Pécsi Napló, 1918. augusztus (27. évfolyam, 173-197. szám)
1918-08-14 / 184. szám
2011. augusztus 14. „Fécsi Maplö zetben kell lennie már akkor is, ha nem jelentékenyen gyarapszik. Mert az amerikaiaknak ■ Franciaországba irányuló csapat és anyagszállításai és amerikai milliós hadseregnek az európai szárazföldön való fenntartása állandóan több százezer tonnányi flotta szolgálatát igényli, amelyet más céloktól el kellvonni. Csak az a retély, hogy ezen tényállással miért még nincs tisztában a közvélemény. Ennek a magyarázata pedig az, hogy Anglia és Amerika a legutóbbi ősszel oly ígéretek árán, amelyeket még nem teljesítettek, több mint 800.000 tonna norvég hajóteret szereztek. Ez év márciusától kezdve pedig részben erőszak alkalmazásával, részben fenyegetésekkel Hollandiát és Svédországot több mint egy millió tonna hajótér átengedésére, kényszerítették. Az a semleges hajótér tehát, amelyet az antant háromnegyed év alatt elsajátított, többet tesz ki, mint amennyit Angliának 1918 folyamán programszerűen építenie kellett volna. Egyedül ez, a semlegeseknek e megrablása akadályozta meg eddig az összeomlást. De a jövő évben ilyen segítséget Anglia már nem remélhet. Mit kezdjen hát ? Jellicoe lordnak 1918 februári jóslata, hogy a búvárnaszádháború augusztusban el lesz intézve, dicsekvésnek bizonyult. A nemes lord meg ujból mentegetőzik. Csak azt értette, úgymond, hogy több tengeralattjárót fognak megsemmisíteni, mint ahányat Németország pótolni lesz képes. De ez sem sikerült, és oly kevéssé sikerült, mint azon kikötők elzárása, amelyek mint búvárhajó-bázisok a legfontosabbak. Anglia rosszabbul áll, mint valaha: olyan rosszul, hogy államférfiainak már nem marad más hátra, mint a szépítgetés. ----------------- - ‘ .——... — A vármegye közigazgatása júliusban. — Saját tudósitóinktól. — Pécs, augusztus 18. Baranya vármegye közigazgatási bizottsága kedden délelőtt Bemiovszky Móric gróf főispán elnöklésével tartotta szokásos havi ülését.Az ülésen jelen voltak Szenge Ferenc alispán, Színkörnek Károly főjegyző, Búzás László dr., Fischer Béla Ilod főjegyzők, Hoffer Kálmán tb. főjegyző, Mertha Elek, Baka Miklós aljegyzők, Konzils Ákos dr. megyei tiszti főügyész, Gritz Ferenc dr. ügyész, Benyovszky Manó árvaszéki elnök, Eisentohr Ullrich pénzügyigazgató, Johann Béla dr. tiszti főorvos, Ember János kir. tanfelügyelő, Dedena Dénes kir. ügyész, Barabás Ferenc kir. főmérnök, Kolozsvári Andor erdőtanácsos, Jakabos Imre gazdasági felügyelő, Cseh József állategészségügyi felügyelő, Szili Tamás, Igaz Béla dr., Narancsik József dr., Stajevics János, Kiss Emil dr. Andrits Tivadar dr. választott bizottság tagok. Az alispánnak jelentése. A bizottsági ülést 10 órakor nyitotta meg az elnöklő főispán. Először az alispáni jelentést tárgyalták. Az alispáni jelentés leglényegesebb pontja az, hogy a megye a reá kirótt gabonakontingenst be fogja szolgáltatni és ezzel a rekvirálásokat be fogják szüntetni a jövő esztendőre. Majd rátértek az alispánnak a szokásos félévi jelentés tervezetére. Eszerint az elmúlt félévben is főleg a közélelmezési nehézségek súlyosodtak a megyére. Az 1917. évben a második félévi jelentésben már felhívták a kormány figyelmét arra, hogy a háború mily nagy munkát ad a közigazgatásnak. Márekkor rámutattak a közigazgatás teljes fáradtságára. Most ugyan emiatt kell panaszkodni, mert félő, hogy végre is az agyonterhelt tisztviselői kar nem tud ily megfeszítetten dolgozni és az egész gépezet felmondja a szolgálatot. Ezért szükséges a hadba vonult tisztviselők fölmentése. A jelentés helyteleníti az 1918. évi Г. t.cikket, mely oly nagy adót ró ki a bortermelőkre. Igaz ugyan, hogy a folyton nagyobbodó államadósságot valamivel fedezni kell, de ennek van más módja. A boradó ellen már állást foglalt a megye az áprilisi közgyűlésen, de most ismét a szüret előtt állvám, helyénvaló és időszerű, hogy a kormányt a törvény megváltoztatására felkérjék.. A közbiztonság szomorú képet mutat. Elég rámutatni a legutóbbi borzalmas máriabörcényi hatszoros rabló-gyilkosságra. Egy alkalommal már kérteli a csendőrség kibővítését, ez nem történt meg. Éppen ezért újból kell kérni. A jelentés felhívja végül a kormány figyelmét arra a körülményre, hogy az orosz hadifoglyok hazaszállításával munkaerőhiány fog beállani, aminek pótlásáról már most kell gondoskodni. Sertésvész a megyében. Cseh József állategészségügyi felügyelő jelentése szerint az állategészségügy a serésvésztől eltekintve, elég kedvező volt a múlt hónapban. Más fertőző betegségek nem igen léptek föl. Sajnos, a sertésvész egyre, nagyobb mérveket ölt, aminek oka főleg abban kereshető, hogy a megye sertésállománya már több éve mentes volt a sertésvésztől és emiatt most csak fokozottabb mértékben terjedt a betegség. Másrészt pedig a szérumtermelő intézet nem tudott elég olsó anyagot szolgáltatni, amivel pedig a vészt meg lehet előzni- A lemene 4 községben lépett fel, a sertésvész 2-3 községben. Az állatkivitel a tavalyihoz képest csökkent a múlt hóban. Csupán a lókivitelnél látunk emelkedést. Szomorú tény az, hogy a szarvasmarha állomány megcsappant. E hiány miatt még mindig csak áremelkedés várható. A megye gazdáit innen kell felhívni, hogy szarvasmarháit ne adja el, hanem inkább kövessen el mindent, hogy a szarvasmarha állományt gyarapítsa. -" Az felhangzott jelentés kapcsán Farancsik József dr. szólal fel. A sertésvész nagy közgazdasági károkat von maga után. De mellette a közélelmezést is nagyon súlyosan érinti. Tudomása van róla, hogy a serésszérum készítésére szükséges sertéseket elrekvirálták. Ezért van hiánya az oltóanyagban. A közigazgatási bizottságnak feliratot kell intézni a kormányhoz, hogy a sertéseket ne rekvirálja el. Szily Tamás még súlyosabbnak tartja a valóságot. Volt egy közélelmezési miniszter, ki nemcsak a sertéseket rekvirálta el, hanem még az ennivalójukat is. Az ilyen szűkkeblű és rövidlátó intézkedés most milliós károkat okoz. A bizottság a jelentést tudomásul veszi. A Garancsik által indítványozott felirathoz pedig hozzájárul. Jolim Béla dr. megyei tiszti főorvos szerint a közegészségi állapot a múlt hónapban nem volt kedvezőtlen. A mindenfelé föllépő spanyolnátha a megyében is elterjedt, de enyhe lefolyással. Vérhas megbetegedés 9 községben 65 volt, 8 halálozással. A hasihagymázi ,melyet a napilapok is megírtak, állítólag a forgalomba hozott tejtermékek terjesztették még pedig úgy, hogy az egyes községekben, melyekből a 1 - jet szállították a hasihagymát pusztított. Ez azonban nem volt pontosan megállapítható. 8 hasihagymázos megbetegedés közül 1 halállal végződött. Nagyobb az adózás. Elsenlohs allrcch m. kir. pénzügyigazgatóa múlt, hónapban befolyt adókról tesz jelentést. Az elmúlt hóban egyenes adóból 279783.19 ‰ folyt be. 61079.01 K-val több mint az előző év júliusában. Hadmentességi díj címén 92 К-t fizettek be. SOK-val kevesebbet, mint a múlt év júliusában. Reágarolási pótadóban 6116.42 K-t róttak le, 1323.28 K-val többet, mint tavaly júliusban. Fogyasztási adóból 400199.39 К volt a jövedelem, 287841.78 K-val több, mint az előző év júliusában. Jogilletékekből 449606.48 Ĺ folyt be, 143593.70 K-val több, mint a múlt év júliusában. Iparkamarai illeték címén 120.91 £ volt a befizetés, 151-20 K-val kevesebb, mint tavaly. Az országos tanítói nyugdíjalapra 6078.88 К-t vettek be, 151.20 K-val kevesebbet, mint a múlt júliusban. Egyéb ágazatokból 294069.92 Ĺ folyt be, 71001.70 K-val kevesebb, mint a tavalyi év júliusában. Az összes ágazatokból 1135987.19 % volt az adózás,424701.68 K-val több, mint 1917. év júliusában. A boradó ellen Farancsik József dr. a pénzügyigazgatói jelentés kapcsán szólal fel a boradó ellen. A félévi jelentés-tervezet helyesen mutat rá az 1918. évi 1. t.-cikk sérelmes voltára. Kéri a pénzügyigazgatót, hogy tájékoztassa a bizottságot, hogy mennyi folyt be a boradóból. A boradó behajtásánál hibák és bajok vannak, melyek nagyon érintik a bortermelő gazdákat. Első hiba, hogy nem hirdetik ki a boradó behajtását. A pénzügyőrök ezért váratlanul jelentek meg és ■ büntettek nemcsak falukat , hanem egész környékeket. Kern is annyira érdekes, mint inkább szenzációs, hogy egyes pénzügyőrök napi 1000—1500 koronát kerestek még pedig egyezség útján. De ez még nem lenne annyira súlyos, mint az a mód, a forma, minthogy az adóztatást végrehajtották. Konkrét esetet is mond. Eisenlohr Ullrcch elismeri, hogy előfordulhattak viszásságok. De ma nincs elég ellenőrző személyzet. A baj nem is az, hogy hogyan hajtják végre, hanem az, hogy tényleg"" nem hirdették ki. Konkrét panasz elbámulólag kevés érkezett be. A dolog tényleg meglepetésszerű volt a bortermelőknek. Az adó erdményét még nem lehet tudni, mert még nincs összeállítva az adóztatás. " Szily Tamás igazságtalannak tartja a törvényt, igazságtalannak tartja az új adónemet." Mellette a legsúlyosabb az, hogy barbár módon kezelik. Tanulatlan emberek kezelik, nem tudnak kellő bánásmódot. Ha már a törvény rossz, legalább igazságosan hajtsák végre. Eisenlohr Ulrich szerint tényleg tanulatlan emberek hajtják be az adót, ígéretet tesz, hogy mindent el fognak követni, hogy a viszásságokat kiderítsék. Ehhez azonban idő kell. Szily Tamás : A pénzügyigazgató mind idenben csak neki adott igazat. A nagyobb hiba a végrehajtási rendszerben van. Tüzzelhassal hajtják be az adót. Farancsik József dr.: A zárszó jogán szólal fel. Kérdi, hogy az egyezségek nem a pénzérgyigazgatósághoz tartoznak-e felül vizsgálóéra. Eisenlohr Ullrcch : De igen ’ Farancsik József dr.: Hegyközségeket tud, igy a zoki, a bükkösdi hegyközségek, hol 100-120 ezer koronával terhelték a gazdákat. A közegészség. állap*1. Levél Odesszából. Egy barátom húz 1 Tábori posta 138. A sors, vagy talán az a bizonyos felsőbb hatalom, mely a mi foglalkozásunkban „magasabb katonai parancsnokságnak” neveztetik, egy szép napon Pécsről kelet felé küldött vagy 2000 km-rel. Dacára, hogy annyi kedves emléket és jóbarátot kellett elhagynom, szívesen mentem erre a nagy útra, mert tudtam, hogy ez az út sok érdekeset ígér és mélyen leszállított árak mellett tekinthetem meg az előttem teljesen ismeretlen országot. Persze azzal kellett volna leírásomat 3. —----------— A dárdai vonatközlekeilés. Deeleva Dénes kir. ügyész. Ember János kir. tanfelügyelő majd Barabás Ferenc kir. főmérnök jelentése után Kiss Emil dr. panaszolja a Pécs m ésneki vonatközlekedést. Dárda, mint járási székhely ebbe a vonalba esik. A vonatközlekedés oly rossz, hogy napjában csak egyszer érkezik Dárdára vonat. Egy helyiérdekű vicinálisnál hasonló az állapot. Indítványozza, hogy a Máv pécsi üzletvezetőségéhez tegye át az államépítészeti hivatal főnöke a panaszokat és kérjék az üzletvezetőket, hogy intézkedjen a vonatközieketdés kibővítése végegett. Mert a mai tarthatatlan állapot sokszor egyes feleknél, kik idézve vannak Dárdára a járásbíróságra, vagy más hivatalba, nagy károkat okoz. Mellette időpazarló is, a mai munkaidőben. Kiss Emil ck. indítványát elfogadja a bizottság. Ezzel az üléssel 12 órakor véget ért.