Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)

2016 / 2. szám - VILÁGHÁBORÚ - ÁTALAKULÁSOK - F. Dózsa Katalin: Az első világháború hatása a polgári erkölcsök, a női szerepek és az öltözködés érdemi változásaira

56 Világháború - átalakulások foglalva megjelentettek Egy nagyvilági hölgy: Az illem címmel.11 1909-ben az Újság karácsonyi mellékleteként a legismertebb divatáruház, a Holzer is kiadott egy részletes, öltözködési elő­írásokat tartalmazó könyvet.12 A szabályok azonban térben, időben változtak,13 sőt voltak kifejezetten helyi, vagy adott réte­geket érintő előírások is, amelyeket valóban csak az ismerhette, akit kisgyermekkora óta tanítottak rá.14 Ezek negligálását nem büntette a törvény, annál inkább az emberek. A szigorú rend­szabályok felrúgásának büntetése a kiközösítés volt. A történészek úgy vélik, hogy a „hosszú” 19. század 1914-ben fejeződött be, amit a hétköznapi élet változásai is bizonyítanak. A nagy háború vörös vonalként választja el az előző több mint száz évet a 20. század véres, a modern technika által lehetővé tett nagyüzemi gyilkolásának 15 barbár korszakától. Utána már nem lehetett abban hinni, hogy a világ előrehalad a béke, biz­tonság, igazságosság felé, már nem gondolták, hogy a 19. szá­zadi szigorú polgári erkölcsök, viselkedési és öltözködési szabá­lyok betartása megjobbítja a társadalmat, és végleg megszűnt a kiszámítható biztonság is. 11 [Wohl Janka]: Illem. A jó társaság szabályai. Útmutató a művelt társas életben. Irta egy nagyvilági hölgy. Athenaeum, Budapest, 1881. 12 A magyar úrinő. Kiadja Holzer csász., és kir. udv. és kamarai szállító cég negyvenéves fennállásának alkalmával. 1869-1909. Az Újság karácsonyi mel­lékletéből, Budapest, 1909. 13 Az öltözködési és illemszabályokról, valamint változásaikról bővebben lásd F. Dózsa Katalin: Letűnt idők, eltűnt divatok. Gondolat, Budapest, 1989. 183-208.; F. Dózsa Katalin: Megbámulni és megbámultatni. L’Harmattan, Budapest, 2014. 56-60. 14 Ezeket a finom megkülönböztetéseket a kutató csak idős emberekkel ké­szített interjúkból, illetve kortárs regényekből ismerheti meg. Ilyen apróság, az illemkönyvekben sehol sem szereplő adat, hogy a kisiparos-munkás elitréteg­ben a nőknek télen magas szárú gombos cipőt illett hordani, mert ha valaki félcipőben járt, az azt jelentette, hogy olyan szegény, hogy nem tud venni ma­gas szárút. Interjú 1976-ban Szabó L.-né szabónővel, (született 1882-ben, férje vasesztergályos volt). Kaffka Margit Színek és évek című regényében a szegény sorból felkapaszkodott ügyvédet az különbözteti meg a megye uraitól, hogy túlságosan is elegánsan öltözködik. Kaffka Margit: Színek és évek. In: Kaffka Margit Regényei. I—II. Szépirodalmi, Budapest, 1962. I. 76. 15 Bizonyos gyilkos fegyverek, mint a géppuska, a gyorstüzelő ágyú, már a 19. század második felében megjelentek, de a tankok, hadihajók, tengeralatt­járók, lángszórók, aknák, kézigránátok, sőt a civil lakosság bombázása és a légvédelem is az első világháború „találmányai” voltak.

Next