Magyar Néprajzi lexikon 5. kötet, Sz-Zs (1982)

Z - zálogosdi - zángózás - záp, fog, ín

zálogosdi Vastag szálú kendervásznon vastag fonallal, viszonylag sok szál kivágásával, tehát nagy áttört kockákkal készült. A legtöbb hímzést azáltal tagolják, hogy kétféle méretű kockát, vagdalást vágnak ki; a főmintát rendszerint nagyobb méretben készítik s a kisebb kockák a hátteret alkotják. Lepedő- és párnavégeken varrták. A minta jó részében mértani, a má­sutt közkeletű kakasos és kelyhes minták itt csak kivételesen, ekkor azonban igen szép kimunkálásban találhatók meg. — 2. Másik, kevéssé ismert, kisebb számú csoportját pár­navégekre varrták piros pamutfonállal szál­számolás vagy szabadrajz után. E munkák mintakincse beletartozik a­­*régi dunántúli hímzések anyagába. Zalai hímzés a —­halápi hímzés is. — Irod. Fél Edit: Ungarische Volksstickerei (Bp., 1961); Fél Edit—Hofer Tamás—K. Csilléry Klára: A magyar népmű­vészet (Bp., 1969).' ' Fél Edit zálogosdi, általában a -*nevettető játékok játékvégzője. Főleg mint énekes -^közjáték elterjedt (nevettető 1. pontja). Némely -^lab­dajátéknak­ is van zálogos változata. Mint szobai játék főleg a városi ifjúság körében kedvelt, aki játék közben elneveti magát, tiltott szóval válaszol (Fekete, fehér, igen, nem), meggondolatlan mozdulatot tesz (Húzd meg, ereszd meg), vagy a feladott kérdésre nem tud hirtelen válaszolni (Mit visz a kishajó?) — apró személyes tárgyat, zálogot ad a szedőnek, aki kalapba vagy sapkába gyűjti össze a zálo­gokat. A játék második része a zálogkiváltás. A szedő felteszi a kérdést: „Mit érdemel az a bűnös, kinek záloga a kezemben van?" A játékbíró mókás büntető mozdulatokat végez­tet, énekeltet, fiút leánnyal vagy leányt fiúval megcsókoltat stb. Aki nem tudja, vagy nem akarja végrehajtani a bíró ítéletét, záloga „szigorítottba" kerül. — írod. Komlósi Sán­dorné: Magyar—délszláv—német népi gyer­mekjátékok Baranyában (Pécs, 1958). Haider Edit zángózás: —•közvélemény-büntetés záp, fog, ín­­a —• szekéroldal —•borfáit össze­kötő keresztfák. Vidékenként más és más a­zok sűrűsége és megmunkálása. A legtöbb vidéken laposra faragottak, de van rá eset, pl. Lepedővég részlete. Középső szakaszán vagdalásos és laposöltéses mintázat, ennek két szélén subrikolt szálvonásos sorokkal kisért csík. Fent és lent vert csipke (Zala m., 19. sz.) Bp. Néprajzi Múzeum 612 láp

Next