Magyar Ifjúság, 1981. január-április (25. évfolyam, 1-17. szám)

1981-04-17 / 16. szám

A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST Vill., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983­­ fórum AZ ORVOS VÁLASZOL • „NAGYNÉNÉM.” Dehogy ne­vetem ki! De kissé mosolyogva olvastam őszinte beszámolóját falun töltött múlt évi nyári él­ményeiről. Valóban a tizennégy éves srácok szívesen elbliccelik az esti tetőtől talpig történő szappanos lemosakodást, és meg­értem azt is, hogy eleinte ber­zenkedett a fiatal nagynéni ilyenfajta szolgáltatása miatt. Azt is el tudom képzelni, hogy türel­metlenül várja a jövő nyári szappanozást. Addig az említett készülődésből nem lesz baj, ha tudja azt is, amit minden spor­toló alapelviként tart számon: a túlzásba vitt edzés nem segít a kívánt eredménye eléréséhez. Ő „ILDIKÓ”, aki győri másodi­kos gimnazista, és szenvtelenül fogadja valakinek a köszönését, aki titokban imádja őt, és ő tő­lem kérdezi, hogyan tudhatná meg a lány eddigi eredménytelen epekedését. Talán ezekből a sorokból. • „EGY SPORTOLÓ”, aki húsz­éves, és nőni szeretne. Az egyik újságban arról olvasott, hogy az „istenek eledele” erre megfelelő táplálék lenne. Arra kérem, hogy a tájékoz­tatást közlő újsághoz forduljon, és ha az „istenek eledele” való­ban hatékony ennivaló, közölje velem is. Attól tartok azonban, hogy ez a közlemény is csupán felfújt szenzáció. Egyébként 170 cm testmagasság nem tekint­­­hető alacsony termetnek. • „JANI, CSAK Ő, VAGY SEN­KI. NAGYON SZERETLEK!” — és ezzel az átlagosnál bőbeszé­dűbb jeligével egy 16 éves lány foglalta össze mondanivalóját. Néhány héttel ezelőtt még attól félt, hogy vénlány maradt, de most felcsillant előtte az igazi, egy nőtlen, udvarias buszkalauz személyében, „akiért tűzbe ten­né a kezét”. Egy kicsit azonban elszomorodott, mert egy buszos kollégától érdeklődött utána, és tőle kapta az információt, hogy Jani eddig azért nem nősült meg, mert impotens. Ezek után már nem tudja, hogy mit tegyen, mert nem szeretne vénlány maradni, és Janit nagyon, de nagyon sze­reti. El sem tudja képzelni, hogy más legyen az élettársa. De mi lesz a tervezett gyermekekkel, ha Jani tényleg impotens? Mindenesetre ne úgy kezdje kettőjük kapcsolatát, hogy bizo­nyosságot szerezzen a tájékozta­tás valódiságáról. Egészsége ér­dekében pedig se a kezét, se mást ne tegyen tűzbe. Legyen meggondoltabb, ezt egy tizenhat éves szerelmes lánytól is el le­het várni. És mielőtt a bizonyos­ságra sor kerülne, ismerjék meg alaposabban egymást. • „HIÁBAVALÓ?” — mármint a bőrgyógyászati kezelés, kérdi egy 21 éves fiú, aki megítélésem szerint eltúlozza a baját. Uroló­giai szakrendelésen bizonyára el­oszlatják kétségeit. És meg­mondják, hogy csupán a faggyú­mirigyeinek bőséges termelődése okozza a jelenséget, és megfele­lő diétával — zsíros, fűszeres ételek mellőzésével, a dohányzás és az italozás elkerülésével — simán elmúlhat. Lehet választa­ni. • „BÍZHATOK BENNE?” Prob­lémájának eldöntésére nőgyógyá­szati vizsgálat adhatja meg a vá­laszt. Annyit azonban tudnia kell, hogy a nemi szervek beteg­sége nem jelent minden esetben — többnyire meggondolatlan — illegális kapcsolatokból szárma­zó nemi betegséget. • „HATVANEGY ÉVES FÉRFI”. Véres váladékozásról kérdezett. Minden véres váladék kóros, de jelentőségük különböző. Vannak jelentéktelenek, de lehetnek sú­lyos betegség korai jelei is. Le­vélhez nem mellékelhető vizsgá­lati anyag tanulmányozásával le­hetne csak érdemben nyilatkoz­ni. • „BUDAPESTI EGYETEMIS­TÁK.” A fogamzásgátló tabletták előírás szerinti szedés esetén biztos­­ hatásúak. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy pontosan, a megadott módon szedjék. Ha a bevételt követő egy-két órán belül hányás vagy hasmenés miatt a gyógyszer rendellenesen ürülne ki, úgy pó­tolni kell. Ha a havonta soro­zatban szedendő tablettát elfe­lejtette volna bevenni, akkor az 12 órán belül pótolható. A kiha­gyott esti tabletta helyett ilyen­kor reggel kell beszedni a kö­vetkezőt, és ugyanaznap este az újabbat. Még egy fontos, gyak­ran elfelejtett követelmény: aki fogamzásgátló tablettát szed, an­nak nem szabad dohányozni, mert ilyen esetben sokkal na­gyobb mértékben áll fenn a vér­­rögösödés lehetősége. A „TOJÁS” kérdezi: a tojássár­gája ércesíti-e a hangot. Énekeseink szerint igen. Jóma­gam azonban nem tudok tudo­mányosan megalapozott választ adni, egy azonban biztos, hogy naponta egy tojás, ha a hangnak nem is használna, de az egész­ségnek nem árt. Ezt azért köz­löm, mert a napi több tojás rend­szeres használata káros lehet, és ezért a közkézen forgó soktojá­sos fogyókúrát veszélyesnek tar­tom. • „MEGNYUGVÁST KERE­SEK.” Megértem jeligéjébe sűrí­tett problémáját, aminek eléré­séhez két lehetőség között vá­laszthat: vagy elfogadja őt így, anélkül, hogy házon kívüli életé­nek magyarázatát keresi, vagy váljanak el. Szerintem nincs har­madik variáció. A továbbiak már nem orvosra, hanem ügy­védre tartoznak. • „FÉLÉNK LÁNY”, aki 17 éves, és nem mer orvoshoz for­dulni, mert attól tart, hogy ott le kell vetkőznie. Ha ezen a gye­rekes magatartásán nem tud vál­toztatni, úgy körzeti orvosuktól kérjen beutalást idegorvosi keze­lésre. Ehhez nem szükséges a ru­háját levenni. • „ÉLNI ÍGY?” Húszéves fiú, akivel — tájékoztatása szerint — tizenhat évestől harmincéves kor­határig rengeteg csaj szeretne járni, de összeveszik velük, mi­előtt férfiasságát bizonyítani kel­lene, mert az nem megy. Meg­termékenyítő képességében nem lehet hiba, erről házasságon kí­vül született gyermekének léte­zése is tanúskodhat. Soraiból kiderül, hogy nem impotens, hanem korai magöm­lése miatt nem volt képes part­nereit kielégíteni, és most az újabb kudarc miatt nem mer kí­sérletezni. Nem betegség ez, a fiatalok nemi élete rendszerint ilyenfajta nehézségekkel kezdő­dik. Ezt a kellemetlen állapotot nem szégyellni, hanem megvál­toztatni kell. Az első útja kör­zeti orvosokhoz vezessen, ö majd útbaigazítja. • „ERIKA NÉLKÜL NEM TU­DOK ÉLNI.” A kölcsönös félté­kenykedés után időszerű lenne a felejtés vagy az elfelejtés. Sorai­ból kitűnik, hogy Erika részéről már az utóbbi is folyamatban van. Úgy tetszik soraiból, hogy nem a sebzett szíve, hanem a sértett hiúsága keseríti el. Le­gyen őszinte önmagához, és tö­rődjék bele, hogy most vesztett. Kezdjen új életet, ez 22 eszten­dős korban nem tartozik a nehe­zen végrehajtható célkitűzések közé. Csak akarni kell, és tudni fog Erika nélkül is boldogan élni. Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL Munkaruha SIMON MÁRIA pétervásárai olvasónk kérdése kétféleképpen is értelmezhető. ,,Az egyik ruhagyár közelünkben le­vő üzemegységében helyezkedtem el 1979 szeptemberében. A vállalatnál munkaruhát nem adnak, ezért évente kb. 750 forint ruhakopási pénzt fizet­nek. Ezt 1979-re nem kaptam meg, mert alig négy hónapot dolgoztam ott. Tavaly december 31-ig dolgoztam a vállalatnál, azután elmentem. Az említett pénzt nem kaptam meg a tel­jes évre sem. Követelhetem ezt az összeget?” A munkaruhára vonatkozó szabá­lyok szerint a ruházat fokozott szen­­­nyeződésével járó munkahelyen, illet­ve munkakörben dolgozóknak mun­karuhát kell biztosítani. A munkaru­hára jogosító munkaköröket, a jutta­tás feltételeit, a kihordási időt a kol­lektív szerződés határozza meg. Még azt is előírja a törvény, hogy a mun­karuhát pénzben megváltani nem le­het. Az ismertetett szabályokból ki­derül, hogy olvasónknak elsősorban volt munkahelyén kell érdeklődnie, egyáltalában járt-e az ön munkaköré­ben munkaruha. A másik, ami tisz­tázott, hogy a munkaruhát pénzben megváltani nem lehet, tehát a kér­désben említett 750 forintos utalvány nem a munkaruha helyett jár. Felte­hetően a textil- és ruházati iparban dolgozók természetbeni juttatásaként járú textilutalványról van szó. Ennek juttatási szabályait is a kollektív szer­ződés tartalmazza, tehát e kérdésével is a volt munkahelyéhez kell fordul­nia olvasónknak. 36 Honvédelmi hozzájárulás SZABÓ BÉLA vecsési olvasónk egy levonást sérelmez. ,,Már öt éve dol­gozom az egyik Budapest környéki termelőszövetkezetben alkalmazott­ként. A több mint 1^éves munkavi­szonyom alapján az év végi zár­számadás után az évi bérem 8 szá­zalékát fizették ki részemre. S mivel honvédelmi hozzájárulást kell fizet­nem, ebből az összegből is levonták a 12 százalékot. Ezt azért sérelme­zem, mert csak 1980 decembere óta a kell a hozzájárulást fizetnem, így az véleményem, hogy csak a de­cemberre eső részből lehet levonni és nem az egész éviből. Igazam van?” Olvasónknak nincs igaza, az eljá­rás törvényes volt. A honvédelmi hoz­zájárulási kötelezettség időszakában kifizetésre kerülő minden összegből kell a levonást eszközölni. Természe­tesen csak a béralap és részesedési alap terhére eszközölt és nyugdíjjá­rulék alá eső kifizetésekről van most szó. Levélírónk esetében — függetle­nül attól, hogy lényegében az 1980. évi részesedést érinti — most márciusban került sor a kifizetésre, s ebben az időben a honvédelmi hozzájárulást köteles volt fizetni, így a teljes — nyugdíjjárulékkal csökkentett — ös­­­szegből kellett a levonást eszközölni, s nem csak egyhónapi összeg arányá­ban. Év végi részesedés LÉNARD GYULÁNÉ rákospalotai olvasónk egy ismerőse ügyében kér tanácsot. „Ismerősöm tavaly három hónapot dolgozott le az évből, január­tól március végéig, majd betegállo­mányba került és decemberig nem végzett munkát. A vállalatnál most osztották a nyereségrészesedést és is­merősöm nem kapott semmit. Ez tör­vényes?” Elöljáróban egy általános szabályt tisztázunk. Az év végi részesedést és kifizetésének feltételeit vállalatonként másként és másként határozza meg a kollektív szerződés, illetve szövetke­zetenként a munkaügyi szabályzat. Nincs tehát általános, minden válla­latra egyformán vonatkozó szabály, így olvasónk ismerőse is csak a mun­kahelyén kaphatja meg a pontos vá­laszt. Egy szabály azonban biztos a társadalombiztosítási rendelkezések alapján. Az, hogy ha a dolgozó 30 napot meghaladó ideig keresőképtelen állományban van, akkor a táppénz­­számításra irányadó évben kifizetett év végi részesedés alapján utólag számfejteni kell részére a táppénzkü­lönbözetet. Levélírónk ismerősének a kilenc hónapra tehát ez jár, kérje a társadalombiztosítási kifizetőhelyen. Élettárs öröklése DELI ISTVÁN miskolci olvasónk az élettárs öröklése iránt érdeklődik. „Azt hallottam, hogy élettárs csak végrendelet esetén örökölhet élettár­sa után, most mégis rokonságomban az történt, hogy egy per után az élet­társ megkapta a takarékbetét felét. Ez hogyan lehetséges?” Az élettársi viszony sok­­ mindenben azonos a házastársi viszonnyal, de a polgári jogi szabályok szerint nem ugyanaz. Így az élettárs soha nem örökölhet a törvényes öröklési rend szerint. Annak természetesen nincs akadálya, hogy végrendelet alapján megörökölje az elhunyt élettárs va­gyonát. Helyesen hallotta tehát hall­gatónk azt, hogy az élettárs végren­delet nélkül nem örökölhet. Az élet­társak között nem jön létre olyan va­gyonközösség sem, mint a házastár­sak között. Ha tehát megszűnik az életközösség vagy az egyik élettárs meghal, a vagyonon „osztozni” csak úgy lehet, hogy bizonyítani kell, me­lyik vagyonrészt ki szerezte. A levél­írónk által felvetett esetben feltehe­tően az történt, hogy a túlélő élettárs bizonyította, hogy a takarékban el­helyezett pénzösszeg felét az ő kere­setéből, jövedelméből tették be, tehát az az ő vagyona volt és nem az el­hunyté. Ezért kapta meg. OLVASÓINK FIGYELMÉT felhívjuk, hogy csak pontos névvel és címmel el­látott levelekre adunk jogi tanácsot. Név és cím nélküli levelekre lapunk hasábjain sem válaszolunk.

Next