Mozgó Világ, 2018. július-december (44. évfolyam, 7-12. szám)
2018 / 12. szám - ESSZÉ - Lengyel László: A történelmet befolyásoló történész - Szűcs Jenő 90
Lengyel László A történelmet befolyásoló történész Szűcs Jenő 90 A magyar politikatörténet bevett közhelye, hogy pártok és politikusok híján írók csinálják a politikát. A huszadik század politikatörténetére két történész munkássága rányomta bélyegét: Szekfű Gyula és Szűcs Jenő meghatározó szerepet játszott egy-egy korszak alakulásában, alakításában. Szekfű nélkül aligha bontakozhatott volna ki a Bethlen-konszolidáció ideológiai-történeti legitimációja, miként ugyancsak Szekfű munkássága járult hozzá, ekkor már jóval kisebb hatással, a Horthy-kor második fele legitimációjának lebontásához. Szűcs Jenőnek a kelet-közép-európai önálló régió létéről szóló munkája egyszerre kérdőjelezte meg a magyar Kádár-rendszer, a lengyel, csehszlovák és magyar régió keleti típusú, egyszersmind osztályharcos történeti kánonját és a szovjet típusú magyar rendszer 1956 utáni legitimációját. Azzal, hogy Szűcs Jenő időben és térben máshol helyezte el Magyarországot a kettéválasztott világban, ugyanakkor nem képzelgett a Nyugathoz való magyar csatlakozásról, hanem önálló teret vázolt fel Kelet és Nyugat között, történeti-ideológiai hátteret kölcsönzött egy lehetséges ellenzéki határolt és tervezett forradalomnak (Adam Michnik és Jacek Kuron, Bence György és Kis János) és/vagy egy fél-ellenzéki radikális politikai és gazdasági reformnak (reformközgazdászok). Keletkezéstörténet Amikor Szűcs 1979 végén vállalta, hogy tanulmányt ír egy Bibó-emlékkönyvbe, az értelmiségi tájékozódás már túl volt a hatvanas évek eleji, Molnár Erik kezdeményezte történészvitán, a marxizmus reneszánszán, a hatvannyolcas prágai és párizsi tavaszokon, a filozófusperen, a marxizmus körkérdésen, és éppen szilárd tájékozódási pontot, pontokat keresett. Mindez egybeesett az ötvenhatosok — Donáth Ferenc, Vásárhelyi Miklós, Göncz Árpád, Kende Péter stb. — türelmes és hatékony kezdeményezésével, hogy Bibó István munkássága körül alakítsanak ki egyetértést és koalíciót a korábbi lukácsista ellenzék és a népi tábor között, így kívánták megbontani a kádári konszolidációs rendszer egységét. Szűcs Jenő kanyargós életpályája a marxista kuruc, negyvennyolcas állásponttól a hatvanas évek, ugyancsak marxista hatvanhetes álláspontján át, a hetvenes évek önálló, immár nem-marxista, az Annales-iskolához közel álló hosszú időtartamú, makro- és mikro-térelméleti, anyagi kultúrájú, antinacionalista felfogásáig egyszerre keresett és talált magának és az őt olvasóknak szilárd fogódzókat. Ebben az esszében döntően Szűcs Jenő Vázlat Európa három történeti régiójáról című munkájához fűznek margójegyzeteket. A mű eredetileg a szamizdat Bibó-emlékkönyvben jelent meg. Lásd Bibó-emlékkönyv, 1-2. köt. Századvég Kiadó — Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Budapest-Bern, 1991.