Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)

2016 / 2. szám - VILÁGHÁBORÚ - ÁTALAKULÁSOK - F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira

F. Dózsa Katalin: Az első­ világháború hatása a polgári... A polgári erkölcsök és a nők helyzete a 19. században A nagy francia forradalom megtörte az arisztokrácia vezető sze­repét, és az első nagy, Európán is túlnyúló, napóleoni háború befejezése után mindenütt a polgári gondolkozás került túl­súlyba. A 18. század, majd a 18-19. század fordulójának köny­­nyű erkölcse, a szabad szerelem áttetsző ruhákat viselő gráciái eltűntek, és a vallás által meghatározott, szigorú, prűd morál uralkodott. A társadalom alapja a törvényes házasság volt, amelyeket a szülők választása alapján főleg a családi érdekek mentén kötöttek. A szentimentalizmus és romantika hatására ugyan elvárták, hogy a fiatalok szerelmesek legyenek egymás­ba, de az is általánosan elterjedt nézet volt, hogy a szerelem majd megjön az együttélés folyamán. A fiatal lányokat csak a férjhezmenetelük előtt világosította fel az anyjuk, nagyanyjuk, nagynénjük, s ha egyik sem vállalta, akkor az apjuk, mi is fog történni a nászéjszakán: „A báró magához szorította lánya kar­ját, és gyöngéden megfogta kezét. [...] Nehéz a szerepem, kicsi­kém. Tulajdonképpen anyád dolga volna, de ő nem vállalja, így hát nekem kell helyettesítenem őt. Nem tudhatom, mennyire ismered a férfi és nő dolgát. Vannak titkok, melyeket gondosan rejtegetnek a gyerekek előtt, legfőképpen a lányok előtt, hogy lelkük tiszta maradjon, feddhetetlenül tiszta, addig a percig, míg átadjuk őket a férfinak, aki boldogságukról gondoskodik. Nekik kell felemelni a fátyolt az élet szép titkairól. [...] ne felejtsd el, hogy egészen a férjedé vagy.”16 Az úgynevezett erkölcsös és félvilági nők között éles határvo­nal húzódott, a „jó házból való úri hölgyek” számára az erkölcs­telen asszonyok nem léteztek. Egy jó nevelésű úriember, ha a korzón egy „olyan nő”-vel beszélgetett, nem köszönt úrinő isme­rősének, nehogy az megálljon, és be kelljen mutatni egymásnak őket. Ebből az is kiderül, hogy a férfiak számára nem létezett ilyen határvonal, ők egyaránt élvezhették a „tiszta lelkű” leá­nyok, asszonyok és a buja, megvásárolható nők társaságát. 57 16 Guy de Maupassant: Egy asszony élete. Ford. Illés Endre. Kossuth, Budapest, 2005. 48.

Next