Magyar Ifjúság, 1971. május-augusztus (15. évfolyam, 19-35. szám)
1971-05-07 / 19. szám
Miben különbözik Vincze Viktória társaitól? Látszólag semmiben. Ugyanúgy él és tanul, mint a többiek. Idén érettségizik a Budapesti II. Rákóczi Ferenc közgazdasági tech- nikumban, ahová azért jelentkezett négy évvel ezelőtt, mert még azt hitte, hogy a legszebb és a legtöbb: a számok világa. Közbeszólt azonban egy hobby: a dal. Megtanult gitározni, elkezdett énekelni. Virágénekeket, polbeatet. Hirtelen rövid lett a napja, az iskolai lecke után naponta gyakorolnia kell, énekórára jár, s mert a „hobby" a fejére nőtt, mert kiderült, hogy tehetségesen műveli; az Ex-Antiquis együttes szólistájaként először balatoni üdülőhelyeken, később nyári úttörő-, ifjúsági és építőtáborokban szerepelt s aratott sikert. Most már nem csak az érettségire kell készülnie, a felvételire is. Pályája elkanyarodott: a Zeneművészeti Főiskola jazztanszékére készülődik. (Nincs igazi ellentét a régi és az új terv között, a matematika rokon a zenével.) Miben különbözik a társaitól? Talán abban, hogy felismerte önmagában a tehetséget, míg a többieknek tovább kell keresniük, mi lesz az, ami igazán teljessé és tartalmassá teszi az életüket. Mert valamiben mindenki tehetséges. Persze a tehetséget nem elég felismerni, ápolni is kell, szorgos munkával, tanulással, hogy az ember ne csak „ígéret" maradjon. KULCSÁR JÓZSEF MTI FOTO Akire egyszer felfigyeltek, annak duplázott szorgalommal kell dolgozni. Viktóriára az órákon nincs panasz Az első kötelessége ma is: felkészülni a „hétköznapokra”. Ilyenkor sem árt a barátnő, aki kikérdez, s akit ki lehet kérdezni Ha elkezdett valamit, be is kell fejeznie: gyakorlati órán osztályfőnökével, Venczel Józsefnéval a VBKM-ben Este a legszigorúbb zsűri, a mama és a papa előtt vizsgázik. Gyakori szórakozások: Viktória énekel HIKISZ THEODORAKISZ ALAPSZERV 71/194MAGYAR IFJÚSÁG Negyedmillió fővárosi dolgozó indult útnak május elsejének reggelén, hogy a Felvonulási téren köszöntse a munka, a proletár internacionalizmus ünnepét. A tribünöket a munkásmozgalom veteránjai, kiváló dolgozók népesítették be, s köztük foglaltak helyet a különböző országok szakszervezeti delegátusai, s a SZOT közelgő kongresszusának vendégei. A dísztribünön foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára, Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács megbízott elnöke, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, dr. Beckl Sándor, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség elnöke, továbbá a munkásmozgalom több régi harcosa, a termelőmunka több kiváló képviselője. A fanfárok feladására pontosan tíz órakor elindult a menet, amelynek élén hét méter magas vörös zászlóval, népviseletbe öltözött fiúk és lányok serege haladt. A fiatalok nyitották meg ezt az ünnepi felvonulást, s ott voltak a kerületek menetében is. Az ezerszínű, kavargó forgatagban lobogók, léggömbök, kendők, virágok, táblák, makettek, grafikonok alatt haladt a vidám, éljenző tömeg. A legjobb dolguk a papák nyakában csücsülő legkisebbeknek volt. Kedd reggel az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének székházában megkezdte munkáját a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében hétszáz küldött tanácskozik az előző kongreszszus óta végzett munkáról, s határozza meg — a tagság növekvő igényeit és a fejlődő társadalom szükségleteit figyelembe véve — a további feladatokat. A kongresszus elnökségében foglalnak helyet: Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP FOTÓ: KOTROCZÓGELETA ők beláthatták az egész hullámzó teret. Csaknem elérte az óra mutatója az egyet, amikor rövid időre elcsendesült a tér, s megjelent 2600, színes melegítőbe öltözött sportoló fiatal. A gyakorlat után „élő” betűkkel rajzolták a térre a sokszor visszhangzott jelszót: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” A vidéki városokban is színes felvonulások köszöntötték május elsejét. Központi Bizottságának titkára, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke, dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára. Ott van állami és társadalmi életünk több kiválósága, valamint Pierre Gensous, a Szakszervezetek Világszövetségének főtitkára, Földvári Aladárnak, a SZOT elnökének megnyitó beszédét követően megválasztották a kongresszus munkabizottságait, majd Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról s a magyar szakszervezetek következő feladatairól. Gáspár Sándor beszámolójában a többi között a következőket mondotta: „A XXII. kongresszusnak az a feladata, hogy az országos tapasztalatok alapján ítélje meg a szervezetek tevékenységét. Határozza meg a feladatokat úgy, hogy azokban kifejezésre jussanak a dolgozók véleményei, igényei, törekvései és válassza meg a Szakszervezetek Országos Tanácsát, valamint a Számvizsgáló Bizottságot.” Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa * ntUMAsnsrnig mmirmv, SHKSSIEMUdE!