Magyar Néprajzi lexikon 1. kötet, A-E (1977)

B - Bírópálca - birs (lat. Cydonia oblonga) - birszán - birtokjegy - birtokrendezés, határrendezés - bitang bor, bitangba ment bor

Bírópálca 291 A — lényegében az uralkodói trónus le­származottja. A —szék használata kezdet­ben a magyarságnál, akárcsak általánosan, méltóságjelző volt. Következésképp az ítélet­hozatalhoz is hozzá tartozott a szék hasz­nálata (lásd 16 — 18. sz.: „törvényszéket ülni", „széket ülni"), innen a „törvény­szék", „ítélőszék" stb. elnevezés. Ennek a középkori gyakorlatnak megfelelően a falusi bírói tisztségnek is velejárója lett . Erről származott át a középkorban a falusi bíróságra a falu széke megnevezés (lat. sedes judicaria, latinul az első ismert emlí­tés: 1426, magyarul: 1669). Városházákon és községházákon több helyen is maradt fenn díszesen kiképzett, sokszor faragott ezek a 17 — 19. sz.-i példányok mind — karosszékek, van amelyiken a felirat is jelzi ~ voltát. K. Csilléry Klára Bírópálca: —Kaszáscsillag birs (lat. Cydonia oblonga): kaukázusi és közép-ázsiai eredetű gyümölcs. Mo.-on a­­házikertek gyümölcsfája, üzemszerű —-­ gyümölcsöseink nincsenek. A ~et tartó­sítva, levesként és mártásként fogyasztják. A népi gyógyászatban is alkalmazzák. Becslés szerint mintegy négyezer éve ter­mesztik. Európába az ókori görögök hoz­ták be az i. e. I. évezred elején. Latin el­nevezése Kréta szigetének görög nevére utal (Kidón). Hazánkban már a honfoglalás előtt ismerték, a középkorban rendszeresen termesztették. Kósa László birszán: —juh birtokjegy: —tulajdonjegy birtokrendezés, határrendezés, a megvál­tozott tulajdon- vagy birtokjog alapján a fennálló birtokviszonyok hatósági i­iton történő átalakítása. E­nnek előzményeit és célját illetően számos változata ismere­tes. A feudalizmusban e de általában a bir­tokos felek osztozkodása, határperek, a saját kezelésű földesúri birtokok kiépítése, telepítések stb. alkalmával került sor. A­zok közül a legjelentősebbek közé tartoz­nak az úrbériség és ősiség eltörlése, azaz a feudális birtokviszonyok felszámolása után a modern, polgári földbirtokrendszer ki­alakítását szolgáló átalakítások. Ezek közé tartozik az úrbéri —arányosítás, —elkülönítés, — közlegelő-felúsztás és a tagosítás. A mob-i­l ek történetében a másik nagy állomás a földosztás volt, majd a harmadik a termelő­szövetkezetek létrehozása. A — gyakran együtt jár az üzemtípus, a gazdálkodási mód megváltozásával. (—még: jobbágy­felszabadítás) — írod. Tóth Lajos: Úrbéri kalauz... (Pest, 1872); Simonffy Emil: Úrbéri birtokrendezések Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után (Agrártörténeti Tanúim., 1960); Simonffy Emil: A paraszt­föld és a tagosítás (A parasztság Magyar­országon a kapitalizmus korában 1848 — 1914. I., Bp., 1965). Török Katalin bitang bor, bitangba ment bor, fizetés nélkül elfogyasztott bor. Az alföldi városok Bírói szék (Békés m., 19. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum 19* bitang bor

Next