Magyar Ifjúság, 1980. május-augusztus (24. évfolyam, 18-35. szám)

1980-08-15 / 33. szám

fórum___ A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST VIl­., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 AZ ORVOS VÁLASZOL • „KIVÁNCSI.” Nem a sorok közt­­kívánna olvasni, ezért kéri, írjam meg nyíltan: tulajdonkép­pen mit értek a­­boldogság csú­csán? Néhány héttel ezelőtt ugyanis „Titkárnő” jeligére azt­­ üzente­m, ha az említett csúcsot elérték, örüljenek neki, és filozo­fálás helyett inkább gyakorolják. Kétségtelen, könnyebben ért­hetőbbé válna a tennivaló, ha azt naturálisan írnám le, de ennek elháríthatatlan akadályai vannak. Az olvasók szellemi, pontosabban pszichoszexuális fejlődésének szintje nem azonos. A különbség megfontolt válaszokat igényel. Vannak olyan információk, ame­lyek bizonyos életkorban nem kí­vánt módon hatnának. Egy párhu­zamos példa: az általános iskola alsó tagozata korosztályainak egész életre megmaradó kelle­metlen emléket jelenthetne egy aljas szándékból elkövetett bűn­­cselekmény pontos leírása, vagy egy roncsolásos baleset véres lát­ványa. Helyesebb, ha ezektől megóvjuk őket. Hasonló védelmet kíván szolgálni többek között a filmek ajánlása is, az, hogy milyen életkor alatt nem javasolt a meg­nézése. És most konkrétan, a felvetett problémára térek. A nemi élet gyakorlatának sok kérdéséről le­hetne, kellene írni. De figyelem­mel kell lenni azokra is, akik pszichoszexuális szempontból még nem eléggé fejlettek, akik­nek bizonyos közlések lelki törést jelenthetnének. Ez nem jelenti azt, hogy a fiatalok előtt mindent hétpecsétes titokként kellene el­zárni, de vannak a számukra még szükségtelen információk. A levélben említett módszer is ezek közé tartozik. De ha megvalósul majd a fiatal házasok iskolája az arra testileg és lelkileg érettek számára, erről bizonyára kellő tájékoztatást kaphatnak. Ma ezt csak idegen nyelven megjelenő könyvekből lehet megtudni, h­ogy miért? Ennek megválaszolására nem vagyok illetékes. • „GORDIUSZI CSOMÖR jel­ige megoldást is javasol: gyors vágással a kötelék felbontható. Én nem tudom ilyen könnyen ki­mondani, hogy ezt tegye. Látszó­lag a legcélszerűbb a válás lenne. De mi biztosítja arról, hogy ez a kipróbált, új kapcsolat minden vonatkozásban megfelelőbb lesz, mint a régi, nem is beszélve a társadalmi bonyodalmakról, ame­lyek úgyszólván elkerülhetetle­nek. Talán célravezetőbb lenne, ha más módot keresne férje meg­győzésére. Tudom, ez nem könnyű feladat, bár a férfiak többsége tudja, hogy nem helyes, amit, és főleg ahogyan, cselekszik, de ezt szégyellik bevallani, nem változ­tatnak, inkább „vállalják” a szá­mukra kényelmes megoldást. Pró­bálja a csomót kibogozni, de azt nem ajánlom, hogy a férjére néz­ve kedvezőtlen összehasonlítást is a meggyőző érvek közé sorolja! • „HOGYAN TOVÁBB?” Ha úgy gondolja, hogy fiának lassú a felfogása, gyermekpszichiáter­től kaphat a továbbiakra tájékoz­tatást. • A „BOLDOG HÁZASSÁGOT SZERETNÉK!” levél írója azt gondolja, hogy anatómiai rendel­lenessége nehezíti boldogságának megvalósulását. A nőkön ilyen műtétet Afrikában sok helyen vé­geznek, de nincs tudomásom ar­ról, hogy Magyarországon hol vállalják el. Levele budapesti kel­tezésű, gondolom, nem okoz gon­dot az, hogy telefonon hívjon fel. • „AKÁCVIRÁG” 19 éves menyasszony, aki elájul, ha vért lát. Attól fél, hogy nem lehet emiatt gyerek, mert a szülést, ami vérzéssel jár, nem tudná el­viselni. Addig még sok olyasmi történik­ majd, amit el fog tudni viselni, és ezért még a „veszélyt” is vá­l­­lalni fogja. • „REMÉNY 13.” jeligét válasz­tó olvasóm „ARANYALMA” jel­igével is elküldte kérdését, de a választ csupán egyszer adom meg. Azt tudakolja, hogy mikor alkalmaznak az orvosok pacema­kert és a szerkezet behelyezése közben meg lehet-e halni. A szív ingerületkeltő apparátu­sának betegsége esetén életmentő lehet a pacemaker alkalmazása. Ez a gyufásdoboznyi szerkezet a megfelelő ritmusban jelentkező elektromos ingereket pótolja, azt, amit a beteg szív már nem képes elvégezni. Felhasználására csak bizonyos esetekben kerül sor, en­nek eldöntése kardiológus — szív­­specialista — feladata. Szükség esetén az egészségügyi szolgálat gondoskodik a készülékről. Ami a behelyezés veszélyességét illeti, arra csupán általánosságban le­het válaszolni. A legjelentéktele­nebb orvosi beavatkozás is járhat tragikus következményekkel, de ha állandóan csak erre gondol­nánk, ak­kor mindenféle kezelést be kellene szüntetni. • „SZERETNÉK VÉGRE BOL­DOG LENNI” — írja egy gyere­kes, 25 éves asszony, aki nagyon szereti a férjét, de a nemi élet számára semmiféle örömöt nem jelent, és attól tart, hogy ez bol­dog házasságának megrontója le­het. A házasságon belüli örömszer­ző nemi kapcsolat nem az élet legfontosabb ténykedése, de az együttlét természetes tényezője a szexuális harmónia. A hiány, éppen úgy, mint minden kóros állapot, gyógyítható. Egészségügyi hálózatunkban jelenleg a Csalód­ás Nővédelmi Tanácsadóra tarto­zik a segítségnyújtás. • „MIT TEGYEK?” kérdi az a 27 éves fiatalember, aki váratla­nul hazatérve, saját szemével ta­pasztalhatta feleségének hűtlen­ségét. Bánatában előbb inni kez­dett, majd alapvetően más meg­­oldást keresett szerelmi vágyai­nak levezetésére. Csak a feleségében csalódott, nem az egész női nemiben. Talál majd hűségesebbet is, de mielőtt újra megnősülne, gondolja vé­gig, hogy miért vált hűtlenné a felesége. Bizonyára akadnak olyan tanulságok is, amiről nem lenne okos dolog újabb házasságában megfeledkeznie. Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL Jubileumi jutalom LUKÁCS SÁNDOR szegedi olvasónk a jubileumi jutalom elévüléséről ér­deklődik. „Egy ipari szövetkezetben dolgoztam és kértem a 25 éves jubi­leumi jutalmat. Azt válaszolták, hogy néhány nap múlva megkapom. Idő­közben megbetegedtem és így nem tudtam felvenni ezt a pénzt. Arra ké­rek választ, hogy elévült-e ez a kö­vetelésem?” A dolgozónak jubileumi jutalom jár 25, 40 és 50 évi munkaviszony alapján. A jubileumi jutalom összege a­ dolgo­zó egyhavi alapbére. E jutalmat a munkáltatónak külön kérés nélkül, automatikusan kell kifizetnie. A ju­bileumi jutalomhoz való jog a mun­kaviszony fennállása alatt nem évült el. Ez azt jelenti, hogy ha a 25 éves munkaviszony jubileumának napján nem fizették ki, azt később is bár­mikor követelheti a dolgozó, amíg a vállalatnál van, ha pedig másutt dol­gozik, akkor az új helyén. Ha azon­ban megszűnik a munkaviszonya és nem is létesít újabb munkaviszonyt, akkor a munkaviszony megszűnésétől számított három év alatt (ez a mun­kajogban az elévülési idő) a követe­lés elévül. Ha tehát olvasónk válto­­zatlanul dolgozik a régi helyén, akkor követelheti a jubileumi jutalom kifi­zetését. Ha azonban betegségére való tekintettel már rokkantsági nyugdíjas és nem dolgozik, s a munkaviszony megszűnésétől már eltelt három év, akkor elévült a követelése. Kitüntetés és szabadság CSOSZOR ISTVÁN jászárokszállási olvasónk a közelmúltban szerelt le és ebből adódik a kérdése. „A sorkato­nai szolgálatból való leszerelés alkal­mából a Haza Szolgálatáért Érdem­érem bronz fokozatát kaptam a hon­védelmi minisztertől. A két év alatt egyébként háromszor értem el a ki­váló katona címet. Azt már kiderí­tettem, hogy az utóbbival kapcsolat­ban jár nekem nyolc nap szabadság. Kérdésem az, hogy az említett kitün­tetésért köteles-e szabadságot adni munkahelyem, ahová visszamentem leszerelés után?” Már több ízben megírtuk, hogy ha valaki a sorkatonai szolgálat alatt va­lamilyen kitüntető címet vagy rend­fokozatot ért el, akkor különböző mértékű rendkívüli fizetett szabadság jár részére a bevonulás előtti mun­kahelyre való visszatéréstől számított egy éven belül. A kiváló címmel pél­dául 6—12 nap rendkívüli szabadság megállapítását teszi lehetővé a jog­szabály, e határokon belül általában, a kollektív szerződés állapítja meg a szabadság tényleges mértékét. Levél­írónk munkahelyein a kollektív szer­ződés a kiváló címre 8 nap rendkívüli szabadságot biztosít. Ezt meg kell kapnia. A kitüntetéssel kapcsolatban nem jár kötelezően szabadság, sőt a jogszabály kifejezetten tiltja, hogy bármilyen kitüntetéshez jutalomsza­badságot adjanak. Ellenben, ha ol­vasónk munkahelyén a kollektív szer­ződés a miniszteri kitüntetéshez pénz­jutalmat állapít meg, akkor az emlí­tett „Haza Szolgálatáért Érdemérem" kitüntetéshez is köteles a vállalat megadni azt a­­pénzjutalmat, amit a kollektív szerződés a miniszteri ki­tüntetéshez előír. Tekintettel arra, hogy olvasónk vállalatát nem ismer­jük, így a kollektív szerződését sem, azt tanácsoljuk, hogy ebben az ügy­ben a vállalatnál érdeklődjön. Szabadság bevonulás esetén PÉCSI ISTVÁN várpalotai olvasónk fia ügyében érdeklődik. „Fiam június 10-én bevonult sorkatonai szolgálat­ra. Még hét nap fizetett szabadság járt részére, ebből hat napot ki tu­dott venni bevonulása előtt, a ma­radék egy napot, azonban nem vál­tották meg. Jogos a vállalat dönté­se?” A bevonulók szabadságával kapcso­latban pontosan rendelkezik a jog­szabály, amelyet illik ismerni min­den munkáltatónál. Más az eljárás attól függően, hogy előzőleg vett-e már ki szabadságot a dolgozó vagy nem. Ha a dolgozót évközben sorka­tonai szolgálatra hívták be, és a mun­káltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát nem kapta meg, azt pénz­ben kell megváltani. Ha tehát levél­írónk fiának a bevonulásáig ebben az évben 7 napi szabadság járt és ebből csak 6 napot kapott meg ter­mészetben, a maradék egy napot meg kell váltani pénzben. A szabály a továbbiakban egyébként úgy szól, hogy ha a dolgozó a sorkatonai szol­gálatra való bevonulásig több szabad­ságot vett igénybe annál, ami a mun­káltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre járó átlagkeresetet nem szabad levonni bevonulás esetén. Egyéb esetben ugyanis le kell vonni a többletszabadságot. Azt tanácsoljuk, hogy az egy napi szabadságkövetelés­sel levélírónk fia forduljon a munka­ügyi döntőbizottságihoz. 3­4 Szerződéses munkavállaló jogai KOCSI BÉLÁNÉ pácini és Vakles Istvánné tiszakarádi olvasóink lénye­gében azonos kérdést tettek fel, mi­lyen jogok illetik meg a szerződéses dolgozót. Kocsiné kérdése: „Határo­zott időre szóló szerződéssel alkal­maztak az egyik kereskedelmi válla­latnál. Terhes lettem és érdeklődtem, hogy mi lesz, ha lejár a szerződésem, elküldenek-e. Azt mondták, nem mon­danak fel. Ebbe megnyugodtam. Szü­lés után mégis megkaptam a munka­könyvem. Ez jogos?” Veklesné arra kíváncsi, hogy ha szerződéssel dol­gozik, jár-e szabadság, mert két év alatt nem kapott, és jogosult lesz-e a gyesre? A határozott időre létesített munka­­viszony (lényegében ez a szerződé­ses munkaviszony) ugyanolyan jogo­kat biztosít a dolgozónak, mint a ha­tározatlan időre létesített. Eltérés csak annyi, hogy a határozott időre létesített munkaviszon­y felmondás nélkül automatik­­san megszűnik a szerződésben megjelölt időpontban. Ezért törvényesen jártak el Kocsi Bé­lánné ügyében, mert valóban nem mondták fel munkaviszonyát, csak egyszerűen lejárt. Tekintettel azon­ban arra, hogy munkaviszonya a szü­lési szabadság megkezdése után szűnt meg, ha az egyéb feltételek fennáll­nak, jogosult a gyermekgondozási se­gélyre. Ez egyben válasz Vakles Ist­­vánnénak is. Neki még azt is üzen­jük, hogy a fentebb írtak szerint ugyanúgy jogosult a szabadságra, mint a határozatlan időre alkalma­zott dolgozó, ha tehát nem kapta meg, forduljon követelésével a mun­kaügyi döntőbizottsághoz.

Next