Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-06-29 / 52. szám
limu«»«. 521. szám Pest» junius 29-én 1845 Szülőkhez és természetbarátokhoz. Közeledvén az iskolaiszünidő, és az ezzel egykor eső természetvizsgálók ’s orvosok Pécsett tartandó nagygyűlése, ezekre vonatkozó szándékomat, mennyiben az ólai kívülem más illetők is érdekeltetnek, tudomásukra adni nemcsak hasznosnak, de magányosak által eziránt felhivatva , szükségesnek is tartom. Hogy a’ természettudományok virágzása az értelem kifejlődésének mostani epochájára nagy részben befolyással bir, azt a’ külföld fényes iparállása , és ellentétesen nálunk az említett tanok elhanyagolása következményeiből igen könnyen megítélhetni. Ebből foly tehát természetesen az, hogy ezen tudományok mint az életre közvetlenül szükségesek iránt, a lehető legnagyobb sympathiát kell honszerte ébresztenünk ; mire nézve igyekvem már más alkalommal is ez ügyben szótemelni, ’s minden módot megkísérteni, melly által e’czél felé irányt adni lehetett.— Üdvösét vélek e’ tekintetben cselekedni jelenleg is, ha tudomásul adom a’ szülőknek, kiknek tehetségükben áll gyermekeiket tanulságos utazásokban is részesíteni, hogy következő két szimi-hónapban , (aug. sept.) a’ dunántúli kerületben Balaton tájékát, innen a’ pécsi nagygyűlést,Szerémnek érdekes táját, és Stájerhon szélét szándékom föld- ásvány— és állattani tekintetben beutazni, ollyképen, hogy gondos felügyelésem alatt ez útban ifjak is vehetnek részt, vagy utazni szándékozó természetbarátok is csatlakozhatnak hozzám egy gyönyörködve, és tanulságosan vizsgálódva teendő kirándulásra. Alulírott az oktatás mezején fáradozván tudja , milly czélszerű ezen peripateticus módja a tanulásnak. A’ szép természet változatosságát látván a’ tanítvány ezer kérdést tesz, mellyeknek magyarázata négy fal közt a’ tanítónak sem jutna eszébe; továbbá ha a’ természet csodás sokféleségét tanulja öszszehasonlitgatni; ha látja a’ változás menetét sokokká képződését, nemmé vagy fajjá leszármazását, mind ez jó útmutatás mellett eszméletre bírja az ifjut, ’s megveti benne az elemi philosophiának alapját. Pedig ki a’természet alkotása philosophiáján kezd tanulni, csalhatatlanabb rendszerrel vonand ok következtetést, mint bármelly német rendszer után. Csak ama biztos tanokkal kezdjük ifjaink neveltetését,mielőtt természetes gondolkozásukat más mysticus tárgyak előadával csavartuk volna el. Illy nézetekből indulva szólítom fel bizalmasan a’ szülőket, ’s illetőleg gondviselőket, kik ez alkalmat fiaik hasznára fordítani kívánják , méltóztatnának előlegesen értésem *) re adni ebbeli szándékukat, hogy ehez képest, mind azok , mind magam rövidsége nélkül a’ legjobban intézkedhessem. Mikiránt ha bérmentes levél által értesülni kívánnának, alulirt legszívesebben válaszoland. Lakása Üllői ut.Mendelház földszint Mihálya Antal a’k. egyetemnél segédorvos. ’sat. — Arany és ezüstről valami. A’ pénz legkiszemeltebb ’s legmegvitatottabb anyaga a’journalistikának elannyira, hogy a’ discusió terén alig van tárgy, melly körül több javaslat’s terv létetett volna, mint pénz körül; alig anyag melly jobban kimerittetett, vagy a’ melly a’ nyomtató sajtót többet fárasztotta volna. Ha kinek tetszik, ám fussa végig a’ journalistikát ’s meglátandja, miként alig találtatik lap , mellyen pénz ’s nyereményi számolásról majd egy majd más ne mondatnék , tehát a’ pénz azon szójárások közül való, mellyeket értelmeznünk sem szükséges, egyébiránt is kétségtelen lévén az, miszerint alig van közállomány , alig nemzet keleten úgy mint nyugaton , vagy bárhol egyebütt, melly jóllétre törekvése közben a’ pénzt sok másnak, sőt némellyik mindennek elébe ne tegye , következőleg melly ne tudná, mire való legyen a’ pénz ? Nem állítjuk ugyan, hogy nincsenek nemzetek , mellyek még most sem tudnak a’ pénzről semmit; de az illy népeket, alább teendvén róluk szót, legalább e’ helyütt számból kihagyatandóknak véltük; többire nézve a’ pénzkörüli sok variatio, mellyek mellett nem egy üstök izzadott már, csak ez egy determiniumban öszszesül: pecunia est nervus rerum gerendarum; mire nézve tehát körülírásunkra sincs szükség , de tervet sem adandunk itt elő,őszintén megvallván, miként távol van tőlünk, hogy materiális tárgyak körüli tervek készütgetésekbeni avatottságot igényeljünk magunknak, sőt egyenesen kimondjuk , miként mi egészen más szempontból indultunk ki, midőn jelen szemléletünkhez fogtunk, t. i. ezen kérdés megoldását tűztük feladatunkul. Mindez vezethette kezdetben az embereket arra, miszerint arany és ezüstnek más tárgyakért csereberézhetési eszközként használandását megalapítanák, mind kettőnek becsértékeket akként határozván meg , mikint majd minden productivitás ’s csereviszony úgyszólván egyedül tőlök föltételeztetnék. A’kérdés megoldása egyszerű okoskodáson épülend. A’ pénz mikori feltaláltatását illetőleg, legfelebb is ezzel felelhetni, hogy valamiként más találványok, mellyek az ember első szükségeinek kipótolására valók, minő : ruhakészités, földmivelés, eledelkészités, tűzhasználás, hajlékok fölállítása nem valamelly előre kiszámított körülmény productumai, hanem véletlenség szülte következetek, úgy ’s annál kevésbbé a’pénz sem valamelly eleve kiszámított körülmény szüleménye,legalább hogy az embereknek polgári szövetkezésük tökéletlen korában volt volna már pénz, előttünk hihetetlen , hanem inkább azt hiszszük, hogy a’ kereskedés,melly eleinte különben is csekély ’s alig észrevehető lehete , csak nyers termesztvények kicserélése által eszközölteték. Később a’cserebere gyakoribbá lévén , mivel a’vevőnek sokszor nem volt meg az , mit az eladó szeretett volna , bárha tagadhatóan egyébiránt hogy a’ cserekereskedés szinte haszonhajtó volt, — átlátván ennek alkalmatlanságát az emberek — nem sokára rá kelle jöniök egy közönségesitendő csereszer feltalálására : igy történhetek azután, hogy némelly vidékeken a’ csigahéjakat, másutt fát, sót, folyó gyantát vagy szárított halakat pénz gyanánt használni kezdették ; nem sokára pedig utána a’ nemesbérczeket illy csereszer képezésére még alkalmasbaknak találván , ezeket tették köz forgalmuakká. Miért pedig kizárólag az aranyat ’s ezüstöt, annak okai, de csak hozzávetőleg , mert definitiv értelemben szólni itt aligha *) Az eszme, melly itt megpendittetik, legnagyobb mértékben érdemli meg a’ szülők és ifjúság barátinak figyelmöket, — tekintve fönálló nevelési ’s közoktatási rendszerünket, lehetlen örömmel nem kapni azon eszközökön, miket egyesek szorgalma és ügyes fölfogása nyújt olly szándékkal, hogy miről a’ közintézkedés még eddig nem gondoskodhatott, telhetőleg pótoltassák,’s ez által mindinkább elkészíttessék mindaz, minek szükségkép meg kell előzni az előbb utóbb elkövetkező gyökeres átalakítást. Különösen pártoltatásra méltó pedig minden legkisebb lépés, melly nálunk a’ természettudományokra nézve, haladólag létetik; mert mig egyfelől európa-szerte, eddig soha nem tapasztalt munkásság vehető észre a’ természeti ismeretek mind elméleti mind gyakorlatilag alkalmazott elvei körül; másfelől nem tagadhatni, miként hazánkban akár tudományos akár gyakorlati szempontból tekintve e téren mind ekorig igen igen kevés történt, ámbár e’ részben is hálásan kell megismernünk egyesek sikerdus törekvéseik ’s kitűnő érdemeiket. Ha valahol, kétségkívül természet-tudománybeli foglalkodásoknál, kimondhatlanul fontos és hasznos a’ szemlélődés, a’ miért is nem kételkedünk tiszt, fölszólaló úr vállalatának kívánt kimeneteléről. Szerk.