Magyar Ifjúság, 1980. január-április (24. évfolyam, 1-17. szám)
1980-04-25 / 17. szám
fórum A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST VIl., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 AZ ORVOS VÁLASZOL • „REMÉNYKEDEM”. Az epilepszia betegség különböző súlyosságé lehet. Aki abban szenved, annak azonkívül, hogy az előírt gyógyszereket — rendszeresen, a megadott időben, a megadott mennyiségben — kell szednie, nem szabad megfeledkezni egyéb tennivalóiról sem. Különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy mitől kell tartózkodnia Az eszméletvesztés fenyegetése miatt —■ még akkor is, ha ez az állapot nagyon ritkán fordul elő, és rendszerint a beteg érzi azt, hogy mikor következik be , nem végezhet olyan munkát, amely ájulás esetén (saját vagy mások !) testi épségét veszélyeztetné. Így nem dolgozhat kellő védőberendezés nélkül gépen, kísérő nélkül még sekély vízbe sem mehet, és természetszerűleg gépjárművezetői jogosítványt sem kaphat. Mindezek a kellemetlenségek mellett azonban nagyon sok kellemes élményben is lehet része, és betegsége nem lesz akadálya boldogságának. A házasságával és a születendő gyermekének egészségével kapcsolatban részletes tájékoztatást kaphat a Család- és Nővédelmi Tanácsadó genetikai tanácsadásán. Indokolatlanul elkeseredett hangú levelében nem közölte a címét, ezért csak azt javasolhatom, hogy a megyeszékhelyen keresse, az említett intézményt. E címet és a rendelési időt az egészségügyi osztályon megtudhatja. • „BELESZÓL-E A CSALÁDALAPÍTÁSBA?” Tizennyolc éves fiú egyik gondja: észrevette (?) hogy az egyik heréje kétszer akkora mint a másik. A másik gondja: hat esztendővel ezelőtt azért, hogy jobban fejlődjék a nemi szőrzete, leborotválta. Családalapítás, elképzeléseibe az említett két „elváltozás” nem szól bele. Urológiai szakrendelésen pontos tájékoztatást kap arról, hogy van-e egyáltalán tennivalója, de a régóta külön-böző méretű herék a családalapítási reményeket nem kérdőjelezik meg, és ugyancsak nem jelentenek veszélyt a szőrzet mesterséges fokozását célzó — borotvával végzett — kísérletek. • „MIT TEGYEK?” kérdezi egy teljes diszkréciót kérő, tizenhárom éves fiú. Úgy nő, mint egy bolondgomba, de ezt a gyors növekedést éppen egy bizonyos testrésze nem követi, ezért a tornaóra előtti öktözéskor csúfolni szokták. Az is baj, hogy bár dús a haja, viszont másutt nincs szőrzete. Arra is kíváncsi, hogy az olyan sokat reklámozott csodaszereket ilyen esetben lehet-e használni. A növekedés a tizenéves kor kezdetén nem egyenletes és a lemaradás külső segítség nélkül is pótlódik. Sem a hajszeszt, sem az egyik előbbi levélben említett megoldástnem javaslom. Tapasztalni fogja, hogy a természet segít az ilyesfajta panaszokon. Borotva nélkül is ... • „SZABAD SZERETNÉK LENNI” írja egy tizenhat éves lány, aki azt kérdezi, hogy „ebben a világban nem ciki az, hogy egy lány csak tizennyolctizenkilenc éves korában fekszik le egy fiúval?” Egyáltalán „nem ciki”! Amíg egy nő testileg és lelkileg érett a szerelemre, addig akkor is ciki a nemi kapcsolat, ha a lány tizennyolc-tizenkilenc éves elmúlt volna. Előfordul, de nagyon ritkán, hogy mindkét tényező fiatalabb korban is megvalósul, de ez levélírómra nem vonatkozik. Testi fejlettségét látatlanban megállapítani nem tudom, de hogy szellemi képességének terén akad még bőven tennivaló, arra levelének itt nem idézett részei is utalnak. • „DIÁKSZERELEM 114.” Tizenhat éves gimnazista lány írja, hogy nagyon szeret egy fiút, de nem tartja az igazinak. „Egy” kivételével már minden megtörtént, de attól az egytől nagyon félnek, mert súlyos következménye lehet. De ha tovább folytatják, amit eddig tettek, aligha fogja elkerülni azt a kihagyott „egyet”. Mit tegyenek? Én csak megerősítem, amit maguk is tudnak: veszélyes lenne folytatni! A gondolkozó ember azt az ,,,egyet” ne tekintse jelentéktelen ajándéknak, amivel feltétlenül meg kell jutalmazni a partnerét. Különösen akkor nem, ha már most sem tartja őt igazinak. Nagyon helyesen látja azt, hogy a tűzzel játszik, aminek következményeként megégetheti magát! Az ilyenfajta „égési sérülések” gyakran nem múlnak el károsító nyom nélkül. Mit tegyenek? Ne játsszanak a tűzzel! • „REMÉNYTELEN SZERELEM”. Húszéves magányos férfinak megtetszett egy nő, beleszeretett, de nincs lelkiereje, hogy ezt közölje is vele.. Nincs olyan nap, hogy ne gondolna rá, ha meglátja elvörösödik, de nem meri bevallani neki érzelmeit, mert attól tart, hogy nem talál meghallgatásra, hogy szerelme csak átnéz rajta, mintha nem is létezne. Ja, és még valami, írja levele végén: az illető férjes asszony. Nekem már bevallotta a szerelmét, ezzel lelke bizonyára megkönnyebbült, több vallomást pedig ne tegyen! Akár hiszi, akár nem, ezen a férjes asszonyon kívül más nők is élnek e földön. Olyanok is, akik nemnéznek át levélírómon, olyanok, akiknek őszintén bevallhatja érzelmeit — és akiktől több megértésre számíthat. • „AGGÓDÓ TIZENÉVES”, akinek még nem volt nemi kapcsolata, attól fél, hogy nemi beteg, kiütések jelentkeztek a nemi szervén, de orvoshoz nem mer fordulni. Ha igaz, amit ír, akkor nyugodt lelkiismerettel menjen el a nőgyógyászatra. Ha „tévedett”, akkor nyugtalanul keresse fel a rendelést, ahol megfelelő, hatékony kezelést fog kapni. Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL GYES iskola után . MAYER ÁGNES bonyhádi olvasónk gyermekgondozási segély iránt érdeklődik. „Tavaly júniusban érettségiztem a szakközépiskola nappali tagozatán Tanítóképzőben felvételiztem, fel is vettek. Elkezdtem a tanévet, de két hónap után abbahagytam a tanulmányaimat és munkába álltam. Idén az év közepén várom a gyermeket. Szeretném igénybe venni a gyermekgondozási segélyt, ezért az a kérdésem, hogy megkaphatom-e, ha nem lesz meg a 365 napom?” Sietünk megnyugtatni hallgatónkat, hogy a közölt adatok szerint kaphat gyermekgondozási segélyt. Alapvető szabály, hogy a gyermekgondozási segély annak jár, akinek a szülést megelőző másfél éven belül van egyévi (365 napi) munkaviszonya, ezalatt legalább napi 6 órás munkaideje és igénybe veszi a gyermekápolási fizetés nélküli szabadságot. Ettől az általános szabálytól eltérően, az előzetes egy év hiányában is megkaphatja az a gyermekgondozási segélyt, aki a nappali tagozaton folytatott tanulmányok befejezését követő 90 napon belül munkaviszonyba vagy szövetkezeti tagsági viszonyba lép. A tanulmányok megszakítása azonban nem jogosít erre a kedvezményre. Az egyetemi, főiskolai tanulmányok megszakításával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma olyan állásfoglalást alkotott, hogy ilyen esetben is jár a gyermekgondozási segély, mert lényegében a középisolát befejezte nappali tagozaton. Ezért jár olvasónak is a gyermekgondozási segély. Munkabér-túlfizetés NAGY FERENCNÉ vác olvasónk a túlfizetett munkabér levonásáról érdeklődik. „Tavaly júliusban veszélyeztetett terhesként kórházba kerültem és azóta idén február közepéig, szülésemig, nem dolgoztam. Munkahelyemen tavaly júliusbanegész havi munkabért számoltak el, de én ezt nem tudtam megállapítani, mert arészemre kifizetett összegből nem tudtam, hogy a teljes fizetést, vagy csak a félhavi fizetést és félhavi táppénzt tartalmazza-e. Ugyanis forgalmi jutalékkal számolnak el. Most közölték velem, hogy a munkabér-túlfizetést kéthavi részletben most fogják levonni a szülési szabadságra járó pénzből. Kérdésem: joga van-e a vállalatnak nyolc hónap után levonni az ilyen jóhiszeműen felvett túlfizetést?” Két szabályt kell megismertetnünk olvasónkkal. Az egyik, amelyik a táppénzre és a szülési szabadság idejére járó terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozik, az egyszerűbb. Sem a táppénzből, sem a terhességi-gyermekágyi segélyből nem lehet levonni semmilyen tartozást, kivéve a gyermektartásdíjat és a túlfizetett táppénzt, illetve terhességi-gyermekágyi segélyt. A másik szabály: a munkabér vagy egyéb díjazás téves kifizetéséről a dolgozót 30 napon belül írásban kell értesíteni. Ennek elmulasztása esetén a dolgozó visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudott, vagy a téves kifizetést maga idézte elő. Az utóbbi variációról olvasónk esetében nem lehet szó, marad az, hogy tudott-e a téves kifizetésről vagy sem. Ennek tisztázása érdekében azt tanácsoljuk, hogy forduljon panasszal a munkaügyi döntőbizottsághoz. 50 katonai szolgálati szabadságnál KASZIBA JÁNOSNÉ budapesti olvasónk férje szabadság ügyében érdeklődik. „Férjem 1966-ban tette le a szakmunkásvizsgát és a következő hónapban már el is helyezkedett. Sorkatonai szolgálatra vonult be 1968- ban, két év után leszerelt és nyomban ismét elhelyezkedett. Vállalatánál minden szombat szabad, azt szeretném tudni, hogy hány nap szabadságra jogosult?” Mindenkinek jár 12 nap alapszabadság. Ezen felül munkában töltött kétévenként jár egy-egy nap pótszabadság. Az idén január 1-től érvényes rendelkezések szerint a munkaviszonyban töltött idő megállapításánál a sorkatonai szolgálat idejét mindig munkaviszonyként kell figyelembe veni, akár felszabadulás előtt, akár felszabadulás után teljesített valaki sorkatonai szolgálatot. Így olvasónk férjének sorkatonai szolgálatát is munkaviszonynak kell tekinteni a pótszabadság megállapításánál. A közölt adatok szerint olvasónk férjének idén 14 évi munkaviszonya van — beleszámítva a kétéves sorkatonai szolgálat is —, tehát alapszabadsággal együtt összesen 19 nap rendes szabadság járna részére. Tekintettel azonban arra, hogy minden héten szabad szombaton, minden 5 nap szabadság kiadásával a hatodik napot is kiadottnak kell tekinteni, ezértrészére 16 nap szabadságot kell kiadni, és akkor mind a 19 nap kiadottnak tekintendő. Természetesen a szabad szombat nem számít bele a szabadságba, de nem is kell dolgozni azon a napon! Köteles rész LEITNER JÓZSEF csepregi olvasónk örökösödési ügyben kértanácsot. „Ha egy szülőnek több gyermeke van, jogában áll-e az egyik gyerekét kizárni a végrendeletből?” Végrendelettel az örökhagyó bárkire hagyhatja a vagyonát. Tehát csak az egyik vagy másik gyermekére, vagy akár idegen személyre is. A törvényes örökösök közül azonban a leszármazót ilyen esetben is megületi a kötelesrész. Kötelesrész címén a leszármazót annak a fele illeti meg, ami neki mint törvényes örökösnek jutna. Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében végérvényesem, kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. A kiitagadási okokat a törvény határozza meg. Polgári Törvénykönyvünk szerint kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne; az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el; az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el; az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, erkölcstelen életmódot folytat, jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedés előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.