Mozgó Világ, 1992. január-június (18. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 5. szám - PRO MEMORIA - Erdődy János: SOS - 1944 augusztusában
lyekről. Az első bekezdés utolsó mondata és a következő sorok állítása hál’ istennek nem volt valóság: a felsoroltak nagyobb része az ideig ki tudta húzni a fejét a hurokból; többségük ebben az időpontban (augusztus végén) még szabadlábon volt, illegalitásban. Sokan csak később, az októberi náci-nyilas puccs után estek fogságba vagy haltak erőszakos halállal. Az augusztusi mentőakció még nyújthatott némi nagyon halvány reménységet megmentésükre. Következzék hát a Zürich, 1944. augusztus 14. keltezésű beadvány szó szerinti szövege: Mi, alulírott újságírók, akik Magyarországnak a német csapatok által végrehajtott megszállásáig magyar hírszerkesztőségek és lapok levelezőiként Zürichben tevékenykedtünk, emberi és kartársi kötelességünknek tekintjük, hogy lépést tegyünk azoknak a magyar kollégáinknak érdekében, akik ma Magyarországon börtönben vagy koncentrációs és büntetőtáborokban szenvednek. Magánértesüléseink szerint a jelenlegi magyar kormányzat a betiltott ellenzéki újságok munkatársait - csekély kivétellel - koncentrációs és büntetőtáborokba zárta. Közöttük sok ismert nevű magyar újságírót és publicistát. Mellékelten átnyújtjuk azoknak a magyar újságíróknak névsorát, akik tudomásunk szerint erre a sorsra jutottak. A nevekhez kapcsoltuk születési évüket, utolsó általunk ismert lakcímüket, és azt a megjegyzést, hogy az érintett személy a most érvényes magyar törvények szerint zsidónak vagy nem zsidónak tekintendő. (Ezt mutatja a jelzés.) Megjelöltük annak a hírlapnak a címét is, ahol a megnevezett személy utoljára dolgozott. Természetesen csak azoknak az újságíróknak a nevét tartalmazza a lista, akik 1944 márciusában még gyakorolhatták foglalkozásukat. Hiányzik azoknak a hírlapíróknak neve, akik munkásságukat a korábbi zsidótörvények következtében már korábban kénytelenek voltak beszüntetni. Azzal a kéréssel fordulunk a NVK Titkárságához, állapítsák meg, hol tartják fogva ezeket a kollégáinkat, hogy könyveket és szeretetcsomagokat küldhessünk nekik, a svájci és a Svájcban dolgozó külföldi újságírók támogatásával. Fáradozásukért előre is hálás köszönetünket fejezzük ki, és kérjük, hogy ilyen vonatkozású közléseiket dr. Tarr László címére küldjék, Zürich, Breitinger-Str. 16. Tisztelettel: dr. Tarr László Pereszlényi Pál Kövér Gyula Ferenc 1. Andreánszky István, 1911, Népszava 2. Arató (Ackermann) András, 1913, Magyar Nemzet § 3. Ákos László, 1901, Magyar Közgazdaság § 4. Bagyó János, 1883, Újság 5. Bajcsy-Zsilinszky Endre, 1886, Független Magyarország 7. Barankovics István, 1906, Magyar Nemzet 8. Bálint Imre, 1896, Esti Kuríró 9. Bihary László, 1910, Magyar Nemzet 10. T. Boros László, 1892, 8 Órai Újság 11. Bródy Arnold Ernő, 1887, Pester Lloyd § 12. Cséry Dezső, 1905, Reggeli Kis Újság 13. Dalnoki Ferenc, 1895, Pester Lloyd § 14. Erdődy János, 1909, Népszava , 15. Erdős (Ehrenfeld) Iván, 1897, Újság § 16. Farkas Ferenc, 1903, Szabad Szó 17. Fodor Pál, 1915, Esti Kis Újság § 18. Fóthi János, 1893, Pesti Hírlap § 19. Gál György, 1912, Független Magyarország § 20. Gál Imre, 1899, Esti Kurír § 21. Gáspár Zoltán, 1901, Esti Kurír 22. Geiringer Ernő, 1876, Pester Lloyd § 23. Gellért Oszkár, 1882, Magyar Csillag § 24. Geleji Dezső, 1893, Magyar Nemzet 25. Gergely Győző, 1877, Népszava § 26. Gergely István, 1906, Esti Kurír § 27. Gogolák Lajos, 1910, Magyar Nemzet 28. Gosztonyi Lajos, 1909, Népszava § [téves] 29. György Endre, 1898, Újság § 30. Halász Ernő, 1892, Újság § 31. Halász Sándor, 1887, 8 Órai Újság 32. Hegedűs Gyula, 1887, A Mai Nap 33. Illyés Gyula, 1902, Magyar Csillag 34. Jemnitz E. Sándor, 1896, Népszava § 35. Joó Tibor, 1901, Magyar Nemzet 36. Juhász Vilmos, 1899, Újság §