel. E kultúra egybeesett a mi időszámítá­sunk kezdetével. Korát tekint­ve tehát nem kőkorszakbeli, csak műveltségi szintjét ille­tően hasonlítható össze az eu­rópai fiatal kőkorszaki lele­tekkel. Dajang hercegnő legendája A szóban levő úgynevezett Dago-kultúra bizonnyal azok­nak a szundanézeknek (a Kis- és Nagy-Szunda szigetek la­kóinak) újonnan épített tele­püléséből maradhatott fenn, akik túlélték a nagy Tangku­ban Prahu kitörését. A szun­­danézek monda- és legenda­világában mind a mai napig fennmaradt ennek a kataszt­rófának nyoma. Igen érdekes, hogy a kitöréshez fűződő elbe­szélés bizonyos vonatkozásban a görög Oidipusz-mondára emlékeztet. A szundanéz le­genda szerint Sangkurian her­ceg, aki gyermekkorában el­került a vidékről, ifjúvá ser­dülve hazatért és beleszere­tett Dajang hercegnőbe, nem tudván, hogy a hercegnő az ő édesanyja. A menyegzőre egy maláj hajón — proán — ke­rült sor. Az istenek azonban megharagudtak reájuk, nagy vihart bocsátottak a tóra, s a hullámok felborították a vi­torlást. A hercegi pár és egész kísérete elpusztult... Ez a legenda tehát — me­sés formában — ad számot a kitörésről és arról, hogy miért emlékeztet a vulkán egy fel­fordult hajóra Maga a kitörés arra késztette a nyugat-j­ Svai lakosokat, hogy átvándorolja­nak Jáva középső vidékeire, ahová a nyugaton mindent el­pusztító hamuhullás már nem ért el. A szundanézek az újon­nan keletkezett tó környékén találtak új otthonra, megte­remtve a fentebb említett Da­­go-kultúrát. A Közép-Jáván levő Merapi tűzhányó i. u. 1006-ban bekö­vetkezett erupciójával kapcso­latban — a többiektől elté­rően — már írásos dokumen­tumokat is találtak. A Calcutta! Kü Kelet-Jáván ismeretes egy kőbevésett felirat amely Er­­langga király rendeletét tar­talmazza egy remetelak építé­sével kapcsolatban. A régé­szek szerint a felirat i. u. 1041- ből származik. A szöveg emlí­tést tesz az i. u. 1006-ban be­következett vulkáni kataszt­rófáról is, amely a közép-já­­vai királyság nagy részét el­pusztította. Ezt a követ egyébként a ré­gészet „Calcuttai Kő” néven tartja számon, minthogy 1816- ban Calcuttába szállították. Szövege szerint Közép-Jáva népe oly boldogan élt, mint Indra (a hindu mitológiában az istenek királya) népe, ami­kor váratlanul vészteljes ka­tasztrófa borult rájuk. A ki­rályi palota teljesen megsem­misült, az államgépezet szét­hullott, s egyedül a királyfi — a későbbi Erlangga király — tudott elmenekülni a hely­színről. A Merapi vulkanológiai ta­nulmányozása során megálla­pították, hogy az eredeti csúcs összeomlott, keleti oldalán maradt csak fenn egy fal. A későbbiek során alakult ki a Merapi jelenlegi csúcsa, újabb kitörések következményeként. Minthogy a Merapi igen ak­tív (nevének jelentése: a tűz hegye), s mivel a világnak egyik legsűrűbben lakott te­rületén helyezkedik el, szá­mos adat és leírás van mű­ködéséről. 1822 és 1943 között évenkénti átlagban számítva 5—5 millió köbméternyi mag­mát juttat a felszínre. Ugyan­akkor azt is megállapították, hogy tevékenysége az 1006- ban bekövetkezett katasztrófa óta valamelyest csökkent. Hédervári Péter Az előtérben a Szantorin vulkán ma is aktív, központi csúcsa, hatal­mas, megszilárdult lávatömegekkel, a háttérben a tűzhányó óriáskráte­rének egy részlete látható. A Hawaii szigeteken gya­kori a tűzhányókitörés. Képünkön a Kilauea vul­kán lávakitörését láthat­juk. Mivel a kitörés nem veszélyes, idegenforgalmi látványosságnak számít. (A szerző felvételei) 3400 évvel ezelőtt elpusztult város maradványai a Szantorin tűzhányó külső lejtőjén AZ ORVOS VÁLASZOL Levelekre röviden E. ILDIKÓ, NYÍREGYHÁZA. Az említett levelet elmebeteg írta. Ne tévessze meg, hogy sorai között összefüggés is mutatkozik. Ez nem zárja ki azt, hogy az írás beteg agy szüleménye. Nem érdemes idejét ezzel a kérdéssel tölteni. A levél íróját nem tudja megváltoz­tatni, s még az elmegyógyászok­nak is komoly erőfeszítésébe ke­rülne, hogy levelezőjét „társada­lomképessé” tegyék. ? (N. R.) jeligére Üzenem, hogy nem feltétlenül betegség követ­kezménye a leírt kellemetlen tü­net. Feltételezhető, hogy kelet­kezéséhez hozzátartozójának halá­la is hozzájárult. Úgy gondolom, a járási ideggyógyászati szakren­delő megértő útbaigazítást tudna nyújtani. Hivatkozzék tanácsomra. M. MARIA: Fogyaszt-e a füst­szűrös cigaretta? Nem, de nem is hizlal! A füstszűrő nélküli sem! A hízás és a fogyás alapvetően a táplálkozástól függ. Az viszont igaz, hogy a cigaretta olykor el­nyomja az éhségérzetet. Ez vi­szont nem szűrő kérdése. Kevesli, hogy egy év alatt csupán 5 kilót hízott. Jó lenne tudni, hogy mi­lyen magas, mennyi a súlya — és milyen idős? Levelét olvasva ez utóbbi adat sem mellékes. B. I. PESTHIDEGKÚT. Úgy hi­szem, személyes beszélgetés során rájönne, hogy kisebbrendűségi ér­zése alaptalan. HASZNOS LENNE, ha szemé­lyesen beszélhetnénk „egy re­ménykedő budapesti kislánnyal”, a sashalmi K. Katalinnal, a Kis­orosziból jelentkező X. Y. Z-vel, és „egy aggódó pesti fiúval”. H. T. TÖRTÉL. Nehéz válaszol­ni — azt sem tudom fiú vagy lány írta a sorokat —, de bárkit is rejt­sen a monogram, nem javaslom a kisebbségi érzés­­elmulasztására meggondolatlan kapcsolat létesíté­sét. Személyesen erre a kérdésre is többet válaszolnék. H. J. SARKAD: A megígért idő­pontban nem jelentkezett. Igaz, én sem írtam, de én erre nem is tettem ígéretet. „EGY SZOMORÚ LÁNY” leírá­sából nem tűnik ki világosan, mi a betegsége. Ortopédiai szakren­delésen választ adhatnak gyötrő problémájára, de még akkor sincs oka a sírásra, ha állapotán nem tudnának változtatni. Levele alapján jólelkű, kedves embernek tűnik, és biztosan így is , talál majd olyan élettársat, aki őszin­tén szeretni fogja. B. MIKLÓS, VESZPRÉMI leve­lezőm állapotán csak szakorvos segíthet. Távgyógyítással nem foglalkozhatom. „KOZMETIKA”, VASVAR. Osz­tom a körzeti orvos álláspontját, forduljon kozmetikushoz. G. I. BUDAPEST. Nem fertőző betegség, amit leírt, hanem a bőr­nek ma még ismeretlen eredetű, időszakos, sajnos nehezen befo­lyásolható festékhiányos állapota, orvosi nevén vitiligo. Forduljon bőrgyógyászhoz, aki vizsgálat alapján talán azt is megállapítja, hogy téves volt a feltételezésem, és más, eredményesebben befo­lyásolható oka van panaszának. J. E., FELSŐTARKANY. Kelle­mes emlékeket ébresztett levele, gyönyörű helyen lakik. A közeli Eger gyógyvizű strandján jól fog­ja magát érezni és bőrével nem fog feltűnést kelteni. Nemcsak mint orvos, hanem mint férfi is mondhatom: egyáltalán nincs je­lentőségük azoknak az alig lát­ható — sajnos el nem tüntethető — csíkoknak. SZ. LÁSZLÓ, KECSKEMÉT. A zsíros, fűszeres ételek mellőzése jó hatással lenne a bőrére. Pró­bálja meg. K. IMRE, GYŐR. Nincs könnyű dolga a kezelőorvosnak, így távol­ból még nehezebb tanácsot adni. Úgy gondolom, állandó fejfájása nem függ össze az említett meg­fázással. A másik kérdéséből nem derül ki, hogy tulajdonképpen mi a panasza. Ha valaki csak annyit mond, hogy beteg, mit lehet arra válaszolni? Tudom, keserves dolog egyes panaszokról írni, de nema gyermeknek . . . SZ. ISTVÁN, DEBRECEN. Be­tegsége sem a katonaság, sem a testnevelés alóli mentesítését nem indokolja. Forduljon orvoshoz, és az előírt gyógymódtól feltételez­hetően hamarosan meggyógyul. „VAN KIÚT”, SZOMBATHELY. A visszér gyógyítását külföldi cso­dagyógyszerek helyett helyesebb a kezelőorvosra bízni. A legtöbb betegség, amit gyógyszerekkel gyógyítani lehet, magyar orvos­ságokkal is eredményesen kezel­hető. A valóban hatékony külföl­di gyógyszereket, amelyeket ha­zánkban nem gyártanak, egész­ségügyi kormányzatunk rendsze­resen beszerzi. Az említett, vissz­­erekre használható csodagyógy­szer nem tartozik ezek közé. sz. t., szabadszállÁs, a megyei tanács egészségügyi osztá­lyának vezetője útbaigazítja, hogy területükön hol foglalkoznak a beszédhibák javításával. DR. VERES PÁL Aranybolny­a baktériumok ? Két különböző szovjet tudomá­nyos intézet szinte hihetetlen technikai vállalkozásba kezdett. A Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jának Mikrobiológiai Intézete az arany, a réz tudományos kutatásá­val­ foglalkozó intézet pedig a réz és mangán bányászásához­­ bakté­riumokat kíván felhasználni. Ismeretes, hogy a folyók hordalé­kában gyakran található arany. Az is köztudott, hogy bizonyos mikro­organizmusok fémet tárolnak, sőt azokat sókká alakítják. A szovjet tu­dósok vizsgálni kezdték, vajon ezek a mikroorganizmusok érdeklődnek-e az arany iránt, s megállapították,­ hogy az „aranyláz” meglehetősen el­terjedt bizonyos lisztharmatszerű baktériumok és bacilusok körében. Arany-tioszulfátot kezdtek al­kalmazni, és a mikroorganizmusok olyan hévvel láttak munkához, hogy a laboratóriumi kultúrák tevékeny­sége nyomán literenként 500—600 milliomod gramm arany-koncentrá­­tumot kaptak. Természetesen még hosszú utat kell bejárni, hogy az „aranycsináló” mikroorganizmusok iparilag is fel­használhatók legyenek. Mindeneset­re a kutatásokat most olyan irány­ban­ is folytatják, hogy kiválasszák a jövő bányász-baktériumait. Új szövőgépek próbaüzemeltetése folyik Budapesten, a Pamut­textil Művek központi gyárában. Az ATPR típusú szovjet gé­pek igazi technikai újdonságnak számítanak. Nemcsak azért, mert egyham­ad munkaerő-ráfordítással kétszerre többet ter­melnek, s emellett lényegesen csendesebbek, mint a hagyomá­nyos szövőgépek, hanem azért is, mert külföldön először ha­zánkban dolgoznak velük. MAGYAR IFJÚSÁG1570/32

Next