Mozgó Világ, 1990. január-június (16. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 1. szám - INTERJÚ - Baló György: Egy év múltán - Beszélgetés Andics Jenővel, Bihari Mihállyal, Miszlivetz Ferenccel és Orbán Viktorral

felvállal, tehát szavazótáborának egy részét elvesztet­te. Hogy mennyit nyer, azt viszont nem tudom meg­mondani, tehát egyelőre nem szívesen bocsátkoznék jóslásokba. Mindenesetre úgy gondolom, hogy nem lesz a legnagyobb párt a szavazókat tekintve, más mozgalmak valószínűleg több szavazathoz fognak jut­ni, tehát ilyen értelemben sem lesz az MSZMP örökö­se. Mindent összevetve, nem hiszem, hogy tizenöt-húsz százaléknál több szavazatot kapna a mostani választá­sokon, de én ezt egyelőre nem is tartom az ügy szem­pontjából mértékadónak, hiszen az az igazság, hogy a magyar választók nehezen fognak tudni eligazodni a pártok között. Ez egy kialakulatlan helyzet, a pártok jelentős része az általa vallott politikai értékeket te­kintve de facto azonos, nincsenek még olyan sajátos értékek... BALÓ Azt mondja, hogy azonos a Fidesz és az MDF... ANDICS Nem, én azt mondom, hogy nyugat-európai értelemben nagyon nehéz most pártok között különb­séget tenni. Egy sor érték közös - ez részben követke­zik a helyzetből és egyelőre csak olyan pontokon vannak eltérések, amelyek még nem elegendőek ahhoz, hogy markáns politikai különbségeket lehessen tenni. Megpróbáltam az egyes pártok programját egybevetni abból a szempontból, hogy a politikai palettán hol helyezkednek el, mely pártok platformja konzervatív, mely pártoké liberális és mely pártok állnak közelebb egy demokratikus szocializmus eszmerendszeréhez. Szinte lehetetlen ebből a szempontból megállapítani a különbséget, mert legalábbis az írott, vallott prog­ramban rendkívül nagy a keveredés. Egy közös dolog volt, az, hogy minden létrejött új pártnak negatív volt a viszonya a fennálló hatalomhoz, de ezen belül politi­kai hangvételben igen nagy különbség volt. Különb­ség volt például a Fidesz és az SZDSZ, illetve az MDF között, de ez önmagában nem elég ahhoz, hogy egy párt definíciójában a párt világos politikai arculatát meg lehessen határozni. BALÓ kit érzett legközelebb az MSZP-hez, amikor ezeket a programokat nézte? ANDICS Nehezen tudnám megmondani, mert a mai helyzet átmenetisége abban is megfogalmazható, hogy szinte mindegyik mozgalomban találok olyan nézete­ket, olyan erőket, amelyek az MSZP-hez is közel áll­nak. Ha már itt tartunk, az SZDSZ-nek van egy olyan szárnya, amelyiknek a nézetrendszere rendkívül közel áll egy demokratikus szocializmus értékrendjéhez, nem akarok most neveket mondani, mert nem hiszem, hogy az a lényeg, hogy kik reprezentálják ezt, de van egy nagyon markáns baloldali szárnya. Hasonló gon­dolatok még a Fidesz­ben is megvannak... De egyelő­re még azt is nehezen lehet megmondani, hogy egy keresztény párt vajon keresztény szocialista jellegű párttá alakul-e, vagy keresztény párt néven olyan val­lásos tömegeket próbál majd képviselni, amelyeket egyébként konzervatív vagy liberális politikai érték­rend fog jellemezni. Tehát a pártok programjából nem tudom eldönteni, hogy milyen politikai filozófiák mentén különböznek egymástól. Ez a helyzet egyéb­ként nemcsak a mostani választásokon lesz így, hanem ez nagyjából a következő néhány év jellemzője is lesz, és csak nyolc-tíz év múlva fognak ezek a pártok tömeg­bázisukat, eszmerendszerüket, értékrendjüket és poli­tikai akcióikat tekintve egymástól markánsan külön­bözni. Emiatt a magyar választó a legközelebbi válasz­tásokon nagyon sok esetleges döntést fog hozni. Még azt is hozzá kell tegyem, hogy a politikai paletta nem teljes, szerveződik és létre fog jönni az MSZP-től balra álló politikai erő tradicionális kommunista gondol­kodással, s abban is biztos vagyok, hogy ennek a tag­sága nem lesz kisebb mint az MSZP tagsága. Még azt is el tudom képzelni, hogy nagyobb lesz. Ebben a pillanatban a politikai paletta megváltozik, mert hi­szen az MSZP alternatívaként jelentkezik egy kommu­nista típusú politikai gondolkodáshoz képest. BALÓ Szeretnék itt valamit tisztázni, de viszonylag nagyon röviden. Bihari Mihály alapképzettségét te­kintve jogász. Az MSZMP tagjai az Ön megítélése szerint eméletileg felhatalmazták-e a kongresszus kül­dötteit, hogy ezt a pártot megszüntesse? Mert hogy Andics Jenő többször is mondta, mint ahogy mások is mondják, hogy az MSZMP mint olyan megszűnt. Volt-e erre mandátuma egy kongresszusi delegátusnak? BIHARI A pártok, egyesületek életében a kongresszus a legmagasabb döntési fórum, és én nem tudok olyan­ról, ahol a kötött mandátum elve érvényesülne, vagyis hogy meghatározott szavazási kötelezettséggel válasz­tanák meg a küldötteket a kongresszusra. Ebből kö­vetkezően a kongresszusnak mindenre joga van, min­den döntést meghozhat. Más kérdés, hogy a választók esetleg utólag politikailag felelősségre, helyesebben kérdőre vonhatják a küldöttet, mert olyan döntést hoztak, amivel a küldők nem értenek egyet. BALÓ Jó, nyilvánvalóan van joga arra, hogy egy új pártot létrehozzon. De van-e joga arra, hogy egy régit megszüntessen? BIHARI Egy új pártot sokféleképpen lehet létrehozni: osztódással, szétválással, megszűnéssel és a megszűnt­ből való kiválással vagy tabula rasát csinálva, kiválva és „labdaházba” elvonulva, új pártot alapítva. ANDICS Szerintem nemcsak a jogi, hanem a politikai mandátum is megvolt, csak hát az MSZMP tagságá­nak egy nagy részét - főleg az MSZMP-n belüli politi­zálás állapota miatt - nagy meglepetésként érte a kongresszus döntése. Azért volt meg a politikai man­­ ó

Next