Mozgó Világ, 2020. január-június (46. évfolyam, 1-6. szám)
2020 / 1. szám - REFLEX - Lengyel László: Orosz táj magyar ecsettel - Sz. Bíró Zoltán: Putyin Oroszországa
126 Lengyel László Orosz táj magyar ecsettel „Cadran solaire Menysikov palotáján. / Hajó igyekszik, hullámot kavar. / Nincs e folyónál ismerősebb látvány: / A víz, a tornyok csillámaival. / Sikátorok, mint rések, feketéllnek, / a sürgönydrótot verebek lepik. / Betéve tudott séták, párbeszédek / sós íze számon... Ez is jólesik.” Ahmatova írta Leningrád 1941 márciusában című ’41-es versében. Ha magyarként Szentpéterváron/ Leningrádban a Menysikov-palota előtt állsz, nem juthat más eszedbe, csak Sz. Bíró Zoltán. Örülsz, ha melletted áll - ahogy mellettem Gombár Csaba és Szilágyi Ákos társaságában —, és magad elé képzeled, ha nem lehetsz vele. Mindent tud a Menysikov-palotáról, a cadran solaire-ról, a napóráról, a Néváról, a cári Szentpétervárról, a szovjet Leningrádról és a putyini városról, ahogy természetes magától értetődőséggel, mindent tud, amit tudni érdemes, Oroszországról. Ott ül mögöttünk a padon Anna Ahmatova, a sikátorból éppen felbukkan Raszkolnyikov, köpenye alatt a baltával, mellettünk megy el a hetvenes évek Brezsnyev- és Kádár-korának egyetemista diákja, Sz. Bíró Zoltán az egyetemre, ahol még ma is a férfi-WC ablakából a büfére látni, és a putyini KGB-FSZB-drótokat most is verebek lepik. Gyanakszom, hogy Sz. Bíró Zoltán jobban ismeri az orosz férfiakat és nőket, mint azok önmagukat, talán csak Szilágyi Ákos képes ennél meglepőbbre, ahogy egyik percről a másikra összetéveszthetetlen és félelmetes orosz férfivá válik. Az Sz. Bíró-jelenség lényege, hogy Magyarországon létezik valaki, akinek történeti tudása és politikai elemzőképessége párosul kellő kulturális érzékenységgel, hogy az orosz civilizációt megfejtse. Tyutcsev híres sora szerint „Oroszországot meg nem fejtheted...”, vagyis Oroszország olyan szfinx, olyan megismerhetetlen és érthetetlen kolosszus, amely nem enged magába betekintést. Sz. Bíró Zoltán merészen és helyesen szembeszegül ezzel a mítosszal: Oroszország igenis megismerhető és megérthető. Sőt, egyenesen kötelességünk megismerni és megérteni, mert Oroszország, az orosz civilizáció nélkül nem érthető a világ. Ehhez a megismeréshez előnyt jelent a kelet-közép-európai születés, sajátos vegyes, sokirányú kultúra: egyszerre ismerjük a nyugati, latin, felvilágosult, racionalista gondolkodásmódot és tudományosságot, értjük a keleti, bizánci felfogást és érzékenységet, miközben se igazán nyugatiak, se igazán keletiek nem vagyunk. Nem vagyunk túl messze, és többnyire nem vagyunk túl közel sem, hanem éppen kellő távolságra a megfigyeléshez. Kicsik vagyunk a nagy orosz civilizációhoz, sőt birodalomhoz és nagyhatalomhoz képest, de nem szükségképpen kisebbrendűségi érzéssel. Sz. Bíró Zoltán egy olyan Magyarországot fejez ki átfogó pillantásával, amelynek nincsenek előítéletei, nincsenek illúziói. Nem kommunistaként vagy antikommunistaként néz Moszkvára. A történelmi sérel