Magyar Könyvszemle, 2019 (135. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 4. szám - Sallai Agnes - Szabó Adóm: A Teleki család és az Akadémiai Könyvtár Teleki-állományának magyar vonatkozású földtudományi könyvei
442 Sallai Ágnes - Szabó Ádám Az egykorú művekkel ellentétben igen jól, rendszerezetten felépítve dolgozta ki vizsgálati módszerét, s beszámolója is mintája a jól felépített jelentésnek. Elég nagyszámú vegyszerrel dolgozott, bizonyos, hogy jól felszerelt laboratóriummal rendelkezett. Megfigyeléseinek pontosságára jellemző, hogy a feljegyzésekből ma sokkal több tudományos adatot lehet kiolvasni, mint amennyit a kor technikai színvonalán maga Torkos kiolvashatott.66 Az alapító állományban két ásványi sókat elemző tanulmánya, két fürdő (a dunaalmási és a pöstyéni) bemutatása, valamint a Pozsony városának egészségügyi jellemzőit ismertető leírása található meg, amely az első magyarországi orvosi topográfia, s a műfaj későbbi darabjai számára is mintaadóként szolgált.67 Kifejezetten Mária Terézia említett rendeletére készült a neves miskolci orvos, majd Borsod vármegyei főorvos, Domby Sámuel Relatio de mineralibus inclyti comitatus Borsodiensis aquis címet viselő jelentése, amelyben a szerző Tapolca, Diósgyőr, Szendrő, Szalonna, Kacs vizeiről ír, elemzi a Hejő és a Bodva folyókat. Eger félig Borsodhoz tartozván, szintén szerepel a műben, a mai egri uszoda melletti, s annak magvát képező, úgynevezett „Török” vagy „Rác Fürdővel” foglalkozott, de utalt a Heves megyei részen fekvő „Püspöki fürdőre” is.68 Ugyancsak 1763-ban jelent meg a későbbi bécsi orvos és szentpétervári professzor, a Sankt Florian-i születésű Ignaz Wetsch69 doktori értekezése a tarcsas fürdőről, aminek német nevét is megadta (Pinkenfeld), így a későbbi gyógyvízismertetők gyakran két külön helységként kezelik a települést.70 Néhány évvel később látott napvilágot, de talán szintén az uralkodói rendelet ösztönzésére David Wipacher Selmecbányai főorvos értekezése a felvidéki Zólyom közelében fekvő ribári (ma garamhalászi) fürdőkről. Több mint negyvenféle vegyszerrel reagáltatta az általa vizsgált vizet, szerepeltek azonban ezek között nagy számban olyanok is, amelyeket ma nem nevezhetünk reagenseknek, mint pl. desztillált víz, esővíz, hólé, kútvíz, különböző szárított gyümölcsök stb. Alaposságát és körültekintését azonban mutatja, hogy egyetlen gyógyvíz minőségi vizsgálatához 145 kísérletet végzett el.71 1766-ban látott napvilágot a Bécsben végzett van Swieten-tanítvány, a trencséni Belluson született Adámi Pál disszertációja, a Hydrographia Comitatus Trencsiniensis, amelyben a vármegye vízrajzát mutatta be. A különféle álló- és folyóvizek mellett a mű kétharmadát a fürdők és gyógyvizek ismertetése teszi 66 Szőkefalvi-Nagy 1962, i. m. 172-173; Uő. 1959, i. m. 605-606. 67 Krász Lilla, A medicina reprezentációi a magyar művelődéstörténet-írásban, Eredmények és perspektívák , Mérföldkövek a magyar művelődéstörténet-írásban, Tanulmányok, szerk. Monok István, Bp., Eger, Kossuth Kiadó - Esterházy Károly Főiskola, 2015, 97-118, ott 111. 68 Gyárfás Ágnes, Domby Sámuel (1729-1807) élete és munkássága , Orvostörténeti Közlemények, 102-104( 1983), 77-114, ott 85-86. n Jourdan, Antoine Jacques Louis, Dictionnaire des sciences médicales, Biographie médicale 7, Párizs. Panckoucke. 1825.497. 78 Tognio Lajos, Nehány szó Magyarhon ásványvizeiről. Pest, Emich, 1843. 13. 71 Szökefalvy-Nagy 1962, i. m. 170.