Magyar Ifjúság, 1980. január-április (24. évfolyam, 1-17. szám)

1980-04-25 / 17. szám

fórum A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST VIl­., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 AZ ORVOS VÁLASZOL • „REMÉNYKEDEM”. Az epi­lepszia betegség különböző sú­lyosságé lehet. Aki abban szen­ved, annak azonkívül, hogy az előírt gyógyszereket — rendsze­resen, a megadott időben, a megadott mennyiségben — kell szednie, nem szabad megfeled­kezni egyéb tennivalóiról sem. Különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy mitől kell tartózkodnia Az eszméletvesz­tés fenyegetése miatt —■ még ak­kor is, ha ez az állapot nagyon ritkán fordul elő, és rendsze­rint a beteg érzi azt, hogy mi­kor következik be , nem vé­gezhet olyan munkát, amely ájulás esetén (saját vagy má­sok !) testi épségét veszélyeztet­né. Így nem dolgozhat kellő vé­dőberendezés nélkül gépen, kí­sérő nélkül még sekély vízbe sem mehet, és természetszerűleg gépjárművezetői jogosítványt sem kaphat. Mindezek a kelle­metlenségek mellett azonban na­gyon sok kellemes élményben is lehet része, és betegsége nem lesz akadálya boldogságának. A házasságával és a születendő gyermekének egészségével kap­csolatban részletes tájékoztatást­ kaphat a Család- és Nővédelmi Tanácsadó genetikai tanácsadá­sán. Indokolatlanul elkeseredett hangú levelében nem közölte a címét, ezért csak azt javasolha­tom, hogy a megyeszékhelyen keresse, az említett intézményt. E címet és­ a rendelési időt az egészségügyi osztályon megtud­hatja. • „BELESZÓL-E A CSALÁD­ALAPÍTÁSBA?” Tizennyolc éves fiú egyik gondja: észrevette (?) hogy az egyik heréje kétszer ak­kora mint a­­ másik. A másik gondja: hat esztendővel ezelőtt azért, h­ogy jobban fejlődjék a nemi­ szőrzete, leborotválta. Családalapítás­, elképzeléseibe az említett két „elváltozás” nem szól bele. Urológiai szakrende­lésen pontos tájékoztatást kap arról, hogy van-e egyáltalán tennivalója, de a régóta külön-­­böző méretű herék a családala­pítási reményeket nem kérdője­lezik meg, és ugyancsak nem je­lentenek veszélyt a szőrzet mes­terséges fokozását célzó — bo­rotvával végzett — kísérletek. • „MIT TEGYEK?” kérdezi egy teljes diszkréciót kérő, tizenhá­rom éves fiú. Úgy nő, mint egy bolondgomba, de ezt a gyors nö­vekedést éppen egy bizonyos testrésze nem követi, ezért a tornaóra előtti ök­tözéskor csú­folni szokták. Az is baj, hogy bár dús a haja, viszont másutt nincs szőrzete. Arra is kíváncsi, hogy az olyan sokat reklámozott csodaszereket ilyen esetben le­het-e használni. A növekedés a tizenéves kor kezdetén nem egyenletes és a le­maradás külső segítség nélkül is pótlódik. Sem a hajszeszt, sem az egyik előbbi levélben emlí­tett megoldást­­nem javaslom. Tapasztalni fogja, hogy a ter­mészet segít az ilyesfajta pana­szokon. Borotva nélkül is ... • „SZABAD SZERETNÉK LENNI” írja egy tizenhat éves lány, aki azt kérdezi, hogy „eb­ben a világban nem ciki az, hogy egy lány csak tizennyolc­­tizenkilenc éves korában fekszik le egy fiúval?” Egyáltalán „nem ciki”! Amíg egy nő testileg és lelkileg érett a szerelemre, addig akkor is ci­ki a nemi kapcsolat, ha a lány tizennyolc-tizenkilenc éves el­múlt volna. Előfordul, de na­gyon ritkán, hogy mindkét té­nyező fiatalabb korban is meg­valósul, de ez levélírómra nem vonatkozik. Testi fejlettségét lá­tatlanban megállapítani nem tu­dom, de hogy szellemi képessé­gének terén akad még bőven tennivaló, arra levelének itt nem idézett részei is utalnak. • „DIÁKSZERELEM 114.” Ti­zenhat éves gimnazista lány ír­ja, hogy nagyon szeret egy fiút, de nem tartja az igazinak. „Egy” kivételével már minden megtörtént, de attól az egytől nagyon félnek, mert súlyos kö­vetkezménye lehet. De ha to­vább folytatják, amit eddig tet­tek, aligha fogja elkerülni azt a kihagyott „egyet”. Mit tegye­nek? Én csak megerősítem, amit maguk is tudnak: veszélyes len­ne folytatni! A gondolkozó em­ber azt az ,,,egyet” ne tekintse jelentéktelen ajándéknak, ami­vel feltétlenül meg kell jutal­mazni a partnerét. Különösen akkor nem, ha már most sem tartja őt igazinak. Nagyon he­lyesen látja azt, hogy a tűzzel játszik, aminek következménye­ként megégetheti magát! Az ilyenfajta „égési sérülések” gyakran nem múlnak el káro­sító nyom nélkül. Mit tegyenek? Ne játsszanak a tűzzel! • „REMÉNYTELEN SZERE­LEM”. Húszéves magányos fér­finak megtetszett egy nő, bele­szeretett, de nincs lelkiereje, hogy ezt közölje is vele.. Nincs olyan nap, hogy ne gondolna rá, ha meglátja elvörösödik, de nem meri bevallani neki érzel­meit, mert attól tart, hogy nem talál meghallgatásra, hogy sze­relme csak átnéz rajta, mintha nem is létezne. Ja, és még va­lami, írja levele végén: az il­lető férjes asszony. Nekem már bevallotta a sze­relmét, ezzel lelke bizonyára megkönnyebbült, több vallo­mást pedig ne tegyen! Akár hi­szi, akár nem, ezen a férjes asszonyon kívül más nők is él­nek e földön. Olyanok is, akik nem­­néznek át levélírómon, olyanok, akiknek őszintén be­vallhatja érzelmeit — és akiktől több megértésre számíthat. • „AGGÓDÓ TIZENÉVES”, akinek még nem volt nemi kap­csolata, attól fél, hogy nemi be­teg, kiütések jelentkeztek a ne­mi szervén, de orvoshoz nem mer fordulni. Ha igaz, amit ír, akkor nyu­godt lelkiismerettel menjen el a nőgyógyászatra. Ha „tévedett”, akkor nyugtalanul keresse fel a rendelést, ahol megfelelő, haté­kony kezelést fog kapni. Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL GYES iskola után . MAYER ÁGNES bonyhádi olvasónk gyermekgondozási segély iránt érdek­lődik. „Tavaly júniusban érettségiz­tem a szakközépiskola nappali tago­zatán Tanítóképzőben felvételiztem, fel is vettek. Elkezdtem a tanévet, de két hónap után abbahagytam a ta­nulmányaimat és munkába álltam. Idén az év közepén várom a gyerme­ket. Szeretném igénybe venni a gyer­mekgondozási segélyt, ezért az a kér­désem, hogy megkaphatom-e, ha nem lesz meg a 365 napom?” Sietünk megnyugtatni hallgatónkat, hogy a közölt adatok szerint kaphat gyermekgondozási segélyt. Alapvető szabály, hogy a gyermekgondozási se­gély annak jár, akinek a szülést meg­előző másfél éven belül van egyévi (365 napi) munkaviszonya, ezalatt leg­alább napi 6 órás munkaideje és igénybe veszi a gyermekápolási fize­tés nélküli szabadságot. Ettől az ál­talános szabálytól eltérően, az előze­tes egy év hiányában is megkaphatja az a gyermekgondozási segélyt, aki a nappali tagozaton folytatott tanul­mányok befejezését követő 90 napon belül munkaviszonyba vagy szövet­kezeti tagsági viszonyba lép. A tanul­mányok megszakítása azonban nem jogosít erre a kedvezményre. Az egye­temi, főiskolai tanulmányok megsza­kításával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma olyan állásfoglalást alkotott, hogy ilyen esetben is jár a gyermekgondozási se­gély, mert lényegében a középisolát befejezte nappali tagozaton. Ezért jár olvasónak is a gyermekgondozási se­gély. Munkabér-túlfizetés NAGY FERENCNÉ vác olvasónk a túlfizetett munkabér levonásáról ér­deklődik. „Tavaly júliusban veszélyez­tetett terhesként kórházba kerültem és azóta idén február közepéig, szü­lésemig, nem dolgoztam. Munkahe­lyemen tavaly júliusban­­egész havi munkabért számoltak el, de én ezt nem tudtam megállapítani, mert a­­részemre kifizetett összegből nem tud­tam, hogy a teljes fizetést, vagy csak a félhavi fizetést és félhavi táppénzt tartalmazz­a-e. Ugyanis forgalmi ju­talékkal számolnak el. Most közölték velem, hogy a munkabér-túlfizetést kéthavi részletben most fogják levon­ni a szülési szabadságra járó pénzből. Kérdésem: joga van-e a vállalatnak nyolc hónap után levonni az ilyen jó­hiszeműen felvett túlfizetést?” Két szabályt kell megismertetnünk olvasónkkal. Az egyik, amelyik a táp­pénzre és a szülési szabadság idejére járó terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozik, az egyszerűbb. Sem a táppénzből, sem a terhességi-gyer­mekágyi segélyből nem lehet levonni semmilyen tartozást, kivéve a gyer­­mektartásdíjat és a túlfizetett táp­pénzt, illetve terhességi-gyermekágyi segélyt. A másik szabály: a munka­bér vagy egyéb díjazás téves kifizeté­séről a dolgozót 30 napon belül írás­ban kell értesíteni. Ennek elmulasz­tása esetén a dolgozó visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a kifize­tés helytelenségéről tudott, vagy a té­ves kifizetést maga idézte elő. Az utóbbi variációról olvasónk esetében nem lehet szó, marad az, hogy tu­dott-e a téves kifizetésről vagy sem. Ennek tisztázása érdekében azt taná­csoljuk, hogy forduljon panasszal a munkaügyi döntőbizottsághoz. 50 katonai szolgálat­i szabadságnál KASZIBA JÁNOSNÉ budapesti ol­vasónk férje szabadság ügyében ér­deklődik. „Férjem 1966-ban tette le a szakmunkásvizsgát és a következő hónapban már el is helyezkedett. Sorkatonai szolgálatra vonult be 1968- ban, két év után leszerelt és nyom­ban ismét elhelyezkedett. Vállalatá­nál minden szombat szabad, azt sze­retném tudni,­ hogy hány nap sza­badságra jogosult?” Mindenkinek jár 12 nap alapszabad­ság. Ezen felül munkában töltött két­évenként jár egy-egy nap pótszabad­ság. Az idén j­anuár 1-től érvényes rendelkezések szerint a munkavi­szonyban töltött idő megállapításánál a sorkatonai szolgálat idejét mindig munkaviszonyként kell figyelembe ve­ni, akár felszabadulás előtt, akár felszabadulás után teljesített valaki sorkatonai szolgálatot. Így olvasónk férjének sorkatonai szolgálatát is munkaviszonynak kell tekinteni a pótszabadság megállapításánál. A kö­zölt adatok szerint olvasónk férjének idén 14 évi munkaviszonya van — be­leszámítva a kétéves sorkatonai szol­gálat is —, tehát alapszabadsággal együtt összesen 19 nap rendes szabad­ság járna részére. Tekintettel azonban arra, hogy minden héten szabad szom­baton, minden 5 nap szabadság ki­adásával a hatodik napot is kiadott­nak kell tekinteni, ezért­­részére 16 nap szabadságot kell kiadni, és akkor mind a 19 nap kiadottnak tekintendő. Természetesen a szabad szombat nem számít bele a szabadságba, de­­ nem is kell dolgozni azon a napon! Köteles rész LEITNER JÓZSEF csepregi olvasónk örökösödési ügyben kér­­tanácsot. „Ha egy szülőnek több gyermeke van, jo­gában áll-e az egyik gyerekét kizárni a végrendeletből?” Végrendelettel az örökhagyó bárki­re hagyhatja a vagyonát. Tehát csak az egyik vagy másik gyermekére, vagy akár idegen személyre is. A törvényes örökösök közül azonban a leszármazót ilyen esetben is megületi a kötelesrész. Kötelesrész címén a le­származót annak a fele illeti meg, ami neki mint törvényes örökösnek jutna. Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében végérvényesem, kitagadott. A kitaga­­­dás csak akkor érvényes, ha a végin­tézkedés annak okát kifejezetten meg­jelöli. A kiitagadási okokat a törvény határozza meg. Polgári Törvény­­könyvünk szerint kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne; az örökhagyó sérelmére sú­­lyos bűncselekményt követett el; az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el; az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezett­ségét­­ súlyosan megsértette, erkölcs­telen életmódot folytat, jogerősen öt­évi vagy azt meghaladó szabadság­­vesztésre ítélték. A kitagadás érvény­telen, ha okát az örökhagyó végintéz­kedés­­ előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.

Next