Pécsi Napló, 1926. március (35. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-18 / 63. szám

1921. március 18. — Vallásos és hazafiars ünnepély a felsővámház-uccai 611. népiskolában. Szombaton reggel a húsvéti szent áldozással kapcsolatban igen sok új tag vétetett fel a felsővámház uccai iskola „Szivgárda Egyesületébe". A tanulók csodás és ízléssel feldíszített Máriás és Jézus szivét ábrázoló zászlóval indultak a templomba, ami már az után általános tetszést és meghatottságot váltott ki. Az istentiszteletet az Ágoston-téri templomban Csáky Benjamin intézeti hitoktató végezte és a mise végén gyönyörű, lélekemelő szavakkal ismertette a „Szivgárda Egyesület“ mibenlétét és rámutatott arra, hogy ez a nemescélu egyesület minő vallásos és hazafias célt van hivatva szolgálni. Majd a tanulókkal fogadalmat tétetett és a tanulók mellére feltűzte a Szivgárda jelvényét. Végül az uj szivgárdisták Lovrics Antal igazgatótanító vezetése mellett két szólamban elénekelték a „Gárdaindulót“, mellyel a magasztos ünnepély véget ért. Ugyancsak rendkívül sikerült március 15-i ünnepélyt tartott ez az áll. népiskola a tanulók szüleinek bevonásával. Az ünnepély a Himnusszal kezdődött. Az igazgató rövid megnyitó beszéde után Gombos Sándor elszavalta a Talpra magyart, Kallenberg Irma a Kössetek koszorút című verset. Ezek után Novacsek Sándor áll. tanító meghatóan ecsetelte e nagy nap jelentőségét és oly lelkes és szívekhez férő szavakkal élt, hogy nemcsak a hallgatóság figyelmét tudta végig lekötni, hanem lángra is gyújtotta a sziveket s mindenki érezte, hogy addig nem szabad megnyugodni, mig a régi Nagymagyarországot vissza nem szerezzük. Klein Károly és Nyirodi József alkalmi párbeszédet mondottak. Ezt követte a „Horthy nóta“ eléneklése. Majd MihoviczMária „A haza“ tárgyi fejtegetése. Jozipovics Ilona Cinka Panna c. verset, Schwagell Rózsi ,,A hazáért“ c. verset, Epich Mária a „Hiszek“ c. verset szavalta. Végül az iskolai énekkar a Szózatot énekelte. — Férfi szövetek és maradékok mélyen leszállított árban kerülnek eladásra. Páll Ödön Széchenyi tér 18. — Két nyugalomba vonult tanító ünneplése. Farkas Gyula és Szíjártó Kálmán szigetvári tanítók volt tanítványai, akik 50 évet meghaladó ittműködésük alatt szép számra emelkedtek, kedves ötlettel meleg és bensőséges ünnepélyt rendeztek volt tanítóik tiszteletére. Szentmise után a volt tanítványok, a város hivatalai, egyesületei és testületei és az ünnepeltek tisztelői, a polgári fiúiskola tornatermében gyülekeztek és azt szorongásig megtöltötték. Miután a dalárda az ünnepélyt a Hiszekeggyel megnyitotta, Rusa Ernő dr. az elemi iskola gondnokság elnöke ünnepelte a két nyugalomba vonult tanítót. Majd Herger József apát-plébános emelkedett szólásra és köszönte meg a két ünnepeltnek azt, hogy Szigetvárra jöttekor őt melegen fogadták és együttműködésük alatt őt a valláserkölcsi nevelés terén mindig hathatósan támogatták. Ezután Nicsovics Vazul dr. köszöntötte, mint volt tanítvány tanulótársai nevében is, Farkas Gyula igazgató-tanítót és nyújtott át neki hálájuk és szeretetük jelképe gyanánt egy ezüst babérkoszorút és egy művészi kivitelű okmányszerű emléklapot. Szíjártó Kálmánnak Oscsodol Ödön köszönte meg, hogy 37 évvel ezelőtt kezdte meg őt a betűvetés mesterségébe bevezetni és volt tanulótársai nevében ugyanazon emléktárgyakat nyújtotta át. A legutolsó tanítványok nevében az ünnepelteknek egy-egy rózsacsokrot nyújtottak át. Sőt egy óvodai óriás is az ünnepeltek elé merészkedett a maga hóvirág csokrával. A Dalárda éneke után Szily Ádám dr. a város nevében, Biró Ferenc az iparostanonciskola nevében üdvözölte az ünnepelt tanítókat, akik meghatott szavakkal mondottak köszönetet. Az ünnepélyt ismét a Dalárda éneke zárta be. Délben a Kátay-féle vendéglőben volt társasebéd, melyen több mint százan vettek részt. — VÁMOS fest, tisszit Telefon 437 —Terjeszkedik ti távvezetékes villamos világítás Megemlékeztünk annak idején, hogy a Mautner József nagyharsányi vállalkozó kezdeményezésére a baranya megyei villamossági rt. cég alatt dolgozó villamossági társulat lázasan folytatja a munkálatokat, hogy a pécsújhelyi elektromos telepről egyelőre nagy 35 községbe juttassa el távvezeték útján az elektromos áramot. Az építkezés alatt álló és immár befejezéshez közeledő első vonal Pécsújhely—Siklós—Nagyharsányra vezet, Siklósról pedig különvezeték megy Harkányra, ahol a képviselőtestület a napokban hozzájárult a társaság propozícióihoz, mégis azon kikötéssel, hogy június 10-ig Harkányon már rendben kell lenni az üzemmel. A Nagyharsánytól Villányig vezetendő vonalra nézve a tárgyalások már előre- haladtak, azután kerül sorra a fogyasztás szem-pontjából legfontosabb vonal. A Rácpetréről kiinduló Németbólyon és a főhercegi uradalmakon át Mohács városába vezetendő távvezeték tárgyában a meg-beszélések legközelebb megindulnak, melyeknek nehézsége, hogy Mohács városának van már évek óta villamos telepe, mely azonban mostani béren- idezése mellett fejlesztésre nem alkalmas, telepé- nek megfelelő átalakítása pedig súlyos terheket róna Mohácsra, melynek elég gondot ad most a teljes anyagi erejét igénybevevő felépítése. Mohács- ról Dunaszekcsőre is ki fog épülni ezen villamos távvezeték, melynek hossza mintegy 100 km. A vörösréz huzalok anyagát Amerikából kapja a villamossági társaság és azokat egyik budapesti ■ kábelgyár formálja 15-től 26.000 voltig fokoz-ható sodronyokká, melyekből 3 vágon már a hely színére érkezett. A megalakult rt. alaptőkéje 1 100.000 pengő, elnöke Wild József nemzetgyűlési képviselő, alelnöke Bacsinszky Vladimir dr. nyug. Máv. üzletvezető, vezérigazgatója pedig a kezdeményező Mautner József, akik megfelelő technikai erőket is alkalmaztak. Szigetvár bekapcsolását a Baranya megyei villamossági rt. nem vette tervbe és ott önálló villamossági részvénytársaság útján akarják a villamos mű létesítését nyélbe ütni, de nehézséget okoz, hogy az eddigi számítások szerint Szigetvár egymagában nem tehetné rentábilissá ezen villamossági alakulatot, megfelelő környezettel pedig nem rendelkezik. — Poloskát, svábot, melyt kiirtani házilag csakis a Lédherer-Cinexinnel lehet, mert nemcsak az élő rovarokat, de azok petéit is nyomban elpusztítja. Gyógyszertárakban és drogériákban kaphatók. — Színházi habitát sóhaja. Alig vártam a hétfői színházi előadást, mely színházi előadás táblás házat eredményezett volna, ami Pécsett ezen évben még nem létezett ! És mi történik ? Vecsey Ferenc, akit utazási fáradalmai és a Brachfeld cég 1911. évi jelentéktelen tartozásának valorizált összegre való kikerekitésével ellene kellemetlen végrehajtásokat iparkodott foganatosítani, amikor magyarországi turnéjának összes bevételeit, fél trtilliárdot teljességében a vízkárosultaknak ajánlotta föl,— belefáradva a turnéba, lemondotta pont pécsi hangversenyét. Becsomagolta a II. osztályú érdemrendet, melyet neki a kormányzó személyesen adott át és hozzátartozóival teán látta magánál vendégül, melynek elfogyasztása után fogta hegedűjét, melyet régi hitelezője erőszakkal le akart foglalni és sietve elutazott pihenni Velencébe, a Canal Granden lévő palotájába. Így esett el a pécsi Nemzeti Színház a biztosítva volt egyetlen táblás háztól, mely ugyan nem az igazgató pénztárát gyarapította volna, hanem az árvízkárosultaknak segített volna valamelyest, de Vecsey művészi játékán kívül elesett a pécsi közönség a nálunk ritka látványtól , a táblás háztól is, melyben az egész ezévi színi idény alatt még nem volt részünk ! — A megszállt Baranyából tömegesen vándorolnak ki Brazíliába. A szerencsétlen koldusbotra jutott kis magyar szigetről, a megszállt Baranyából még mindig szedik áldozataikat a kivándorlási ügynökök. Mindenki tudja már, hogy Délamerikában rabszolgasors, elszegényedés, csalódás vár a kivándorlóra, s azoktól, akiket balsorsuk, elszántságuk Argentínába, Brazíliába vetett, csaknem mindennap jönnek a figyelmeztető levelek, mégis akadnak szerencsétlenek, akik hisznek a meséknek és új sorsot keresnek az itthoni keserűségek helyett. Legutóbb Pélmonostor és a magyar Baranya közt fedeztek fel alagutat, amit azonban senki sem látott. Aki ismeri Baranya földjét, mocsaras, vizes talaját, súlyos rejtély előtt áll, amikor az alagutat keresi. Mindenesetre nagy talány, hogy micsoda mérnöki zsenialitással, milyen eddig még nem ismert technikai eszközökkel tudtak több kilométeres alagutat építeni a mocsarakban és ki az a Krőzus, aki ilyen munkához a pénzt előteremti. Talán egy nagyobb pincét néztek alagútnak, de lehet, hogy még pince sincs ott, ahol a kémkeresők alagutat fedeztek fel, — éppúgy, ahogyan közönséges útonállókat avanzsáltattak kémekké. Vájjon kiknek van szükségük arra, hogy a baranyai magyarokban kémeket lássanak, — ez rejtély. A kémkeresés a legjobb ürügy a magyarság zaklatására és ez a magyarázata annak, hogy a mai viszonyok mellett a baranyai magyarok minden óva intés ellenére Brazília poklát is az ígéret földjének látják. Felpakolnk családostul és mennek a nagy, idegen, ismeretlen világba, hogy keserves csalódások után mindenükből kifosztva meneküljenek azután újra vissza, haza, a szülőotthonba. Pufler István albertfalusi gazdálkodó tért vissza mostanában Brazíliából. A múlt év őszén eladta a birtokát és fiával leányával, vejével, és menyével október 26-án útnak indult a tengerentúlra. Négy hónapig bírta azonban csak ki a brazíliai poklot, megmaradt pénzecskéjével sietve visszatért és most szomorú csalódással, elkeseredetten mondja el négy hónapos kálváriáját falujának és a baranyai jóismerősöknek. Puffer háza, hazatérése óta valóságos bucsujáróhely, mert a baranyaiakat érdekli a tengerentúli élet, hiszen valamennyien a kivándorlás gondolatával foglalkoznak. — Amit azonban Pufler elmond, nem nagyon biztató az útrakészülőknek. — Már a hajón kezdődött a szenvedésünk — mondja Pufler, — mert ehetetlen ételeket adtak. Amikor megérkeztünk Brazíliába, deszkatetejű, földbeásott barlangszerű lakásokban helyeztek el bennünket kétszázad magunkkal összezsúfolva. Reggel, délben, este sós vízben főtt rizskását és három darab sültkrumplit adtak enni, kenyérnek még a színét sem láttuk. Földet adtak, — amint az ügynökök ígérték, — azonban a föld sohasem lesz azé, aki dolgozik rajta. Dolgozni pedig szakadatlanul kell és mint a rabszolgára, néger őrök vigyáznak ránk. A hőség kibírhatatlan és hideg vizet sehol nem lehet szerezni, hogy pedig a kínszenvedés teljes legyen, arról a moszkitók, szúnyogok, hangyák gondoskodnak. A baranyaiak figyelemmel hallgatják Puffer szavait, továbbmesélik ismerőseiknek, az intő szónak azonban alig van némi foganatja. Tovább készülődnek a kivándorlók. A múlt héten ismét két család indult el Brazíliába : Tanhoffer Ferenc feleségével és két gyermekével és Galló György feleségével és leányával. A kivándorlók pedig mintha soha el nem fogynának, a lefestett valóság se riasztja azokat vissza, a jugoszláv hatóság pedig nem kíván mást, mint hogy a kivándorlók adóval ne maradjanak adósok, a többi nem érdekli őlet. — Egy jobb családból való szerencsétlen körülmények közé jutott asszony keres házvezetőnői, gyermekgondozónői, vagy ehhez hasonló bizalmi állást uri családnál, lehetőleg vidékre, ahova 2 éves kis ficsakáját is magával vihetné. Cím a Stefánia Szövetség irodájában megtudható, naponta d. u. 1—4 óráig, valamint Martinovits Ernőné elnöknőnél. Káptalan u. 4. sz. — Középiskolai diákok olaszországi tanulmányútja. A kaposvári felső kereskedelmi iskola növendékei a következő hét elején Bársony János igazgatójuk vezetésével olaszországi tanulmányútra mennek, melynek Velence, Firenze, Róma és Nápoly (Pompeji), Trieszt, az egyes fontosabb helyei. Triesztről Fonyódon át térnek vissza. — Baleset. Friedmann Gyuláné barcsi lakos kedden délután leesett lakásának padlásáról. Az esés következtében bal lábát eltörte. Vasúton szállították Pécsre, az állomásról pedig mentők szállították a sebészeti klinikára. .A Pl." VEGYE MEG MA AZ EGÉSZ CSALADJA 0g6 Ara 790» MnoflAA. * \\ m 5.