Mozgó Világ, 1990. január-június (16. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 1. szám - INTERJÚ - Baló György: Egy év múltán - Beszélgetés Andics Jenővel, Bihari Mihállyal, Miszlivetz Ferenccel és Orbán Viktorral
dátuma, mert egy egészen más alapszabály és egy minőségileg a korábbitól különböző politikai program jött létre, amelyik a demokratikus szocializmus értékein nyugszik. Azzal, hogy deklarálva lett, hogy ez de facto új párt, nem történt más, mint hogy az előre kiadott dokumentumok valamennyi következményét levonta a kongresszus. Tehát nem is tehetett mást. Ez a párt akkor se lenne ugyanaz, ha nevét meghagyta volna. ... Na most hadd szóljak hozzá ahhoz a vitához, amihez már korábban hozzá szerettem volna szólni, és ami a demokratikus szocializmus körül rajzolódik ki. Én határozott különbséget tennék: a demokratikus szocializmus mint eszmerendszer, mint politikai mozgalom létezik, de ha formációelméleti szempontból nézem, nem tudok ilyen formációt mondani. Formáció nélkül pedig csak azt lehet mondani, hogy egy olyan politikai mozgalomról van szó, amely egy értékrend, egy eszmerendszer alapján próbálja a társadalmat formálni a munkavállalók nagy többségének érdekei szerint. Ezért az, hogy polgári demokrácia vagy demokratikus szocializmus - politikai, társadalmi rendszerként számomra értelmezhetetlen. Hiszen ha azt mondjunk, hogy egy társadalom nem lehet más, csak árutermelő piacgazdaság, akkor ezzel azt is mondtuk, hogy a tőke abban benne van, a tőke logikája abban érvényesül, ha pedig ezt is mondtuk, akkor formációelméletileg nem tudunk egy más társadalmat tételezni. Ezért ez a mozgalom ebben a társadalomban demokratikusan működve tudja a politikai folyamatokat úgy befolyásolni, hogy közben a munkavállalók nagy többségének az érdekei jussanak érvényre. Polgári demokrácia vagy szocializmus: én egy olyan vitának tartom, amelyik formációelméleti szintre viszi azt, ami nem formációelméletileg magyarázható meg, hanem csak a politikai mozgalom alapértékei, célja és törekvése szempontjából. ORBÁN Hadd kérjek egy perc figyelmet. Csak azt szeretném mondani, hogy nem volt vita ennél az asztalnál polgári demokráciáról és demokratikus szocializmusról. Bihari Mihály egy olyan kijelentést tulajdonított nekem, amit én nem mondtam. Szívesen folytatok le egy ilyen vitát is, de most itt nem erről van szó. Nem szeretném, hogyha úgy tűnne fel, mint hogyha ez elől a vita elől futnék meg, még egyszer mondom, nem vita volt, hanem Bihari Mihály félreértette, amit mondtam, és remélem, hogy az írott anyagban ez világosan kiderül. Abban egyébként egyetértek Bihari Mihállyal, hogy az MSZMP ténylegesen megszűnt, mert a kongresszusra delegált küldötteknek joguk volt megszüntetni. Az összevisszaság - új párt, nem új párt, régi párt, nem régi párt - abból fakad, hogy szerintem a helyzet nem is annyira világos, mint ahogy Andics Jenő mondta. Ez a kérdés nagyon felemás módon van rendezve, s ráadásul az MSZP vezető politikusainak a nyilatkozatai csak még jobban összekuszálják a dolgokat. Az elődszervezet pozitív hagyományainak, pozitív örökségeinek a felvállalása, rögtön kétségessé teszi, hogy csakugyan új párt alakult-e. Kétséges a vagyon ügye: új pártról van-e szó, ha egyszer a babaruhát is átemelte? És még van jó néhány ilyen kérdés, például a belépésnek ez a furcsa módja, hogy most igazából nem kell belépés, hanem aki az MSZMP tagja volt, annak csak alá kell írni. Szóval kívülről is nézve a dolgot, egyszerű állampolgárként és nem mint Fidesz-vezető, én azt látom ebben az ügyben, hogy egy olyan pártról van szó, amelynek a létrejötte körül jó néhány bizonytalanság van. Nem mondom, hogy azoknak van igazuk, akik önnel ellentétes álláspontot vallanak, csak azt mondom, hogy bizonytalanság van. A belépés furcsasága, a vagyon furcsasága, és a múlthoz való viszony - vállalom, nem vállalom - bizonytalansága , ebből fakad, hogy ez a kérdés mindenki fejében megfordul... BALÓ Miszlivetz Ferenc még nem mondta el, hogy mi történt vele az elmúlt évben. MISZLIVETZ Jelenleg a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében dolgozom Berkeley-ben, a MacArtur-alapítvány ösztöndíjasaként. Az ösztöndíjat már 87 nyarán megpályáztam, és végül is 88 tavaszán kaptam meg, azzal a lehetőséggel, hogy egy év áll rendelkezésemre, hogy eldöntsem, mikor kezdem el. Végül is úgy döntöttem, hogy 1989-ben meg kell kezdenem a kutatást. A döntés mögött az a dilemma állt, hogy 87-88-ban nagyon aktívan jelen voltam több mozgalom megszületésénél, előkészítésénél és szervezésénél. Dilemma egy ilyen helyzetből kilépni, de végül is miután van egy szakmám, amit szintén fontosnak tartok és szeretek, gondoltam, hogy nem baj, ha azok számát szaporítom, akik előbb olvasnak és gondolkoznak, és csak utána próbálnak meg véleményt mondani, mint esetleg fordítva, mint ahogy erre több jelet lehet látni. BALÓ Ez azt jelenti, hogy túl sokan vannak azok, akik nem olvasnak és nem gondolkoznak? MISZLIVETZ Ez azért így túlzás volna. Azt gondolom, hogy egy nagyon izgalmas periódusban vagyunk, ahol nyilvánvalóan a negyven-egynéhány év hallgatás után nagyon sok minden jön a felszínre, és ezek között a gondolatok között nagyon sok az átgondolatlan, illetve olyan, amely elsősorban egy sajátos politikai versenyfutást feltételez. Az egyes politikai csoportok vagy pártok esetében sokkal inkább arról van szó, hogy piros pontokat gyűjtenek, mintsem arról, hogy valóban ezt a nehéz átmeneti helyzetet próbálnák meg közös erővel vagy a saját módjukon megoldani. BALÓ Nem sajnálja, hogy nincs itthon most? MISZLIVETZ iI-is. Ahogy Viktor említette, már 88-