Magyar Könyvszemle, 1976 (92. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Csapláros István: Jókai útja a lengyelországi átlagolvasóhoz 137

Közlemények 137 állapítja meg, hogy az „lezajlott reményeivel és szükséges csalódásokkal együtt. . . Elbizakodva, azon édes hitben indult volna utunk, hogy hazánkban csak a jelszó hiány­zott eddig, a zászló kitűzése, mely köré a Chemia magyar hívei tömörüljenek. Csalódott..." Az érdeklődés nem fokozódik, és a helyzeten az sem segít, hogy FABINYI a szerkesztés munkáját LENGYEL Bélával megosztja. A Vegytani Lapok utolsó évfolyamából, amely a folyóirat 7. kötete, 1889-ben mindössze három füzet jelenik meg. FABINYinak a kémia népszerűsítésére tartott előadásait közlik. Ezekből idézzük azt a gondolatát, mi kész­tette FABINYI Rudolf professzort az első magyar kémiai folyóirat alapítására: „Ápol­juk a természettudományt, mert a megnyugvás boldogító szellemét árasztja magából, bizalmat sorsunkhoz, a lélek igazi szabadságát." Irodalom Vegytani Lapok. Havi folyóirat. Szerk. és kiad. FABINYI Rudolf. Kolozsvár, Magyar Polgár ny. 1 köt. 1882/3—7. köt. 1889. SZABADVÁRY Ferenc—SZŐKEFALVI NAGY Zoltán: A kémia története Magyarországon. Bp. Akad. K. 1972. 286. SZÉKI Tibor: Beszéd Fabinyi Rudolf arckép-leleplezésének ünnepségén (1943) . Kémi­kusok Lapja, 1944. 5. évf. 5 — 8. MÓRA LÁSZLÓ Jókai útja a lengyelországi átlagolvasóhoz. Jan OLASKI, a varsói Tudományegyetem Magyar Filológiai Tanszékének egyik első abszol­vense feldolgozta JÓKAI lengyelországi fogadtatásának történetét, jelentősen továbbfej­lesztve a két világháború közötti időben megkezdett munkát. Diplomamunkájában, amelynek kivonatát magyarul és lengyelül is közölte, feldolgozta a magyar írók lengyel fordításainak bibliográfiáját, és rámutatott JÓKAI lengyelországi népszerűségének leg­fontosabb és legérdekesebb momentumaira.­ Ezzel a JÓKAI-recepció kérdése megnyug­tatóan le is záródott. Mennyiségileg is, minőségileg is. Engem a jelen JÓKAI-évforduló alkalmából az a probléma érdekel, hogy milyen úton jutottak el JÓKAI művei a lengyel átlagolvasóhoz és maradt-e fenn vélemény ennek részé­ről, JÓKAIra vonatkozóan, hatottak-e JÓKAI művei az átlagolvasók egyéniségének, jel­lemének alakulására. A kérdés felvetése talán nem is egészen alaptalan, hiszen amikor JÓKAI művei Lengyel­országban elterjednek a három részre osztott lengyel területeken az uralkodó osztályok magatartását az ún. hármas lojalizmus politikája jellemzi, és csak az újonnan alakuló és erősödő lengyel munkásmozgalom, valamint a forradalmi értelmiség legjobbjai tart­ják magasra Lengyelország függetlenségének zászlaját. JÓKAI a magyar patriotizmust hirdető nagy regényeivel, kulturális, politikai és gazdasági függetlenséget hirdető művei-­ ­ JÓKAI lengyelországi fogadtatásának kérdését először Jerzy POGONOWSKI dolgozta fel vázlatos formában: Jókai w Polsce, Warszawa 1935. 48­­. — A felszabadulás után Jan OLASKI diplomamunkaként írta meg Jókai Lengyelországban c. szakdolgozatát, amelyből két publikáció is jött létre: Jókai lengyelül. Világirodalmi Figyelők 1958. 1. sz. 38 — 50. és bibliográfia uo. 51 — 57. valamint ugyanő: Z dziejów Jókaia w Polsce. Przeglad Huma­­ nistyczny 1959. 1. sz. 165—174.

Next