Mozgó Világ, 1996. július-december (22. évfolyam, 7-12. szám)
1996 / 12. szám - TANULMÁNYOK - Lengyel László: Párt a határon - Széljegyzetek a "Határhelyzet" című interjúkötethez
Lengyel László Párt a határon Széljegyzetek a Határhelyzetek című interjúkötethez* „Az idő, mely tárgyakkal babrál, útjára ereszti az embert, az ács munkáját nem végzi el a doktor. Először idegrendszerünk és ideológiánk hal megmajd agyonvasalva, elhasználva, nyűtten, fejből mondhatóan mi magunk. ” Robert Lowell: Kedves Szomorúság 3 (Orbán Ottó fordítása) 1. Az Új Márciusi Frontról Vitányi visszaemlékezéseiben eloszlatja azt a mítoszt, hogy az Új Márciusi Frontot valamiképpen Aczél György alakította volna 1987 végén. (Ezt a mítoszt veszi át többek között Révész Sándor egyébként kiváló Aczél-biográfiája.) Teljesen igaz, hogy a kezdeményező Nyers Rezső volt. Nyers meglehetősen gyanakodva figyelte Aczél politikai tevékenységét, hiszen viszonyuk megromlott, amikor 1974-es közös eltávolításuk előtt Aczél, saját pozícióinak megtartása érdekében, szívesen visszavonult volna a piacosító reformokból, Nyers pedig óvatosabb lett volna a kultúrpolitikai kihívások kapcsán. Az Új Márciusi Front alakulásakor természetesen voltak olyanok, akik közel álltak Aczélhoz, de semmiképpen se ők uralták a kezdeményezést. Vitányi arra a kérdésre, hogy mit akarhatott Nyers az Új Márciusi Fronttal, ezt válaszolja: „Nyers széles látókörű *Vitányi Ivánnal beszélget Cseke Hajnalka. Révész Sándor: Aczél és korunk. Révész Aczélra hivatkozik, aki életrajzi interjújában ezt mondja: Kádár „azt hitte, hogy az egész Márciusi Frontot én csináltam. Abból csak annyi volt igaz, hogy az én szobámban beszéltük meg.” Révész ebből arra következtet, hogy Aczél aktív szerepet játszott. Könnyen lehet, hogy annyira konspirált, hogy maguk a résztvevők se igen tudtak róla, de annyi bizonyos, hogy Aczél soha nem tűnt fel az üléseken, neve nem került szóba. Nyers Rezső igen határozottan tagadja, hogy Aczélnak bármi köze lett volna az alapításhoz, ember. Felfogta, hogy tovább nem tartható fenn az a rendszer. ”„ Azt hiszem, hogy Vitányi téved. Természetesen nem láthattam Nyers Rezső fejébe, de amikor 1987 decemberében a meghívottak először jöttek össze a Valóság szerkesztőségében, egészen másról volt szó. Nyers azt érzékelte, hogy újabb és újabb értelmiségi reformprogramok születnek és keringenek a második vagy a másfeledik nyilvánosságban, s ezeket a reformprogramokat látta célszerűnek összegereblyézni. Továbbá: az 1987. októberi MDF- zászlóbontás Lakiteleken új helyzetet teremtett. Valamennyi reformpolitikusnak és vezető értelmiséginek el kellett helyeznie magát az új politikai mozgalmi térben. Ebben a politikai mezőben senki nem gondolt még rendszerváltásra, hanem mindenki a rendszer reformját képzelte el. Egyesek radikálisabban, mások óvatosabban. Nyers Rezső és Fehér Lajos leváltásukkor „gyávának és meghunyászkodónak” tartották Aczél Györgyöt, akit úgy váltottak le, hogy nem váltották le. 3 Vitányi Iván: Határhelyzetek. Budapest 1996, 16. o. 4 1987. december 23-án találkozott a Valóság szerkesztőségében Nyers Rezső, Vitányi Iván, Körösi József, Vásárhelyi Miklós, Újhelyi Szilárd, Tardos Márton, Bauer Tamás, Bihari Mihály, Király Zoltán, Lengyel László, Szűcs Jenő, Nagy Tamás, Fekete Sándor, Gyurkó László, P. Szűcs Julianna. A januári második találkozón már ott volt Agárdi Péter, Hankiss Elemér, Baló György, Vámos Tibor, Tőkei Ferenc és Vince Mátyás.