Magyar Ifjúság, 1986. szeptember-december (30. évfolyam, 36-52. szám)

1986-09-12 / 37. szám

Máksze­get mákszemre 140 ESZTENDEJE1846 NYÁR VÉGÉN KEZDTÉK MEG A TISZA SZABÁLYOZÁSÁT Ha csak a dátumokat néznénk, könnyen hihet­nék: először az al-dunai nagy mű, aztán ennek részleges — külső körül­mények által meggátolt — sikere után a másik folyó, a szeszélyes, az álnok Ti­sza ... Igen, de ez a sorrend csupán az évszámoké. Széchenyi sohasem vá­lasztotta külön a Dunát és a Tiszát. Sohasem egy folyót né­zett. Az ország térképét látta mindenkor. Még javában az Al-Du­nát látogatja, az 1830-as esztendőkben, amikor egy­szerre csak Titelnél gon­dol egyet... Nekivág a Tiszának. Ár ellen felha­józik Szegedig. Fogadja az üdvözlő beszédeket, az ün­nepélyes bámészkodókat , és terepszemlét tart. Még jó tíz esztendő telik el, míg a Közlekedési Bi­zottmány elnökeként, a Tisza-szabályozás királyi biztosaként megvalósíthat­ja elképzeléseit, de az egy hitre feltett életek, az egy életre munkát adó hitek sohasem a kinevezésekkel születnek. Amikor Széchenyi az Al-Duna ügyében kilin­cselt a bécsi udvarnál, a Tiszáért is verekedett. Ahogy az Al-Dunán a sziklák robbantása nem egyszerűen szabad hajózó­­utat jelent, hanem a sza­bad levegőt is egy keres­kedelemtől, tengertől el­zárt országnak, amely Széchenyi hasonlata sze­rint zsákban él, úgy a Ti­sza szabályozása sem csu­pán a folyó menti terüle­tek ármentesítése. Széchenyi gazdaságpoli­tikai tevékenysége a ma­gyar polgári átalakulás szolgálatában állt. Meg­alapozni ezt az átalaku­lást, Magyarország gazda­sági-műszaki fejlődésének szabad utat nyitni! Tette­ket és alkotásokat a „ma­gyar betegség”, a szószá­tyárkodás, a szalmaláng­­lelkesedés, a melldöngető hazafiság helyett! „Figyel­meztessük hevesebb vérű honfiainkat, hogy a na­­gyobbszerű haladás és a nemzeti bukás közt még egy harmadik vágás is van, melyben lépten lép­ve, mákszemet mákszemre hordva, cseppet csepphez adva, a bölcs végképp to­vább ér.. .” Gazdaságpolitikájának egyik támpillére a vízügyi program. Széchenyi vilá­gosan beszél: „A Tisza­­völgy szabályozásának fo­galmába­n nemcsak a Tisza, hanem a vele közvetett vagy közvetlen kapcsolat­ban lévő folyók és álta­luk okozott mocsárak és kiöntések rendezését, korlátozását, illetőleg le­­csapolását, nemkülönben az egész tiszavölgyi víz­szerkezetnek bárminemű !

Next