Magyar Ifjúság, 1979. május-augusztus (23. évfolyam, 18-35. szám)
1979-05-04 / 18. szám
Tanreaktor a Műszaki Egyetemen A Budapesti Műszaki Egyetem tanreaktora — mely a hazai egyetemek atomtechnikai, nukleáris oktatási-kutatási feladatait hivatott szolgálni — 1971-től üzemel. A reaktor kutatási és fejlesztési feladatokat is ellát. Egyebek közt a Paksi Atomerőmű részére fizikai, sugárvédelmi kísérleteket végez. Játékdélelőtt Szentendrén A nemzetközi gyermekév alkalmából vidám játékdélelőttöt rendezett április 22-én Szentendrén a helyi tanács és a megyei művelődési központ. Képünkön az óvodások egy csoportja látható. Szolidaritási nap Pápán Nemzetközi ifjúsági szolidaritási napot rendeztek a közelmúltban Pápán. Az egész napos eseménysorozaton több mint 4000 fiatal vett részt a dunántúli diákság, az ipari és mezőgazdasági üzemek képviseletében. Délelőtt a város iskoláiban szolidaritási műsorokat rendeztek, délután pedig a szolidaritási negyednek kijelölt városrészben külpolitikai fórumra került sor. A nap záróakkordjaként ünnepi gyűlést tartottak a város főterén. Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára a szolidaritás erejét, jelentőségét méltatta beszédében. Hangsúlyozta többek között, hogy az antiimperialista szolidaritás a föld népeinek a fejlődésért, a társadalmi haladásért küzdő erőinek egyre hatékonyabb internacionalista fellépése. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, amely 115 ország 240 nemzeti és nemzetközi ifjúsági szervezetét tömöríti, 1957-ben hozott határozatot arra, hogy április 24-ét a gyarmatokon élő ifjúsággal vállalt szolidaritás napjává nyilvánítja. 1971-től kiszélesítették a világifjúsági szolidaritás napjává. 1979-ben ifjúságunk elsősorban azokkal a népekkel szolidáris, amelyek változatlanul nehéz körülmények között folytatják igazságos harcukat. A szolidaritási gyűlést politikai dalfesztivál követte. Moszkvai tudósítónk jelenti 262 millió 442 ezer szovjet állampolgár Közel egyéves munkával számolnak a szovjet statisztikusok, amíg az idén januárban megtartott népszámlálás adatait a számítógépek segítségével valamennyi szempontra kiterjedően fel tudják dolgozni. A munka első fázisa a közelmúltban befejeződött, s a közzétett adatok máris bepillantást nyújtanak az utóbbi tíz év alatt bekövetkezett néhány jelentős demográfiai változásba. Az első és legfontosabb összesített adat: az ország lakosságának száma. .A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése szerint az 1979. január 17-i állapotnak megfelelően a szovjet állampolgárok száma 262 millió 442 ezer. Ez majdnem 21 millióval, azaz kereken kilenc százalékkal több, mint 1970-ben, a legutolsó népszámlálás évében volt. A forradalom előtti utolsó felméréshez képest a Szovjetunió lakossága — a mai határokat figyelembe véve — 103 millióval szaporodott. A lakosság nemek szerinti megoszlásában még mindig érezhető a háború okozta borzalmas vérveszteség hatása: 18 millióval több a nő, mint a férfi. Noha az évi népszaporulat meghaladja a fejlett tőkés országok nagy részének hasonló adatát, a Szovjetunióban egyelőre nem kell tartani túlnépesedéstől, a növekedés a korábbi tendenciáknak megfelelően továbbra is az évi egy százalék alatt marad, bár ez köztársaságonként eltérő képet mutat. Leggyorsabban Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban nő a lakosság létszáma: 1970—1979 között a létszámgyarapodás harminc, illetve harmincegy százalék, míg az orosz föderáció, Belorusszia és Ukrajna területén mindössze hat százalék. Hatalmas mozgásokról tanúskodik a lakosság egyes területek szerinti megoszlásának alakulása is. Az egykori orosz birodalom hajdani fehér foltjai, Szibéria és a szovjet Távol-Kelet lassan benépesülnek, elsősorban a szóban forgó területek gazdaságának gyors ütemű fejlesztése következtében. Az ország gazdasági struktúrájának változásait tükrözi a városi lakosság számarányának növekedése is. Míg a forradalom előtt a falusi lakosság aránya a teljes lakosság 82 százalékát tette ki, 1970-ben már csak 44-et, erre az évre pedig tovább csökkent, 38 százalékra. A szovjethatalom évei alatt összesen 1174 város keletkezett, s közülük jó néhány tucat éppen az utolsó tíz évben. Ilyen például a BAM egyik „fővárosa”, Nyizsnyevartovszk, az épülő erőművéről híres Szajanogorszk, vagy a magyarok előtt is jól ismert Uszty-Ilimszk. H. J. J. Órások lesznek A budapesti Órások Szövetkezete az órásszakmunkás-képzés bázisa. A két-, illetve hároméves képzési idő alatt a tanulók elsajátítják az összes órafajta szerelését és javítását, és az első évben már produktív munkát is végeznek. 3