Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-06-29 / 52. szám

limu«»«. 52­1. szám Pest» junius 29-én 1845 Szülőkhez és természetbarátokhoz. Közeledvén az iskolai­­szünidő, és az ezzel egykor eső természetvizsgálók ’s­ orvosok Pécsett tartandó nagygyűlése, ezekre vonatkozó szándékomat, mennyiben az ólai kívülem más illetők is érdekeltetnek, tudomásukra adni nemcsak hasz­nosnak, de magányosak által eziránt felhivatva , szükséges­nek is tartom. Hogy a’ természettudományok virágzása az értelem ki­fejlődésének mostani epochájára nagy részben befolyással bir, azt a’ külföld fényes iparállása , és ellentétesen nálunk az említett tanok elhanyagolása következményeiből igen könnyen megítélhetni. Ebből foly tehát természetesen az, hogy ezen tudományok mint az életre közvetlenül szükségesek iránt, a­ lehető legnagyobb sympathiát kell honszerte ébresztenünk ; mire nézve igyekvem már más alkalommal is ez ügyben szót­­emelni, ’s minden módot megkísérteni, melly által e’czél fe­lé irányt adni lehetett.— Üdvösét vélek e’ tekintetben cselekedni jelenleg is, ha tudomásul adom a’ szülőknek, kiknek tehetségükben áll gyer­mekeiket tanulságos utazásokban is részesíteni, hogy kö­vetkező két szimi-hónapban , (aug. sept.) a’ dunántúli kerü­letben Balaton tájékát, innen a’ pécsi nagygyűlést,Szerémnek érdekes­ táját, és Stájerhon szélét szándékom föld- ásvány­­— és állattani tekintetben beutazni, ollyképen, hogy gondos felügyelésem alatt ez útban ifjak is vehetnek részt, vagy u­­tazni szándékozó természetbarátok is csatlakozhatnak hoz­zám egy gyönyörködve, és tanulságosan vizsgálódva teendő kirándulásra. Alulírott az oktatás mezején fáradozván tudja , milly czélszerű ezen peripateticus módja a­ tanulásnak. A’ szép természet változatosságát látván a’ tanítvány ezer kérdést tesz, mellyeknek magyarázata négy fal közt a’ tanítónak sem jutna eszébe; továbbá ha a’ természet csodás sokféleségét ta­nulja öszszehasonlitgatni; ha látja a’ változás menetét sokok­­ká képződését, nemmé vagy fajjá leszármazását, mind ez jó útmutatás mellett eszméletre bírja az ifjut, ’s megveti benne az elemi philosophiának alapját. Pedig ki a’természet alko­tása philosophiáján kezd tanulni, csalhatatlanabb rendszerrel vonand ok következtetést, mint bármelly német rendszer után. Csak ama biztos tanokkal kezdjük ifjaink neveltetését,mielőtt természetes gondolkozásukat más mysticus tárgyak előadá­­val csavartuk volna el. Illy nézetekből indulva szólítom fel bizalmasan a’ szü­lőket, ’s illetőleg gondviselőket, kik ez alkalmat fiaik hasz­nára fordítani kívánják , méltóztatnának előlegesen értésem­ *) re adni ebbeli szándékukat, hogy ehez képest, mind azok , mind magam rövidsége nélkül a’ legjobban intézkedhessem. Mikiránt ha bérmentes levél által értesülni kívánnának, alulirt legszívesebben válaszoland. Lakása Üllői ut.Mendel­­ház földszint Mih­ál­y­a Antal a’k. egyetemnél segéd­orvos. ’sat. — Arany és ezüstről valami. A’ pénz legkiszemeltebb ’s legmegvitatottabb anyaga a’journalistikának elannyira, hogy a’ discusió terén alig van tárgy, m­elly körül több javaslat’s terv létetett volna, mint pénz körül; alig anyag melly jobban kimerittetett, vagy a’ melly a’ nyomtató sajtót többet fárasztotta volna. Ha kinek tetszik, ám fussa végig a’ journalistikát ’s meglátandja, mi­ként alig találtatik lap , mellyen pénz ’s nyereményi számo­lásról majd egy majd más ne mondatnék , tehát a’ pénz azon szójárások közül való, mellyeket értelmeznünk sem szüksé­ges, egyébiránt is kétségtelen lévén az, miszerint alig van közállomány , alig nemzet keleten úgy mint nyugaton , vagy bárhol egyebütt, melly jóllétre törekvése közben a’ pénzt sok másnak, sőt némellyik mindennek elébe ne tegye , követ­kezőleg melly ne tudná, mire való legyen a’ pénz ? Nem állít­juk ugyan, hogy nincsenek nemzetek , mellyek még most sem tudnak a’ pénzről semmit; de az illy népeket, alább teend­­vén róluk szót, legalább e’ helyütt számból kihagyatandóknak véltük; többire nézve a’ pénzkörüli sok variatio, mellyek mel­lett nem egy üstök izzadott már, csak ez egy determinium­­ban öszszesül: pecunia est nervus rerum gerendarum; mire nézve tehát körülírásunkra sincs szükség , de tervet sem a­­dandunk itt elő,őszintén megvallván, miként távol van tőlünk, hogy materiális tárgyak körüli tervek készütgetésekbeni ava­­tottságot igényeljünk magunknak, sőt egyenesen kimondjuk , miként mi egészen más szempontból indultunk ki, midőn jelen szemléletünkhez fogtunk, t. i. ezen kérdés megoldását tűztük feladatunkul. Mi­­­n­d­e­z vezethette kezdetben az embere­ket arra, miszerint arany és ezüstnek más tárgyakért csere­­berézhetési eszközként használandását megalapítanák, mind kettőnek becsértékeket akként határozván meg , mikint majd minden productivitás ’s csereviszony úgy­szólván egyedül tő­lök föltételeztetnék. A’kérdés megoldása egyszerű okosko­dáson épülend. A’ pénz mikori feltaláltatását illetőleg, legfelebb is ezzel felelhetni, hogy valamiként más találványok, mellyek az em­ber első szükségeinek kipótolására valók, minő : ruhakészi­­tés, földmivelés, eledelkészités, tűz­­használás, hajlékok föl­állítása nem valamelly előre kiszámított körülmény productu­­mai, hanem véletlenség szülte következetek, úgy ’s annál kevésbbé a’pénz sem valamelly eleve kiszámított körülmény szüleménye,legalább hogy az embereknek polgári szövetke­zésük tökéletlen korában volt volna már pénz, előttünk hihe­tetlen , hanem inkább azt hiszszük, hogy a’ kereskedés,melly eleinte különben is csekély ’s alig észrevehető lehete , csak nyers termesztvények kicserélése által eszközölteték. Ké­sőbb a’cserebere gyakoribbá lévén , mivel a’vevőnek sokszor nem volt meg az , mit az eladó szeretett volna , bárha tagad­hatóan egyébiránt hogy a’ cserekereskedés szinte haszonhajtó volt, — átlátván ennek alkalmatlanságát az emberek — nem sokára rá kelle jöniök egy közönségesitendő csereszer fel­találására : igy történhetek azután, hogy némelly vidékeken a’ csigahéjakat, másutt fát, sót, folyó gyantát vagy szárított halakat pénz gyanánt használni kezdették ; nem sokára pedig utána a’ nemesb­érczeket illy csereszer képezésére még al­kalmasbaknak találván , ezeket tették köz forgalmuakká. Miért pedig kizárólag az aranyat ’s ezüstöt, annak okai, de csak hozzávetőleg , mert definitiv értelemben szólni itt aligha *) Az eszme, melly itt megpendittetik, legnagyobb mértékben érdemli meg a’ szülők és ifjúság barátinak figyelmöket, — te­kintve fönálló nevelési ’s közoktatási rendszerünket, lehetlen örömmel nem kapni azon eszközökön, miket egyesek szorgal­ma és ügyes fölfogása nyújt olly szándékkal, hogy miről a’ közintézkedés még eddig nem gondoskodhatott, telhetőleg pó­toltassák,’s ez által mindinkább elkészíttessék mind­az, minek szükségkép meg kell előzni az előbb utóbb elkövetkező gyö­keres átalakítást. Különösen pártoltatásra méltó pedig minden legkisebb lépés, melly nálunk a’ természettudományokra nézve, haladólag létetik; mert m­ig egyfelől európa-szerte, eddig soha nem tapasztalt munkásság vehető észre a’ természeti ismere­tek mind elméleti mind gyakorlatilag alkalmazott elvei körül; más­felől nem tagadhatni, miként hazánkban akár tudományos akár gyakorlati szempontból tekintve e­ téren mind ekorig igen igen kevés történt, ámbár e’ részben is hálásan kell megismer­­nü­nk egyesek sikerdus törekvéseik ’s kitűnő érdemeiket. Ha valahol, kétségkívül természet-tudománybeli foglalkodásoknál, kimondhatlanul fontos és hasznos a’ szemlélődés, a’ miért is nem kételkedünk tiszt, fölszólaló úr vállalatának kívánt kime­neteléről. Szerk.

Next