Mozgó Világ, 2018. július-december (44. évfolyam, 7-12. szám)

2018 / 12. szám - ESSZÉ - Lengyel László: A történelmet befolyásoló történész - Szűcs Jenő 90

Lengyel László A történelmet befolyásoló történész Szűcs Jenő 90 A magyar politikatörténet bevett közhelye, hogy pártok és politikusok híján írók csinálják a politikát. A huszadik század politikatörténetére két történész munkássága rányomta bélyegét: Szekfű Gyula és Szűcs Jenő­ meghatározó szerepet játszott egy-egy korszak alakulásában, alakításában. Szekfű nélkül aligha bontakozhatott volna ki a Bethlen-konszolidáció ide­ológiai-történeti legitimációja, mi­ként ugyancsak Szekfű munkássága járult hozzá, ekkor már jóval kisebb hatással, a Horthy-kor második fele legitimációjának lebontásához. Szűcs Jenő­nek a kelet-közép-európai önálló régió létéről szóló munkája egyszer­re kérdőjelezte meg a magyar Ká­dár-rendszer, a lengyel, csehszlovák és magyar régió keleti típusú, egy­szersmind osztályharcos történeti kánonját és a szovjet típusú magyar rendszer 1956 utáni legitimációját.­ Azzal, hogy Szűcs Jenő időben és térben máshol helyezte el Magyar­­országot a kettéválasztott világban, ugyanakkor nem képzelgett a Nyu­gathoz való magyar csatlakozásról, hanem önálló teret vázolt fel Kelet és Nyugat között, történeti-ideológiai hátteret kölcsönzött egy lehetséges ellenzéki határolt és tervezett forra­dalomnak (Adam Michnik és Jacek Kuron, Bence György és Kis János) és/vagy egy fél-ellenzéki radikális politikai és gazdasági reformnak (re­­formközgazdászok). Keletkezéstörténet Amikor Szűcs 1979 végén vállalta, hogy tanulmányt ír egy Bibó-em­­lékkönyvbe, az értelmiségi tájéko­zódás már túl volt a hatvanas évek eleji, Molnár Erik kezdeményezte történészvitán, a marxizmus rene­szánszán, a hatvannyolcas prágai és párizsi tavaszokon, a filozófus­peren, a marxizmus körkérdésen, és éppen szilárd tájékozódási pon­tot, pontokat keresett. Mindez egy­beesett az ötvenhatosok — Donáth Ferenc, Vásárhelyi Miklós, Göncz Árpád, Kende Péter stb. — türelmes és hatékony kezdeményezésével, hogy Bibó István munkássága körül alakítsanak ki egyetértést és koa­líciót a korábbi lukácsista ellenzék és a népi tábor között, így kívánták megbontani a kádári konszolidációs rendszer egységét. Szűcs Jenő ka­nyargós életpályája a marxista ku­ruc, negyvennyolcas állásponttól a hatvanas évek, ugyancsak marxista hatvanhetes álláspontján át, a het­venes évek önálló, immár nem-mar­xista, az Annales-iskolához közel álló hosszú időtartamú, makro- és mikro-térelméleti, anyagi kultúrájú, antinacionalista felfogásáig egyszer­re keresett és talált magának és az őt olvasóknak szilárd fogódzókat.­ ­ Ebben az esszében döntően Szűcs Jenő­ Váz­­lat Európa három történeti régiójáról című munkájához fűznek margójegyzeteket. A mű eredetileg a szamizdat Bibó-emlékkönyvben jelent meg. Lásd Bibó-emlékkönyv, 1-2. köt. Századvég Kiadó — Európai Protestáns Ma­gyar Szabadegyetem, Budapest-Bern, 1991.

Next