Mozgó Világ, 2003. január-június (29. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 1. szám - MÁTRIX - Lengyel László: Sohasemvolt, mindigigenlesz

MÁTRIX ségem. Könnyen lehet, hogy a szuverén és mindenható Magyar Birodalom útját állja a nagyok megállapodásának. Mind­ez egyszerre szórakoztató és hátborzon­gató. Megvan a repülőjegyünk. 2002. 04. 19. Az iskolában a tizenkét éves kokárdások verekednek a tizenkét éves kokárdátlanokkal. Az óvónők meg­beszélik egymás közt a gyerekek szülei­nek politikai hovatartozását. Már min­denkiről tudom a környezetemben a származását és a hovatartozását. - Mondd, kérlek, szeretnéd, ha ko­­kárdás orvosod lenne? - kérdezi G. - Az orvosom kokárdás - válaszolom. - A gyógyszerészünk, a lányom tanárai­nak többsége, az újságosunk dupla ko­kárdás. - Rémes! - Miért, te kizárólag szociálliberális, idegenszívű emberekkel érintkezel? - Igen. - Nem irigyellek. „Önállóan gondolkozni és önállóan érezni, nincs ma ennél veszedelmesebb. Belül, legbelül elszakítani a kötelékeket, hátat fordítani a kényelmes és megalázó támaszoknak. Ellenállni a belénk nevelt szolgaságvágy démoni csábításának, el­utasítani az olcsó eszmei kábítószere­ket, melyeket szuggesztív, parancsoló mozdulattal nyújtanak az ember felé. Megvesztegetéssel és fenyegetéssel da­colva, hűnek maradni ahhoz, amit ma gúnyos mosollyal intéznek el, és banali­tásnak bélyegeznek: a szabadsághoz.” Bálnt György írta 1937 tavaszán. 2002. 06. 18. Olvasom, hogy az ifjú hős bemutatta új kormányát. Kormányá­nak tagjai csupa kínai agyagkatona, akit a fenséges császár már életükben elása­­tott. Az itteni rövid tudósítások szerint a második ciklusban nem lesz lényeges változás. Nothing Has Changed - írja Európa egyik legbefolyásosabb lapja. Csak mi tudjuk, hogy azzal, hogy semmi se változott, minden megváltozott. 2002. 06. 20. Plutarkhoszt olvasom: „Arkhidamosz spártai király egyszer megkérdezte Thuküdidésztől, hogy ki a jobb birkózó kettőjük közül, ő-e vagy Periklész. Thuküdidész így válaszolt a kérdésre: »Ha birkózás közben földhöz vágom, akkor is ő marad felül. Bebizo­nyítja, hogy nem fektettem két vállra, és elhiteti azokkal is, akik a birkózást végignézték.«” Vajon nem ugyanígy jár-e el király urunk is? El kell ismerni, hogy merész húzása a szavazatok újraszámolásáról, illetve a választások megismétléséről Pe­riklészre emlékeztet. A társadalom sza­vazott, de nem látszott. Az ő tömegei lát­szottak, s ezért elhitték, hogy többen is szavaztak rájuk. Az uralkodó felmondta az 1990 óta fennálló közmegegyezést és az 1989-90-ben megteremtett intézmé­nyes rendet. Mivel megtette, megtehet­te. Megtehette, tehát megtette. Szívesen elhitetném magammal, hogy a szociálliberális győzelem esetén min­den sokkal jobb lenne. Sajnos, aligha. „Themisztoklész csatlakozott egy baráti csoporthoz, s ily módon nem megveten­dő védelemhez és hatalomhoz jutott; így történt, hogy mikor valaki a szemére hányta, hogy akkor kormányozza majd jól az athéniakat, ha mindenkivel egy­formán és pártatlanul bánik, így szólt: »Soha nem kívánnék úgy ülni a bírói székben, hogy barátaimat előnyben ne részesítsem idegenekkel szemben«.” Nesze neked! De ők legalább nem ré­misztgetnek! 2002. 06. 21. ), aki háború utáni fran­cia politikatörténetet ad elő, érdeklődve hallgatja meg a nálunk történteket. - Érdekes - mondja tökéletes franci­­aságával -, a Tábornok ugyanígy felrúg­ta a IV Köztársaság rendjét 1958-ban. A parlamentáris partocratie-val szem­ben bevezette a félprezidenciális rend­szert. Akkor neves értelmiségiek, a bal­oldali Sartre és a konzervatív Mauriac egyaránt diktatúrával vádolták.­­ André Malraux viszont belépett a kormányba. - Igen. De emlékezzen Aron-ra, aki 107

Next