Mozgó Világ, 1996. július-december (22. évfolyam, 7-12. szám)

1996 / 12. szám - TANULMÁNYOK - Lengyel László: Párt a határon - Széljegyzetek a "Határhelyzet" című interjúkötethez

Lengyel László Párt a határon Széljegyzetek a Határhelyzetek című interjúkötethez* „Az idő, mely tárgyakkal babrál, útjára ereszti az embert, az ács munkáját nem végzi el a doktor. Először idegrendszerünk és ideológiánk hal meg­­majd agyonvasalva, elhasználva, nyűtten, fejből mondhatóan mi magunk. ” Robert Lowell: Kedves Szomorúság 3 (Orbán Ottó fordítása) 1. Az Új Márciusi Frontról Vitányi visszaemlékezéseiben elosz­latja azt a mítoszt, hogy az Új Márciusi Frontot valamiképpen Aczél György alakította volna 1987 végén. (Ezt a mí­toszt veszi át többek között Révész Sán­dor egyébként kiváló Aczél-biográfiá­­ja.)­ Teljesen igaz, hogy a kezdeményező Nyers Rezső volt. Nyers meglehetősen gyanakodva figyelte Aczél politikai te­vékenységét, hiszen viszonyuk meg­romlott, amikor 1974-es közös eltávolí­tásuk előtt Aczél, saját pozícióinak meg­tartása érdekében, szívesen visszavo­nult volna a piacosító reformokból, Nyers pedig óvatosabb lett volna a kul­túrpolitikai kihívások kapcsán­. Az Új Márciusi Front alakulásakor természe­tesen voltak olyanok, akik közel álltak Aczélhoz, de semmiképpen se ők ural­ták a kezdeményezést. Vitányi arra a kérdésre, hogy mit akarhatott Nyers az Új Márciusi Front­tal, ezt válaszolja: „Nyers széles látókörű *Vitányi Ivánnal beszélget Cseke Hajnalka.­­ Révész Sándor: Aczél és korunk. Révész Aczélra hivat­kozik, aki életrajzi interjújában ezt mondja: Kádár „azt hitte, hogy az egész Márciusi Frontot én csináltam. Abból csak annyi volt igaz, hogy az én szobámban beszéltük meg.” Révész ebből arra következtet, hogy Aczél aktív szerepet játszott. Könnyen lehet, hogy annyira konspi­­rált, hogy maguk a résztvevők se igen tudtak róla, de annyi bizonyos, hogy Aczél soha nem tűnt fel az üléseken, neve nem került szóba. Nyers Rezső igen határozottan tagadja, hogy Aczélnak bármi köze lett volna az alapí­táshoz, ember. Felfogta, hogy tovább nem tart­ható fenn az a rendszer. ”„ Azt hiszem, hogy Vitányi téved. Természetesen nem láthattam Nyers Rezső fejébe, de ami­kor 1987 decemberében a meghívottak először jöttek össze a Valóság szerkesz­tőségében,­ egészen másról volt szó. Nyers azt érzékelte, hogy újabb és újabb értelmiségi reformprogramok szület­nek és keringenek a második vagy a másfeledik nyilvánosságban, s ezeket a reformprogramokat látta célszerűnek összegereblyézni. Továbbá: az 1987. októberi MDF- zászlóbontás Lakiteleken új helyzetet teremtett. Valamennyi reformpoliti­kusnak és vezető értelmiséginek el kel­lett helyeznie magát az új politikai moz­galmi térben. Ebben a politikai mező­ben senki nem gondolt még rendszer­­váltásra, hanem mindenki a rendszer reformját képzelte el. Egyesek radiká­lisabban, mások óvatosabban.­­ Nyers Rezső és Fehér Lajos leváltásukkor „gyávának és meghunyászkodónak” tartották Aczél Györgyöt, akit úgy váltottak le, hogy nem váltották le. 3 Vitányi Iván: Határhelyzetek. Budapest 1996, 16. o. 4 1987. december 23-án találkozott a Valóság szerkesz­tőségében Nyers Rezső, Vitányi Iván, Körösi József, Vá­sárhelyi Miklós, Újhelyi Szilárd, Tardos Márton, Bauer Tamás, Bihari Mihály, Király Zoltán, Lengyel László, Szűcs Jenő, Nagy Tamás, Fekete Sándor, Gyurkó László, P. Szűcs Julianna. A januári második találkozón már ott volt Agárdi Péter, Hankiss Elemér, Baló György, Vá­mos Tibor, Tőkei Ferenc és Vince Mátyás.

Next