Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)

2016 / 2. szám - VILÁGHÁBORÚ - ÁTALAKULÁSOK - F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira

F. DÓZSA KATALIN Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira „A 19. század a maga liberális idealizmusában meg volt arról győződve, hogy megtalálta a legegyenesebb és legtökéletesebb utat ahhoz, hogy »minden világ legjobbikává« váljon.”1 „Egy olyan barbár visszaesésben, mint az európai népek közötti há­ború, éppoly kevéssé hittek, mint a boszorkányokban vagy a kísértetekben.”2 Ez volt „a biztonság aranykora”.3 „Mindennek meg volt a normája, mértéke, súlya. Akinek vagyona volt, pon­tosan ki tudta számítani, mennyi kamatot fog kapni évente, a tisztviselő, a tiszt a naptárban megtalálta előléptetésének és nyugdíjazásának évét.”4 Ugyanúgy megvolt mindenkinek a szi­lárd helye a társadalomban, és az egyes rétegek életformáját szigorú, írott és íratlan előírások szabályozták.­ A 19. század­ban rendszeresen megjelentek tanácsadó könyvecskék, ame­lyek az úgynevezett comme illaut (francia, szó szerint, ahogy 1 Stefan Zweig: Die Welt von Gestern [A tegnap világa], Fischer, Frankfurt am Main, 1996. 17. „Das neunzehnte Jahrhundert war in seinem liberalistischen Idealismus ehrlich überzeugt, auf dem geraden und unfehlbaren Weg zur »besten aller Welten« zu sein.” Ahol nincs külön jelölve a fordító, az idegen nyelvű szövegeket a szerző fordította. 2Uo. 18. 3Uo. 15. 4Uo. 15. 5 A tanulmány alapvetően a középosztály mentalitásának változásaival foglalkozik, annál is inkább, mert a 19. században az arisztokrácia visszavo­nult saját, zárt köreibe, és a társadalom gondolkodását döntően a középosztály igényei határozták meg, amit a munkásosztály is bizonyos mértékig utánzott.

Next