Magyar Könyvszemle, 1974 (90. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Ferenc: Ki volt a Csokonai-kiadó Kelemföldy? 133

Közlemények 137 Akadémia titkárának folyamatban levő CsoKONAI-kiadásához az eredeti kéziratokat GAÁL László engedte át (TOLDY erre feltűnő módon hivatkozott, s CSOKONAI Minden Munkáit GAÁLnak ajánlotta); az Akadémia titkárával szemben is fedeznie kellett tehát magát EMICHnek. Figyelemre méltó, hogy — akárcsak DOMBY engedélye — a GAÁL által adott nyilatkozat is olcsóságát hangsúlyozza: nyilván ezzel akarta igazolni magát Emich Toldy alkalmasint drágább tudományos kiadásával szemben. (Noha TOLDY kiadása sem kerülhetett sokkal többe, az Athenaeum-beli hirdetés szerint egy-egy füzet ára 40 krajcárra volt tervezve.) „Én alólirott, Tekintetes Emich Gusztáv úrnak, mint Pest-budai könyvárusnak kérésére ezennel nyilvánítom, hogy azon néhai Csokonai V. Mihály munkáit magokban foglaló példányoknak eladásában, mellyeket a' tisztelt úr, ttt. Kelemföldinek jegyzéseivel még a’ múlt 1844dj évben Lipcsében kinyomatott, nem tsak nem ellenkezem; sőt azoknak oltsó ára' és a' közönség' haszna tekintetéből ugyan azoknak nyilvános áruitatását 's eladatását, tulajdonos jogom' fentartása mellett, megengedem. Költ Pesten September 5dik napján 1845. Hatvani Gaal László Hites ügyvéd, T. N. Somogy Vármegye táblabírája mint néhai Csokonai Mihály minden eredeti kéziratainak tulajdonos birtokossá. [piros ovális viaszpecsét, kivont kardot tartó oroszlánnal]" Figyelmet érdemel, hogy a kinyomatás évének GAÁL az 1844. évet mondja; valószínű­nek látszik, hogy az I. kötet valóban csak ekkor jelent meg: a szerződést csak 1843 augusz­tusának végén kötötték meg, s a szerződés szerint az I. kötet megjelenésekor fizetendő 50 pft-ot KECSKEMÉTHY CSAPÓ csak 1844. júl. 1-én nyugtázta. TOLDY a KELEMFÖLDY-kiadás könyvészeti adatainál zárójelben azt jelzi — az egész kiadásra vonatkoztatva —, hogy ,,megj. 1845." Ebben van nyilván némi kis vetélytársi célzatosság is: az I. kötet bizonyosan megjelent már 1844-ben. Megjegyzésre méltó az is, hogy nyilatkozatában GAÁL László ,,Kelemföldi"-t említ, tehát előtte sem fedték föl a sajtó alá rendező kilétét, így maradhatott az titokban Toldy előtt. A szerződés szövegéből úgy tűnik, hogy eredetileg talán csak két kötetes kiadást ter­veztek, s később nőtt három kötetesre. Sok újat MÁRTON kiadásához képest KECSKEMÉTHY CSAPÓ kiadása nem adott, csupán a szerződésben megígért négy verset s a Békaegérharc új, hitelesebb szövegét. Érdeme, hogy a szöveghez bőséges magyarázó jegyzeteket csatolt s az általa közreadott műveknél „Var. lect." jelzéssel szövegváltozatokra is utalt. KECSKEMÉTHY CSAPÓ kiadásának forrása egyébként megvan az MTA Könyvtárának Kézirattárában: a K 673. sz. kéziratos kötet az ő másolatában tartalmazza CSOKONAI addig kiadatlan műveit a következő címmel: TOLDY nem tudta meg, hogy kit takar a ,,KELEMFÖLDY" név­ kiadásában az Állatok „Csokonai V. Mihály némelly kiadatlan munkái". Az 1 — 207. lapból álló gyűjtemény értékes életrajzi adatokat is tartalmaz a kiadó kilétére nézve: A' Méla Tempefői (1 —119. 1.) végén záradékként ez olvasható: „Le­íratott K. D. által a' Kecskeméti Ref. Gymna­siumban Febr. 1016" 1827." Utánad' Bagoly és a Kótsag (120-127 1.) és A­ Pillangó és a 'Méh (127 — 136. 1.) következik ezzel a záradékkal: „Leiródott Febr. 15-en 1827." Ez után a 137 —165. lapon a person du Malheureux olvasható. Jellemző, a kiadási viszo­nyokra, hogy e műveket Emich nem merte fölvenni Csokonai­ kiadásába. A 166 — 206. lapon „Óda a' Kloákához Blumauer után" címmel az Óda az árnyékszékhez c. fordítás, továbbá Az Istenek' osztozása (168 — 184. 1.) s a Tolvaj Isten vagy Crimen raptus (184 — 206. 1.). Figyelmet érdemel az utóbbi záradéka: „Leírta K. Cs. D. Pest, 10. Nov. 1833." A kötet elején, az előzéklapon pedig ez a fontos autográf bejegyzés található: „A m. tudós társaság Könyvtárának Kecskeméthy Csapó Dániel October Adikán 1841."

Next