Magyar Könyvszemle, 1996 (112. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Orosz Beáta: Csokonai Vitéz Mihály történeti-földrajzi tárgyú könyvkijegyzései. II. Az anyag keletkezése és háttere 517

Közlemények Csokonai Vitéz Mihály történeti-földrajzi tárgyú könyvkijegyzései. II. Az anyag keletkezése és háttere.* A. Keletkezéstörténet A keletkezés idejével és indítékaival eddig csak Fekete Csaba foglalkozott. Említett tanulmá­nyában ő Csokonai praeceptor korára (1794), tágabban 1792—1794 közé teszi az anyag kelet­kezésének idejét, helyét pedig természetesen Debrecenbe. Megállapítja, hogy Csurgón is segít­ségére lehetett a kész, leírt anyag.­ Csak a K 669 kéziratkötegét vizsgálta, a K 679­­-ből csupán az első kijegyzett könyv évszámát veszi figyelembe (1791). A keletkezés indítékaira vonatkozóan három föltevése van: 1. „A Statisztika, História, Utazások, Politica és Geographia a természeti históriával együtt 4 esztendőktől fogva egyedül való foglalatosságom." 1801-ben írja ezt Csokonai, amikor bécsi hírlapszerkesztőnek ajánlkozik. A tanulmányíró nem tartja valószínűnek, hogy könyvekből kiírt adatokkal akarta volna beajánlani magát a költő. 2. Tervezhetett valamilyen furcsa versezetet a travesztiára könnyen kapható költő, de ezt sem bizonyítja semmi. 3. Iskolai használat szerinte magyarázhatja a tudományos vagy költői célra értelmetlen betű­rendes átdolgozást is. A kitűzött témák megverselése általános gyakorlat volt, a megverselendő téma lehetett akár földrajzi is. Másrészt a tantárgy elsajátítását is színezhette az érdekes meg­közelítés, és kedvezett Csokonai lenyűgöző egyéniségének. Ő ezt a lehetőséget véli legvalószí­nűbbnek. 1. A kéziratkötegek létrejöttének sorrendje Nincs konkrét utalás arra vonatkozóan, hogy a két kéziratcsomó, illetve azok kijegyzései eredetileg hogyan követték egymást. Fekete Csaba a K 669 nagyobb egységeire vonatkozóan a következőket állapította meg: „Cellarius, Cluverius és Hornius megnevezett műveiből kiírott adatok, gondos, nyugodt írás­sal; — ez a legkorábbi réteg." „Részben Csokonai, részben két diákkéz írásával további latin szövegrészek, a magyar szöveg üresen maradt helyeire másolva Beckmann, Hofmann és Luyts munkájából." „A. A. A. — V V V fejlécek alá sorolt, magyar nyelvű lexikális rész, Csokonai és egy har­madik diákkéz írásával; az előbbinél helyenként elkapkodottabb és valószínűleg későbbi." Nehezen képzelhető el, hogy a lexikális rész későbbi legyen, mert mint említettem, úgy tűnik, hogy Hofmann lexikonából kimásoltatott latin szócikkek egy részének helye a magyar címsza­vakhoz igazodik. Fordítva ez nem igaz, mert a latin kijegyzés a megfelelő magyar szöveg alatt van, és nem tudta volna olyan pontosan kiszámolni a magyar szócikkek terjedelmét Csokonai, hisz Hübnertől és Szászkytól is írt hozzá. Ezért úgy gondolom, hogy Hofmann lexikonának másoltatását már a kész magyar szócikkek ismeretében végezte. Beckmann munkájáról azt állapíthatjuk meg, hogy megfelelő részeit a Hofmanntól származó sorok alá íratta le Csokonai (a két másoló nem azonos), tehát valószínűleg későbbiek, sőt a ma­gyar lexikonba is utólag kerültek be a szövegek fordításai (ugyanaz a kéz, aki latinul kimásolta). Luyts könyvének kijegyzése nem követi a lexikális rész, illetve a Hofmann-szócikkek sor­rendjét, és az üresen maradt részekre van másolva. Gyakran ugyanannak a lapnak „a" és „b" oldalát teljesen elfoglalja, tehát ezek lehetnek utólag betoldott lapok is. Valószínűleg ez a kötet legkésőbbi rétege. * Az I. részt 1.: MKsz 1996. 3. sz. 391-407.­­ A keletkezésre vonatkozóan FEKETE Csaba: i. m. 77—78. 2 Uő.:i. m. 71-72.

Next