Magyar Könyvszemle, 2008 (124. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 4. szám - Slíz Mariann: Erzsébet királyné a ponyván - kultusz és politika
Slíz Mariann jártában találkozott egy csősszel, aki a király haláláról szóló ponyvát olvasott nagy átéléssel.16 De nemcsak Erzsébet unokatestvérének, hanem fiának személye is folklorizálódott: Pogány szerint 1889-ben húsz német ponyvakiadvány jelent meg róla, s az egyikből 180 000 példányt adtak el.17 Az Országos Széchényi Könyvtár Kisnyomtatványtárában 14 magyar nyelvű ponyva található a főhercegről. Halálának körülményei és az udvar által elhallgatott részletek miatt a nép nem hitte el, hogy „Rezső királyfi” meghalt, s akárcsak Petőfiről, róla is elterjedt az az álhír, hogy álruhában bujdosik valahol, s egyszer majd visszatér népéhez.18 Szintén az OSzK- ban található egy ponyva, amely az I. Umberto olasz király elleni merényletet örökíti meg.19 számtalan ponyva szólt Majláth György országbírónak a fővárost sokáig izgalomban tartó meggyilkolásáról és a bűnösök kézre kerítéséről, majd kivégzéséről.20 * ha pedig éppen nem történt semmi tragikus a nagyvilágban, még mindig elő lehetett venni egy korábbi (gyakran jóval korábbi) esetet, például II. Lajos magyar király halálát. E sajtótermék jellegéből adódóan nem hosszú életű, rossz minőségű papírra nyomtatva könnyen elpusztult, ráadásul a parasztok számos más célra is hasznosíthatták az anyagát. így születhetett ponyva Erzsébet haláláról még 1900-ban is:“A két év hosszú idő, az alatt a korábbi ponyvák jó része már elpusztult, részleteikre nem emlékeztek, megmaradt viszont az általuk előidézett érzelmek emléke, így sokan megvásárolták a ponyvát, hogy ismét elérzékenyülhessenek az „angyali jóságú”, „szerencsétlen” királyné történetén. Az OSzK Kisnyomtatványtárában összesen húsz ponyvát őriznek Erzsébettel kapcsolatban. A következőkben ezeket tekintem át, kitérek a kultusz építésében játszott szerepükre, a korabeli újságcikkekkel való kapcsolatukra, végül pedig arra, hogyan igyekeztek a nyomdászok egyéb célokra is felhasználni a történteket. 16 Karácsonyfalvi Sz. Róza: Emlékkönyv. Bp., Krammer, 1904. 18-19. (idézi:. Vér: Erzsébetkultusz, i. /.. (11. jegyzet) 202-203.) 17 Pogány /. m. (12. jegyzet) 119. 18 Pl.: Czudar Mihály: Rudolf nincs a holtak közt! Rudolf, a bujdosó király Tornyán! Arad, 1898. (PNy. 2.253); Tornyai János: Mit beszél a nép Rudolf felől? Aki ezt megveszi, megtudhatja ebből. Karcag, 1898. (PNy. 331); A bujdosó királyfi vagy Rudolf trónörökös a nép ajkán és a valóságban (Rudolf trónörökös Széplákon). Bp. 1898. (PNy. 3.324) Gerő András szerint e népmeséi kép kialakulásához az is hozzájárult, hogy a parasztok királyhite szerint az uralkodó a jóságos atya, aki megvédi népét az őket nyúzó földesurak túlkapásaitól, mivel Ferenc József merev személyisége és a korábbi „apapótlékkal", „Kossuth apánkkal” való szembenállása miatt nem volt alkalmas arra, hogy betöltse ezt a szerepet, a nép az ellenpólusnak tekintett Rudolfot állította a helyébe (Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya. Bp., Pannonica Kiadó, 1999. 238-243). 19 Nagy Károly-CSATÓ Ignácz: Borzasztó rémtettek. I. Az anarkista Barcsi által elkövetett Umberto olasz király meggyilkolása. II. A mezőtúri vásárkor történt Szabó Rozália megerőszakolt gyilkolása (a kúriai tanyán). H. A nagyszalontai Balog Béla négyszeresen elkövetett borzasztó rablógyilkossága és az akasztása. Mezőtúr, Dolesch-Braun, 1900. ■° BÉKÉS: i. 771. (13. jegyzet) 370-380. A Erzsébet királyné emlékezete: Szomorú história. Bp., Méhner Vilmos-féle Kiadóhivatal, 1900. (PNy 6.202)