Magyar Könyvszemle, 2002 (118. évfolyam, 1-4. szám)
KÖZLEMÉNYEK - Orosz Beáta: Milyen könyveket forgatott Csokonai (s miket nem)? 411
KÖZLEMÉNYEK Milyen könyveket forgatott Csokonai (s miket nem)? „Hajíznak az Életét gyűjtögetem most, ki a tenerumban legelső Napkeleti Poéta, de nem tudom, hol kaphatnék a Reviczky Specimen Poeseos Persicaet? A mi Bibliotekánkban nem találtatik. Nincs ő a Tekintetes Úrnak Gleimja, és a' Degen' vagy Schneider kiadásából való Anakreonja? Nincs új Edition Eschenburgja, a' Beyspielsammlungjával együtt? Szükségem volna még egy német Batteuxra, akár a' Ramler', akár a' Schlegel' fordításából volna, és egy Sulzer' Lexiconjára. Mindezekből semmit sem találni nálunk. A' mi belőlök a' Tekintetes Úrnak megvagyon, kérem méltóztassa nékem az első lehető móddal megküldeni, hogy az Anakreon' és Hafiz' Életéről 's az Anakreoni és Persa Poézisről való Értekezésemet annál tökélletesebbé tehessem. Az Anacreoni Daljaim' elejébe akarom azt tenni, mind azért hogy a' Könyvetske vastagabbodván formásabb legyen, mind azért hogy azon Értekezés által Interesszéje növekedjen." 1803-ban írta Csokonai ezeket a sorokat Kazinczy Ferencnek, amikor az Anakreoni Dalok kötetéhez szánt jegyzetek és értekezések összeállításán dolgozott. Ehhez a munkához próbált segítséget kapni a szükséges könyvek megszerzésével. A gyűjtemény igen fontos szerepet tölt be a költői életműben. Az 1797 és 1800 között, valamint 1803-ban keletkezett versek szorosan illeszkednek abba a hagyományba, amelyet a XVIII. századi magyar irodalomban - a német költészet hatására - az anakreoni dalköltészet teremtett, ugyanakkor kiemelkednek a hasonló témájú művek sokaságából. Az összeállítás és kiadás a költő számára több volt puszta üzleti vállalkozásnál, több puszta hagyománykövetésnél, több egy költői divathoz való csatlakozásnál. „A magyar Anakreon"-t (ahogy magát Csokonai a kötet jegyzeteiben nevezte) kortársainál mélyebb, szorosabb viszony fűzte a görög költőhöz. A csalódások, a földi boldogság és boldogulás minden lehetőségének meghiúsulása után Anakreon könnyed, derűs életszemlélete a boldogság új útját kínálta számára. A többi magyar anakreontikussal ellentétben ő határozottan elutasította a dalok fordítását is, szerinte inkább „az ő tőle kedvlett édes tárgyakról, az ő tulajdon könnyűségével, vidám humorával, és kellemetes elő- Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Levelezés. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: DEBRECZENI Attila. Bp. 1999. (a továbbiakban Cs/Lev.), 244. 2 A 18 anakreoni dalt tartalmazó kötet munkálatai 1801-ben kezdődtek (vö. Cs/Lev. 128.), de csak 1806-ban jelent meg 1803-as évszámmal: Anakreoni Dalok Cs. Vitéz M. által. Bétsben, 1803. (a továbbiakban AD.). Márton József, a költő barátja adta ki, akit Csokonai a debreceni kollégiumból ismert (1. róla Cs/Lev. 621.). A végén olvashatóak külön lapszámozással a jegyzetek: .Jegyzések és Értekezések az Anakreoni Dalokra" (a továbbiakban AD/I., 1-56.). Töredékes munkáról van szó, ugyanis a jegyzetek a XV. dal után félbeszakadnak, illetve a tanulmányban Csokonai utal egy I. és II. „Kiereszkedés"-re, amelyekben többek között Anakreon életéről és költészetéről elmélkedett volna, ezek elkészültéről azonban nincsen tudomásunk, tehát aJegyzések és Értekezések"-ből igazából csak a Jegyzések" készültek el.