Pécsi Napló, 1917. június (26. évfolyam, 121-144. szám)

1917-06-17 / 134. szám

1917. junius 17. „Pécs! Napló* ivén: Fischer János 5. — , Hoffmann Mária 2.—, Kleckner Mária 2.—, összesen 9.— A­Dunántúl szerkesztőségének ivén : A vak ka­tonáknak : Reichenauer Imre és József 30.—, Hof­­ecker Lajos 25. — , összesen 55.— K. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés pécsi fiókjának havi segélyadományai (összegyűjti Korányi Janka k. a.): Kertész Gusztáv 30.—, Kandics Adolf 10. — , Wolheim és Spitzer 10.—, Angyal Samu 10.—, ifj. Schvarc Benő 5.—, ösz­­szesen 65.— K. Bolgár Tivadar pénztáros irén : A vak kato­náknak : A Pécsi Kölcsönös Segélyző­ Egylet Vo­­jnicska Ferenc ny. kir. Ítélőtáblás biró, igazgató­­sági tag elhunyta alkalmából koszorumegváltás címén 50.—, Zádor Margit 10.—, összesen 60.— K. Pécsi Napló szerkesztőségének ivén: A vak katonáknak: Egy 52-es 5.—, V. J. 10.—, Bátori­­Mária 1.—, Névtelen 10.—, Római Róbert 17.—, Végh Imre koszorumegváltás Csermák Lajos el­hunyta alkalmából 10.—, Ábrahám Péter (tábori posta 634) 1.20, Sós Lajosné (Pécsvárad) 10.—, V. J. 10.—, Benkő József adománya koszorumeg­­váltás címén Schvarc D. elhunyta alkalmából 20. —, A rokkantaknak : Springsfeld Gyula máv. felügyelő Vörös Hiador elhunyta alkalmából koszorúmeg­váltás címén 30.—, Klinger Lenke érettségi vizs­gája alkalmából 15.—, V. J. ugyanezen alkalom­ból 15.—, Bubregh Ignác gyógyszerész koszorú­­megváltás címén (B.-Sellye) Wéber Lajos elhunyta alkalmából 30.—. A hadi árváknak : Benkő József Schvarc Dániel elhunyta alkalmából koszorúmeg­váltás címén 40.—, Wolf Ferenc 5.—, Fried Mi­­hályné 20.—, Kardos Imre dr. 5.—, Elvesztett fogadás 10. — , Kozma Bözsi 10.—, összesen 264.20. Összegezés. Fenti gyűjtésünk ...................... 153.20 Előző gyűjtésünk..................... . 224.415.06 A pécsi segélyalap jun. 16. délig.. . 224.868.26 Isten áldása a szerencsétlenek jószivü segitőin! Pécs, 1917 junius hó 16-án. Bolgár Tivadar, a segélybizottság pénztárosa. — A pécsi püspök a királynál. Zich­y Gyula gróf pécsi püspök, értesülésünk szerint június elején jelentkezett kihallgatásra, mely­re csütörtökön reggel kapta a távirati érte­sítést, hogy a király pénteken délben fogadja. A püspök a kitűzött idő előtt jelent meg a Várban és ott a kapuban találkozott a király­ival, aki Catinelli báró szárnysegédével épen látogatóba indult Auguszta főhercegasszony­­h­oz és nyájasan fogadta a püspök köszön­­tését. Hamarosan visszatért a király a Várba és a pécsi püspököt mindjárt Karátsonyi Jenő gróf V. b. 1.1. után fogadta. Kezet fo­gott a püspökkel, majd maga mellé ültette és reszkető ragyogással szórták fényüket. Hűs szellő ömlött a víz felől. A sötétbe vesző, lila utakon árnyak lépkedtek nesztesen, s a víz felől egy hajó kürtjének mély, zengő du­gása szárnyalt át egy pillanatig a csöndes éjen. A lombokon keresztül látta a hajót, amint homályos testével kísértetként suhant lefelé a vizen. Dalolt a csend, a Tavasz... Közelebb lépett a nőhöz és hirtelen el­határozással halkan megszólalt­ . — Nem gondolja-e, hogy az ittléte most, ilyenkor legalább is furcsa .! A nő hirtelen felugrott. — Hogy mer ön engem megszólítani, — kérdezte indulatosan, — kicsoda ön ?... Nyugodtan legyintett, a kezével.­­ — Ki vagyok ? — mondta halkan és mosolygott, — csak voltam, már nem vagyok senki. Hát nem mondhatom meg önnek hogy ki vagyok. Csak a társadalomban élő ember­nek van szüksége „névre”, amely eltakarja az embert. Én egyedül vagyok már, az em­berekhez, a társadalomhoz semmi közöm. Nincs nevem, minthogy a földön élt első embernek se lehetett szüksége rá. Miért is ? Nem keresek senkit, s engem sem keres senki. Én már meghaltam. Magamnak és másoknak is... Ugye furcsa mindez ? Nem tudom, miért mondom mindezt el, éppen magának, de hiszen azt sem tudom, miért éltem a mai napig... Huszonöt évig... Huszonöt rettenetesen nyomorult, hosszú »­ven át nem tudtam meg, miért éltem és m­a sem tudom... miért... miért.... Befejezés következik. ---------------- r ........г—■ a legnyájasabb modorban beszélgetett vele. A király főképen Pécs kulturális intézetei, iskolái, első­sorban a Pius internátus iránt érdeklődött és kérdésére a püspök elmondotta annak keletkezését, fejlődését stb. A kihall­gatás 20 percig tartott és a király az egész idő alatt közvetlenséggel beszélt, nagy érdek­lődéssel hallgatva, amit a püspök vele közöl­hetett. A kihallgatási teremből jövet a püs­pök Lobkovitz Zdenkó herceggel, a király fő­hadsegédével találkozott, akivel rövid beszél­getést folytatott, majd visszatért a szállására. — Képviselőválasztás lesz Szekszárdon. Batthyány Tivadar gróf bejelentette a Ház elnökségének, hogy lemond a szekszárdi mandátumról. Ezt táviratilag bejelentette a szekszárdi polgármesternek is és a szekszárdi függetlenségi párt vezetőségének. Holnap a király személye körüli minisztérium hivata­lának átvételére Bécsbe utazik Batthyány. Tolnavármegye központi választmánya ha­marosan el fogja rendelni az uj választást és aligha akad ellenjelöltje, a miniszternek. — Klebelsberg gróf lemondott a Hadi­­gondozó Hivatal elnökségéről. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a miniszterelnök Kle­belsberg Kupa gróf belső titkos tanácsos, államtitkárnak az Országos Hadigondozó Hivatal elnökségéről, továbbá az Országos Hadigondozó Tanácsnak és a Tuberkulózis Elleni Védelem Központjának ügyvezető al­­elnökségéről való lemondását az ezen intéz­mények vezetése körül kifejtett fáradhatat­lan és sikeres működésének meleg elismerése mellett, elfogadta. — A koronázási ajándék a hadi­rokkan­také és az erdélyi károsultaké. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király a koroná­zási ajándékot arra szánta, hogy a több­­gyermekes hadirokkantaknak kertesházat ve­gyenek rajta. Az erre vonatkozó királyi kéz­irat így szól : Kedves gróf Tisza ! A világháborúban emberfeletti erővel küzdő magyar nemzet hadirokkantjairól és hadiözvegyeiről való gondoskodás szent kötelességünk. Ezért a szerencsés megkoronáztat­ásunk alkalmából Magyarország nevében nekem felajánlott 50.000 darab aranyat arra kívánom fordítani, hogy a vagyontalan és több gyermekkel meg­áldott legérdemesebb hadirokkantak és hadi­özvegyek régi lakóhelyükön ajándékképpen kertesházat kapjanak. Utasítom önt, hogy a felosztás módozatai iránt mielőbb részletes javaslatot terjesszen elém. Budapest, 1917 junius 8-án. Károly s. k. A királyné a maga koronázási ajándék­­­kát az erdélyi menekültek segítésére adomá­­­­nyozta. A királyné kézirata igy­ szól: Kedves gróf Tisza ! Magyarország erdélyi részét a román betörés által ért, csapás súlyos­ságáról személyesen győződten meg. Hogy a helyreállítás művéhez a magam részéről is hozzájáruljak, a nekem koronázási ajándék­ként felajánlott 50.000 aranyat, a Pro Tran­sylvania Országos Bizottságnak adományo­zom. Kelt Laxenburgban, 1917. évi junius hó 8-ikán. Zita s. k. — Uj királyi tanácsosok. A király­ Mayer­­ Ernő, Gruber Antal és Höcker Ágost főher­­­­cegi uradalmi jószágigazgatóknak, (utóbbi a Frigyes főherceg bellyei uradalmának igaz­gatója) a királyi tanácsosi címet adomá­nyozta. — Magyar nemesség. A király Ballagi Béla dr. kereskedelmi miniszteri osztálytaná­csosnak Belső-Eöri előnévvel a magyar ne­mességet adományozta és megengedte neki, hogy a Ballagi-Pordány kettős nevet hasz­nálja. — Képviselőből osztálytanácsos. A király Tisza István gróf miniszterelnök előterjesz­tésére Sárkány Ferenc komáromi képviselőt, volt rendőrkapitányt a miniszterelnökséghez osztálytanácsossá nevezte ki. — Személyi hírek. Zichy Gyula gróf pécsi püspök Mosonyi Dénes dr. oldalkanonokja kíséretében ma este visszaérkezett Pécsre. A pécsi püspök a kabinetirodától jött táv­irati értesítésre, hogy ő Felsége kihallgatáson kívánja fogadni, utazott ezúttal Budapestre,­­ ahol, miként azt megírtuk, pénteken délelőtt jelent meg a király előtt kihallgatásra. — Pápa Nándor főhadnagy, a 19. honvéd gyalog­ezred harctéri segédtisztje, Pécsett és Buda­pesten töltött szokásos harctéri szabadsága után, d hó 10-én a frontra visszatért. — Polgári hadi érdemkereszt. A király Edelmann Menyhért úrnak, a nagyváradi állami gyermekmenhely igazgató főorvosá­nak a II. osztályú polgári hadi érdemkeresz­­tet adományozta. — Kéztesithetetlen oroszországi távira­tok. A postafőnökség a következők közlésére kért bennünket : 1) Vosnesenkából érkezett „norr­usivra 99 wungarn Pécs garavne“ cimű­, „kot­erno” aláírású távirat. 2) Sretensk — érkezett Pulagap ungam lepend Pécs* 4' cim­ü távirat. Aláírás nincs. 3) Zarajsk-ból érkezett „Dómján Pécs schinloch'' cimü, „Dómján'4 aláírásu távirat. Aki e táviratok valamelyikében a magáéra ismer, jelentkezzék érte a postafőnökségnél. — Pécsről távozott főur búcsúja a pé­csiektől. Nem szokásunk ugyan magán­leve­­­leket közölni, de ezúttal kivételt kell tennünk,­­ mivel Somssich Géza gróf, ez a Pécsről vá­ratlanul távozott huszárszázados, a finom­­ lelkületű főur, aki csaknem három éven át élt körünkben, búcsúzik e sorokban tőlünk, de általunk bizonysára az egész pécsi közön­ségtől, mely hamarosan szivébe zárta a szere­tetreméltó főurat és hozzátartozóit. A bucsu­­sorok itt következnek: Igen tisztelt Uram ! Majdnem három évet töl­töttem Pécsett mint katona. A három év alatt a „Pécsi Napló“ volt reggelenként hű barátom, mert az regélte el nekem frissiben, hogy mi történt a nagyvilágban és mi történt ama kisebb világban­­ Pécsett, ahol oly kellemesen töltöttük a habom­­ nagy idejét. A legyűjtő különítmény, melynek­­ parancsnoka voltam, feloszlott és én most két heti­­ szabadságom letelte után fogom uj beosztásomat s megtudni. Mivel kilátásom nincs arra, hogy vissza, s kerüljek, utólagosan még meg akarom köszönni s szívességét és jóindu­ltát, melyet irányomban , mindenkor tanúsított és minek jelét a múltkor­i, becses lapjában olvasni is volt alkalmam.­­ Búcsúzom pedig Önöktől azon jól tevő tudat­ban, hogy az elmúlt háborús időkben oly helyen voltam, ahol mindenki egyaránt azon kötelesség­érzettől volt áthatva, hogy hazáját tőle telhetőleg szolgálja és ezáltal nemzetünk dicsőségét öregbítse. Bár hozná meg közös munkánk mielőbb a várt nagy eredményt: „a diadalt és babért", ,,a békét,­­ és boldogságot!“ Őszintén tisztelő hive Kopaszhegy, 1917 VI. 13­ Somssich Géza gróf, — Koszorumegváltás. A hősi halált halt Sándor Károly dr., Szerbiából Pécsre haza­hozott 19. honv. gyalogezredbeli hősi halál­­fialt tartalékos hadnagy, temetése alkalmá­­n­ából földink, Teleki Andor tart. tüzérfőhad- s nagy, budapesti gyáros, 1000 koronát kül­­­­dött a piréi jótékony nőegyesületeknek, azon­­ célból, hogy ezen összeg oly szegénysorsá­t pécsi családok között osztassák szét, amelyek­­­­nek fenntartójuk a hazáért hősi halált halt. — Házasságkötések. A pécsi anyakönyvvezető­k előtt az elmúlt héten a következők kötöttek há­­­­zasságot: Baszler Ernő cipészsegéd és Müller Попа. I Szarka Vendel bányamunkás és Wagner Éva. Pa­tacsi Elek földm. és Gulyás Julianna. Szabocsán Géza Péter fű­szerekre eskedő segéd és Kápolnai Ilona Borbála. Máté Lajos bérkocsis és Francsics Anna. Klar Gyula lakatossegéd és Havasi Lujza. — Az özvegyek és árvák érdekében, címben polgári és katonai hatóságnak szives és jóindulatú figyelmébe ajánljuk az alábbi panaszos levelet, mely önmagában is hatá­sos agitáció a hadiözvegyek és árvák érde­kében. Azért minden kommentár nélkül közöljük a következőkben : igen tisztelt főszerkesztő úr! Sokszor hallottam, hogy a sok pályázat után is na­gyon sok asszony van itt, akik valamikor jobb napokat láttak és akik mindent elkö­vettek, hogy kenyérhez juttassák árváikat, mindenütt azt olvashatjuk: a hadiözvegyek és árvák előnyben részesülnek. Itt van pl két hadi­özvegy, akik valamikor igazán jobb­napokat láttak és akik ugyancsak nem kopoz­tatják­ a városháza küszöbét, azzal, hogy ser­gitséget kérjenek, hanem igenis dol­goz­a akarnak, de mindenütt avval utasítják el. 5

Next