Magyar Ifjúság, 1979. május-augusztus (23. évfolyam, 18-35. szám)

1979-05-04 / 18. szám

Tanreaktor a Műszaki Egyetemen A Budapesti Műszaki Egyetem tanreak­tora — mely a hazai egyetemek atom­technikai, nukleáris oktatási-kutatási feladatait hivatott szolgálni — 1971-től üzemel. A reaktor kutatási és fejlesz­tési feladatokat is ellát. Egyebek közt a Paksi Atomerőmű részére fizikai, sugárvédelmi kísérleteket végez. Játékdélelőtt Szentendrén A nemzetközi gyermekév alkalmából vidám játék­­délelőttöt rendezett április 22-én Szentendrén a he­lyi tanács és a megyei művelődési központ. Képün­kön az óvodások egy csoportja látható. Szolidaritási nap Pápán Nemzetközi ifjúsági szoli­daritási napot rendeztek a közelmúltban Pápán. Az egész napos eseménysoroza­ton több mint 4000 fiatal vett részt a dunántúli diák­ság, az ipari és mezőgazda­­sági üzemek képviseletében. Délelőtt a város iskoláiban szolidaritási műsorokat ren­deztek, délután pedig a szo­lidaritási negyednek kijelölt városrészben külpolitikai fórumra került sor. A nap záróakkordjaként ünnepi gyűlést tartottak a város főterén. Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára a szolidaritás erejét, jelen­tőségét méltatta beszédé­ben. Hangsúlyozta többek között, hogy az antiimperia­­lista szolidaritás a föld né­peinek a fejlődésért, a tár­sadalmi haladásért küzdő erőinek egyre hatékonyabb internacionalista fellépése. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, amely 115 ország 240 nemzeti és nem­zetközi ifjúsági szervezetét tömöríti, 1957-ben hozott határozatot arra, hogy áp­rilis 24-ét a gyarmatokon élő ifjúsággal vállalt szoli­daritás napjává nyilvánítja. 1971-től kiszélesítették a vi­lágifjúsági szolidaritás nap­jává. 1979-ben ifjúságunk elsősorban azokkal a né­pekkel szolidáris, amelyek változatlanul nehéz körül­mények között folytatják igazságos harcukat. A szolidaritási gyűlést po­litikai dalfesztivál követte. Moszkvai tudósítónk jelenti 262 millió 442 ezer szovjet állampolgár Közel egyéves munkával számolnak a szovjet sta­tisztikusok, amíg az idén januárban megtartott nép­­számlálás adatait a számítógépek segítségével vala­mennyi szempontra kiterjedően fel tudják dolgozni. A munka első fázisa a közelmúltban befejeződött, s a közzétett adatok máris bepillantást nyújtanak az utóbbi tíz év alatt bekövetkezett néhány jelentős demográfiai változásba. Az első­ és legfontosabb összesített adat: az ország lakosságának száma. .A Szovjetunió Központi Sta­tisztikai Hivatalának jelentése szerint az 1979. ja­nuár 17-i állapotnak megfelelően a szovjet állam­polgárok száma 262 millió 442 ezer. Ez majdnem 21 millióval, azaz kereken kilenc százalékkal több, mint 1970-ben, a legutolsó népszámlálás évében volt. A forradalom előtti utolsó felméréshez képest a Szov­jetunió lakossága — a mai határokat figyelembe vé­ve — 103 millióval szaporodott. A lakosság nemek szerinti megoszlásában még mindig érezhető a há­ború okozta borzalmas vérveszteség hatása: 18 mil­lióval több a nő, mint a férfi. Noha az évi népszaporulat meghaladja a fejlett tő­kés országok nagy részének hasonló adatát, a Szov­jetunióban egyelőre nem kell tartani túlnépesedés­től, a növekedés a korábbi tendenciáknak megfele­lően továbbra is az évi egy százalék alatt marad, bár ez köztársaságonként eltérő képet mutat. Leg­gyorsabban Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban nő a lakosság létszáma: 1970—1979 között a létszám­­gyarapodás harminc, illetve harmincegy százalék, míg az orosz föderáció, Belorusszia és Ukrajna te­rületén mindössze hat százalék. Hatalmas mozgásokról tanúskodik a lakosság egyes területek szerinti megoszlásának alakulása is. Az egykori orosz birodalom hajdani fehér foltjai, Szi­béria és a szovjet Távol-Kelet lassan benépesülnek, elsősorban a szóban forgó területek gazdaságának gyors ütemű fejlesztése következtében. Az ország gazdasági struktúrájának változásait tük­rözi a városi lakosság számarányának növekedése is. Míg a forradalom előtt a falusi lakosság aránya a teljes lakosság 82 százalékát tette ki, 1970-ben már csak 44-et, erre az évre pedig tovább csökkent, 38 százalékra. A szovjethatalom évei alatt összesen 1174 város keletkezett, s közülük jó néhány tucat éppen az utolsó tíz évben. Ilyen például a BAM egyik „fő­városa”, Nyizsnyevartovszk, az épülő erőművéről hí­res Szajanogorszk, vagy a magyarok előtt is jól is­mert Uszty-Ilimszk. H. J. J. Órások lesznek A budapesti Órások Szövetkezete az órásszakmun­­kás-képzés bázisa. A két-, illetve hároméves képzési idő alatt a tanulók elsajátítják az összes órafajta sze­relését és javítását, és az első évben már produktív munkát is végeznek. 3

Next