Mozgó Világ, 2005. január-június (31. évfolyam, 1-6. szám)
2005 / 3. szám - TANULMÁNY - Standeisky Éva: Hazugságok az 1956-os forradalomban
li, hogy Gerő Ernőt elfogták. Követeli, hogy a foglyul ejtett Gerőt „állítsák rögtönítélő bíróság elé 15 000 rendbeli gyilkosságra és gyilkosság kísérletére történő felbujtás, ezekben történt bűnrészesség vádjával.” A másik gyűlölt pártvezetőről, Farkas Mihályról is álhírt kommentálnak: „Gerő börtönét azonban mi, a nép fogjuk őrizni, nehogy vele is az a kényelmes »véletlen baleset« történjen, mint - a győri rádió híradása szerint - Farkas Mihállyal, akit »cellájába behatolt felkelők« agyonlőttek a nyilvános tárgyalás előtt. A Farkasbűnügy kényelmes megoldását Gerő megszervezhette - konfabulál tovább a röplap szerzője -, de a Gerő-bűnügy megoldását nem fogjuk engedni ilyen kényelmessé tenni!”22 Bélmegyeren a Törökországba (?!) menekült Rákosi és Gerő hazahozatalát és bíróság elé állítását követelték.23 (Valójában mindkét kommunista politikus a Szovjetunióban talált menedéket.) A népi igazságszolgáltatás érződik a következő rémhírben is. „Hallottam, hogy Egyeken még az első héten kivonult a falu, a szovjet emlékműnél nagy gödröt ástak, az egészre kötelet kötöttek, a párttitkárt és a tanácselnököt is a kötél mellé állították, és úgy döntötték bele a gödörbe, ahová betemették” - olvasható egy korabeli naplóbejegyzésben.24 Rémhírnek tekinthető a magyar uránérckészlet szovjet kisajátítására vonatkozó országosan elterjedt híresztelés. „Azt kérdezik Pesten Budán, hová lett a magyar urán?” Ez a felvonulók egyik kedvelt rigmusa volt, és számos forradalmi bizottsági, munkástanácsi listán is szerepel a követelés, hogy a magyar uránkincset ne sajátítsák ki el a szovjetek. Az emberek azt hitték, hogy Magyarország gazdag lehetne az itt termelt és Szovjetunióba szállított uránból. Valójában 1956-ban még meg sem indult az uránérc-kitermelés. A tévhitet az okozta, hogy szovjet szakemberek szigorúan titkos feltáró munkát folytattak Magyarországon, amelynek részleteiről még a magyar atomenergia-bizottság elnöke sem tudott semmit. Azt azonban meggyőződéssel állította: nem igaz, hogy már megindult volna az uránérc-kitermelés. Csupán 16 mázsa ércet szállítottak kísérleti célból a Szovjetunióba, amiből igen kevés urán nyerhető. „Ennek értéke nem valami nagy” - nyilatkozta a szakember.26 E rémhír mögöttes háttere részben a bűnbakkeresés, részben a gazdagodási vágyképzet: azért vagyunk szegények, mert kizsákmányolnak bennünket, illetve gazdagok lehetnénk, ha magunk értékesíthetnénk természeti kincseinket. A kommunista vezetőkről szóló rémhírekben a kommunistaellenesség az erkölcsi ellehetetlenítés formáját ölti: „Rákosi havi fizetése 40 000 forint volt, 160 forint párttagsági díját csak nagy nehezen volt hajlandó fizetni.”26 „Vas Zoltánná, az élelmezési kormánybiztos felesége 16 sebesült felkelő fiatalt kiadott az oroszoknak az igazgatása alatt állott kórházból. Megszökött. Országszerte körözik.”27 Nem bizonyultak valósnak azok a hírek sem, amelyek az áldozatok számáról országszerte keringtek. Ebben az esetben sem beszélhetünk tudatos hazugságról. Az emberek felfokozott lelkiállapotban, erőszakos cselekményeket felidézve hajlamosak felnagyítani a veszteségeket, megsokszorozni a halottak számát, hogy az elmesélt történet még hatásosabb legyen. Veszprém megyében elterjedt, hogy Ajkán a szovjetek halomra lövik az embereket, ami nem volt igaz. Az egyik szemtanúnak, az ottani Autóközlekedési Vállalat sofőrének nehezen sikerült a felhevült veszprémi felkelőket lebeszélnie arról, hogy felfegyverkezve Ajkára vonuljanak. Valótlannak bizonyultak a forradalmárok halállistáiról szóló rémhírek is. Hajdúböszörményben a Forradalmi Bizottmány a november 26-án a jogaiba visszahelyezett tanácsot kérte arra, hogy „verje vissza azt a rémhírt, ami elterjedt a városban, nevezetesen, hogy a Forradalmi Bizottmány összeállított egy listát, melynek alapján kb. 200 ember lett volna a Bocskai szobor előtt kivégezve”. Egy régi/új tanácstag a fentieket kiegészítette: „Ezt a rémhírt meglátásom szerint a párt vezetősége is szítja, és talán szívesen kezdeményezi. 101