Magyar Ifjúság, 1973. január-március (17. évfolyam, 1-11. szám)

1973-01-05 / 1. szám

Gyorsjelentés a továbbtanulási lehetőségekről Iskoláztatási menetrend A téli szünetben ország­szerte hozzáfogtak az idei iskoláztatási munka előké­szítéséhez. Az általános is­kola nappali tagozatának nyolcadik osztályait ebben az esztendőben várhatóan 130—132 ezer diák fejezi be. A középiskolák nappa­li tagozatain csaknem 55 ezren érettségiznek, közü­lük 29 ezren a gimnáziu­mokban,, 26 ezren pedig a szakközépiskolákban. Or­szágosan tehát mintegy 185—187 ezer diák tovább­tanulásáról­, munkába állá­sáról kell gondoskodni. A demográfiai helyzet­nek megfelelően mintegy hét-nyolc ezerrel keveseb­ben fejezik be a nyolcadik osztályt, mint egy eszten­dővel korábban. A végzős nyolcadikosok 42—43 szá­zaléka középiskolában ta­nulhat tovább. Ez azt je­lenti, hogy 55 000 első osz­tályos gimnazista és szak­középiskolás kezdi szep­temberben az új tanévet. A korábbi elképzeléseknek megfelelően a középiskolá­kon belül tovább gyarap­szik a szakközépiskolás osztályok aránya, és az el­ső évfolyamon minden 100 osztály közül 52—53 szak­középiskolai, 47—48 pedig gimnáziumi lesz. A szakemberek már most felhívják a diákok, szüleik és a pedagógusok figyel­mét arra, hogy a későbbiek során a gimnáziumokba el­sősorban azok a gyerekek jelentkezzenek, akik felté­telezhetően­­ alkalmasak lesznek a felsőfokú tanul­mányokra. A gimnáziumba felvételüket kérők között a kívántnál magasabb a lá­nyok aránya. Ez részben a leánytanulók szorgalmas munkájának gyümölcse, de jórészt abból is adódik, hogy sem ők, sem szüleik nem ismerik eléggé a szak­munkásképzés lehetőségeit. A szakközépiskolai okta-t­­ási form­a a jövőben meg­felel annak a kettős céljá­nak, hogy egyrészt szak­munkás-képesítést adjon, másrészt szakirányú to­vábbtanulásra készítsen fel­ . Idén 28 900 diák iratkozhat be a szakközépiskolákba, 26 100 pedig a gimnáziu­mokba. A következő tan­évben több új szakközépis­kola, illetve szakközépisko­lai típus is megkezdi mű­ködését. Óvónői szakközép­­iskolák nyílnak például To­kajban, Csongrádon, Szé­kesfehérvárott, Egerben, Dorogon, Balassagyarma­ton, Nagykőrösön, Kapos­várott, Nagykállón, Tisza­­földváron, Szekszárdon, Szombathelyen, Zalaeger­szegen, Budapesten, Győ­rött, Miskolcon és Pécsett. A gimnáziumokban évek óta csökken a fizikai dol­gozók gyermekeinek ará­nya. Fontos feladat tehát a munkás-paraszt szülők fel­világosítása : gyermekeiket ösztönözzék a továbbtanu­lásra, hiszen a következő tanévtől a középiskolai ösztöndíjak is segítenek a hátrányos helyzet ellensú­lyozásában. Az idén végző mintegy 130—132 ezer nyolcadikos pályaválasztásának körül­tekintő előkészítésére az általános iskolákban ja­nuárban országszerte rend­kívüli szülői értekezleteket tartanak. Ezeken — és szükség szerint egyénileg, is — tájékoztatják a szülő­ket az idei továbbtanulási lehetőségekről, segítik a ta­nulókat, hogy a rátermett­ségüknek, tehetségüknek és a népgazdaság szükségle­teinek legmegfelelőbb isko­lájában tanuljanak tovább. A továbbtanulni szándé­koló fiatalok ezután kitöl­tik jelentkezési lapjukat. Ezen két iskolát tüntethet­nek fel, függetlenül azok típusától. Akik gimnáziu­mi szakosított tantervű osz­tályba kérik felvételüket a választott szaktárgyak megjelölésén kívül azt is írják be, hogy kedvezőtlen döntés esetén kérik-e fel­vételüket általános tanter­vű osztályba. Fontos, hogy a szakmai képzést nyújtó iskolákba jelentkezők a tanintézet címén kívül a választott szakmát, illetve szakot is feltüntessék, ha azonban körzethatárra való tekintet nélkül lehet jelentkezni. Azokban a gimnáziumokban, ahol két­szeres vagy annál nagyobb a túljelentkezés, valameny­­nyi tanulóval tájékozódó jellegű beszélgetéseket folytatnak. Ez azonban nem azonos a felvételi vizsgá­val. A beszélgetések rész­vevőitől tehát nem követe­lik meg vizsga jellegű fel­adatok megoldását. A tanulók felvételéről az igazgatók döntenek. Első­sorban az általános iskolák véleményét, továbbá a fel­vételi beszélgetések, illetve vizsgák, valamint a szak­mai alkalmassági vizsgála­tok tapasztalatait veszik fi­gyelembe. A tanulmányi eredmény és a magatartás mérlegelésén kívül figye­lemmel kísérik azokat a körülményeket, is, amelyek esetleg gátolták a jobb ta­nulmányi eredmény eléré­sét. Ez elsősorban a fizikai dolgozók, a sokgyermekes szülők, az egyedülálló anyák továbbtanulásra ér­demes lányaira, fiaira vo­natkozik. A januári szülői értekez­leteket követően — február 20-ig — az általános isko­lákból a középiskolákba, a szakmunkásképzőkbe, vala­mint a gép- és gyorsíró is­kolákba továbbítják a je­lentkezési lapokat. A felvé­teli beszélgetéseket április 15-ig bonyolítják le. A szakközépiskolákba pályázó fiatalok felvételének elbí­rálását egészségi, szakmai alkalmassági vizsga előzi meg. A gimnáziumok sza­kosított tantervű osztályai­ba, illetve a szakközépisko­lába első helyen jelentke­zett, de oda fel nem vett diákok lapját április 25-ig küldik el a második­­helyen megjelölt iskolához. A gim­náziumokba, valamint a gyors- és gépíró iskolákba fel nem vett tanulók je­lentkezési lapját május 8-ig (a fővárosban május 15-ig) juttatják el a második he­lyen megjelölt tanintézet­be. Ha a kérelmezőt a má­sodik helyen is elutasítot­ták, a jelentkezési lapot május 15-ig továbbítják az illetékes megyei, városi ta­nács művelődésügyi, Buda­pesten május 31-ig a kerü­leti tanács művelődésügyi osztályához. Az említettek június 15-ig válaszolnak a felvételi kérelemre. A középiskolák nappali tagozatain érettségiző 55 000 fiatal közül az új tanévben mintegy 15 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat a fel­sőfokú oktatási intézmé­nyek nappali tagozatain. Az ideihez képest tehát nem növelik az 1973—74-es tanév felvételi létszámát. A pedagógusképző intéz­mények, a műszaki főisko­lák, illetve a gazdasági­ügyviteli jellegű főiskolák az ideihez hasonlóan jelen­tős számban várnak jelent­kezőket. A tudományegye­temeken pedig folytatódik a hároméves programozó­matematikus képzés, tehát újabb elsőévesekre számí­tanak. A következő tanév elején lehetőség nyílik a kétfokozatú villamosmér­nök-képzés megkezdésére, vagyis a villamosmérnök­jelöltek közül is egyaránt képeznek majd üzemmér­nököket és okleveles mér­nököket. Az elmúlt eszten­dőkben szervezték meg az agrárkémikus-képzést, va­lamint a több fokozatú ve­gyészmérnökképzést. A tervek szerint ezt is to­vább fejlesztik. A nappali, az esti és a le­velező tagozatos felsőfokú továbbtanulásról, a felvéte­lek menetrendjéről, feltéte­leiről ebben a tanévben is megjelenik a „Tájékoztató a magyar felsőoktatási in­tézményekről” című hiva­talos kiadvány, amely a könyvesboltokban is kap­ható lesz, fiatalokat veszik föl, a sza­z3/1 MAGYAR IFJÚSÁG­­osított tantervű osztályok. A gimnáziumok elsősor­ban a körzetükhöz tartozó Szakító­gép kétértelmű nevéből esetleg arra is lehetne következtet­ni, hogy netán a technikai fejlődés jóvoltából már a szerelmesek szakítását is gépesítették. Persze koránt­sem erről van szó, hanem arról, hogy a Nyergesúj­falui Magyar Viscosa Gyár elkészült új üzemegységé­ben a poliakrilnitril szál szakítószilárdságát ellenőr­zik próbaüzem közben sza­kítógépeken. MAGYAR IFJÚSÁG K­anorama Veszprémben, a vegyipari egyetemi tanács elnökségé­nek rendkívüli ülésén dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és dr. Nemecz Ernő rektor aláírta a Ne­hézipari Minisztérium, va­lamint a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem szocialista együttműködési szerződé­­­sét. Az oktatás, a szakem­berképzés és továbbképzés, valamint a tudományos és a műszaki fejlesztés külön-­­ böző területeit érintő szer­ződés szerint a Veszprémi Vegyipari Egyetemen a Nehézipari Minisztérium támogatásával — a jelen­legi nehézvegyipari szak mellett vegyipari üzem­­szervezési és rendszermér- s nöki szakot is szerveznek. A szerződés biztosítja, hogy az egyetem oktatói és hall­gatói — az ipari gyakorlat megszervezése vagy felfris­sítése céljából — megfelelő időt tölthetnek el a Nehéz- , Ipari Minisztérium felügye­lete alá tartozó üzemekben és kutatóintézetekben. Az­­ egyetemen ugyanakkor le­hetőséget teremtenek arra, hogy az üzemekben dolgo­zó szakemberek megismer­kedjenek a legújabb kuta­tási eredményekkel. FIATALOK FIGYELEM! B KISZ KR FELHÍVÁSA A Minisztertanács 1971 novemberében határozatot ho­zott a számítástechnikai kultúra hazai elterjesztésére. A Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program (SZKFP) megvalósítása az egész társadalom széles körű összefogását teszi szükségessé. Ezért védnökséget vál­laltunk a program megvalósításának elősegítésére. KISZ-ALAPSZERVEZETEKI KISZ-SZERVEZETEKI Csatlakozzatok a védnökséghez ! Támogatunk minden olyan kezdeményezést, tevékeny­séget, amely hozzájárul az SZKFP céljainak megvaló­sításához és elősegíti a fiatalok politikai, szakmai és erkölcsi fejlődését. Járuljatok hozzá­­ a gazdasági és szakszervezeti vezetéssel együttműködve, a pártvezetés­sel konzultálva­­ helyi védnökségvállalásokkal és szo­cialista szerződések megkötésével a számítástechnikai kultúra hazai elterjesztéséhez. Vállalásaitokról, eredmé­nyeitekről, problémáitokról és javaslataitokról tájékoz­tassátok a KISZ központi bizottságát. Azzal a kéréssel fordulunk valamennyi minisztériumhoz, országos hatáskörű szervhez, intézményhez, hogy két- és többoldalú szocialista együttműködési szerződések meg­kötésével, következetes munkával támogassák a KISZ or­szágos védnökségi tevékenységét. Segítsék, támogassák és igényeljék a fiatalok munkáját, kezdeményezéseit. Biztosítsák a program megvalósítása során kiemelkedő munkát végző fiatalok és ifjúsági kollektívák erkölcsi és anyagi elismerését. Meggyőződésünk, hogy a széles körű társadalmi össze­fogás eredményeként a számítástechnikai kultúra foko­zottan szolgálja majd népgazdasági céljaink megvaló­sítását. Az ifjúságnak az új iránti érdeklődése és lelke­sedése fontos mozgatórugója lehet és reméljük lesz is az összefogásnak. Diplomáért díjak Már hagyománnyá vált, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem végzős hallgatói minden esztendőben részt vesznek a fővárosi tanács, a Hazafias Népfront és a KISZ budapesti bizottsága diplomaterv-pályázatán. Az 1972. évi munkákért 31 dí­jat ítéltek oda. A fővárosi tanács közmű- és mélyépí­tési, illetve építési főigaz­gatóságának 1500 forintos első díjait Kovács Magdol­na, Mal­ász Ottomár és Ko­vácsházi Péter építőmérnök hallgatók kapták. A közle­kedési főigazgatóság két 800 forintos első díját Sár­­dy László és Szelőczey Ed­gár közlekedési mérnök hallgatóknak ítélték. A vá­rosrendezési- és építészeti főosztály 1600 forintos első díjait Abkarovics József, Benyó László, Cságoly Fe­renc, Kocsis József és Zsi­linszky Gyula építészmér­nök diplomázók nyerték el. Az ipari főosztály csak má­sodik díjakat adott ki. Az egyiket Szabó Mihály gé­pészmérnök hallgató, a má­sikat­­ pedig egy — még egyetemistákból álló — tu­dományos diákköri kollek­tíva kapta. Tagjai: Ránky Pál, Bartha Péter és Rep­­csényi Zoltán. Füst és korom nélkül Villamosították a Budapest—Nagykáta vasútvona­lat. A tíz kilométeres új szakaszon január 3-án nulla órától már ilyen villanymozdonnyal közlekednek — természetesen füst és korom nélkül. A Dunai Vasmű martinászai évek óta küzdenek az évi egymillió tonna acélért. Az eredmény eléréséért számos műszaki fejlesztést és szervezési intézkedést hajtottak végre, és nem is eredménytelenül. Az elmúlt évben végre — december 25-ig — leöntötték az év egymilliomodik tonna acélját. Ez az év is jól kezdődik! Topánka György, a dunaújvárosi városi KISZ-bi­­zottság titkára átadta a Római körúton épített negyvenöt KISZ-lakás kulcsát. A négyszintes la­kóépület szakipari és segédmunkáinál a KISZ- fiatalok is segítettek. Munkájuk értéke megközelíti a negyedmillió forintot. A dunaújvárosi építők egyébként tíz nappal ha­táridő előtt túlteljesítették évi lakásátadási tervü­ket. Az 1972-es évben összesen 731, gázzal és táv­fűtéssel felszerelt korszerű otthont adtak át. Új tanműhely Újpesten A Simon Ferenc Bőripari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola új tan­műhellyel gazdagodott. Az 1200 négyzetméter területű, háromszintes, szociális he­lyiségekkel is jól ellátott új létesítmény 200 cipőipa­ri tanulónak biztosít mun­kahelyet a gyakorlati tud­nivalók elsajátításához. Je­lenleg ez az ország legkor­szerűbb bőripari tanműhe­lye. Mű­helyavatás Szakmunkástanuló-műhely­t avattak Székesfehérvárott. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat közpon­ti telepén a korszerű, négy és fél millió forintos mű­hely építéséért szinte az egész vállalat összefogott: a tervezők készítették a terveket, a szakmunkásgár­da pedig ellátta az építési, szerelési munkákat. A tan­műhely tanulói és a szak­oktatók is segítették a mű­hely építését, ahol egyszer­re 150 csőszerelő, szerkezeti lakatos, és villanyszerelő tanulót foglalkoztathatnak. A létesítményekhez jól fel­szerelt hegesztő műhelyek, és villanyszerelő műszeres szobák is tartoznak. Budapesten, a Nép­­alatt. A mintaboltban íyek, hőkandallók, háztár­­feszültségszabályozók, va­­d­álló- és asztali lámpák vásárlók. Nemzetiségi­­ Tótszerdah­el A Mura völgyébe délszláv községek ja a Zala megyei dahely lesz. Első az általános iskola szerű oktatásánál leit teremtik meg. lő új nemzetiségi­­ kólában szaktané­lalkoznak majd i kai. Tótszerdahel hont az első haza nemzetiségi tája is. A Mura völg délszláv ajkú lak kultúráját, népi gazdálkodási hág munkaeszközeit, si szokásait bem zeum tárgyi­any együtt van.

Next