Múltunk – politikatörténeti folyóirat 44. (Budapest, 1999)

2. szám - SZEMLE - Szabó A. Ferenc: Egy millióval kevesebben... (Páva István)

így tükröződik vissza a munkásmajálisok öröksége a felvonulási dísztribün­tagok mű­ hétköznapi lángosevésében és fröccsözésében. Külön fejezetet szentelt a szerző a békés átmenet némely kulisszatitkának megvilágítására. E rész hasonlít leginkább az „ 1989" című kötethez. Pozsgay kronologikusan halad végig a vele megtörtént legfontosabb bel- és külföldi eseményeken, számot adva akkori érzéseiről. Mindent összevetve azonban azt kell mondanunk, hogy e szövegrészek a Szovjetuniót ábrázoló fejezetek­nél kevésbé kidolgozottak. A jellemzések itt valamivel sematikusabbak, bár a leírtak érdekességéhez nem fér kétség. Ami viszont a visszaemlékezések utolsó, „Sok hűhó..." című fejezetét illeti, ez az eszmefuttatás talán kihagyható lett volna a kötetből. A stanfordi Hoover Intézetnek felajánlott iratok (helyesebben iratmásolatok) ügye fel­bolygatta ugyan a napisajtót de nem terjedt túl a szenzációhajhászás szint­jén. A szerző minden bizonnyal fontosnak tartotta, hogy „védőbeszédét" e kö­tetből a lehető legtöbb olvasó megismerhesse, ám erre, véleményem szerint nem volt szüksége. Ha igaz a mondás, hogy minden csoda három napig tart úgy különösen áll ez a Pozsgay-iratokra. A „szenzációkat" az utókor rendsze­rint elfelejti, így idővel a rájuk adott válaszok is érdektelenné válnak. Összefoglalásként elmondható, hogy bár Pozsgay Imre új memoárkötete sem tartalmi, sem szerkezeti szempontból nem homogén, az első kézből származó információk közreadásával és elemzésével a szerző történettudo­mányi szempontból is hasznos munkát végzett Bolvári-Takács Gábor * Szabó A. Ferenc: Egymillióval kevesebben...* Fontos munka, hézagpótló mű jelent meg a kérdés szakértőjének tollából a Pro Pannónia Kiadó gondozásában. A szerző elsőrangú források, a levéltárak bel- és külügyi, igazságügyi és népjóléti tárcáinak anyagai alapján, a máso­dik világháborúra és az utána következő 15 esztendőre vonatkozó feldolgozá­sokat felhasználva ismerteti Magyarország második világháborús ember­veszteségét ideértve a menekültek és hadifoglyok kérdését, a holocaust to­vábbá a ki- és betelepítések mérlegét, a népjóléti tárca tevékenységét a koalí­ciós időkben. Majd kitér az abortuszkérdés történetére, mely elvezetett a * Szabó A. Ferenc: Emberveszteségek, népesedési tendenciák és népesedéspolitika Magyaror­szágon 1941-1960. Pécs, Pro Pannónia Kiadó, 1998.234 p.

Next