Pécsi Napló, 1926. július (35. évfolyam, 145-171. szám)
1926-07-25 / 166. szám
1916. július 25. PÉCSI NAPLÓ Thököly Imre fejedelem sírjánál Kisázsiában és Késmárkon. — Utiemlék a virágok mezejéről, a fejedelem száműzetéshelyéről és második pihenőhelyéről. — Lelkem nagyon gyakran visszaszáll azon nagyon kedves időkre, melyek alatt messze földön járva, hazánk történelmi nagy alakjainak utolsó lakhelyét és sírját kerestem föl. Ilyen, feledhetlen utam közé tartozik azon utazás, mely alkalommal II.Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Thököly Imre gróf és Guyon Richárd emlékei iránt rótam le a kegyelet adóját. II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona konstantinápolyi sírjainak, majd a szkutarii temetőben nyugvó Guyon Richárd gróf porainak megkoszorúzása után felkerestük Zrínyi Ilona második férjének, a száműzetésben osztályos Tököly Imre sírját, hogy ott is lerójuk az édes érzés szülte magyar kötelességet, a hazából hozott kegyeletet. Vagy 100 kilométernyire fekszik az a város Konstantinápolytól, melynek temetőjében nyugvó helyet talált a száműzött Thököly. Izmidnek hívják ezt a várost, vagy 20 ezer lakosságú. A többség örmény, kik vallásra örmény katholikusok és nem egyesültekre oszlanak. Vannak törökök is. Konstantinápolyból a Boszporuson áthajózva, az átellenben levő ázsiai parton kötünk ki, melynek Haider Pascha állomásától indul ki a németek által épített bagdadi vasút. Innen a 18-ik állomás Izmid. Vagy6 órán át megyünk, míg célunkhoz érünk. Egy teljesen modern német berendezésű vonatot találunk. Tiszta és rendes állomásokkal, hasonló kocsikkal. A német rend és pontosság mindenhol föltalálható. Azt hinnők, hogy valamerre Berlin felé visz a zakatoló gyorsan menő masina. A jegykezelés a mienkhez hasonló teljesen. A vasúti jegyeken nem hosszában van a fölirás, hanem szélességében. A kalauz ép úgy lyukasztja, mint erre mifelénk. A publikum pedig utazik. Hiába a modern dolgot csakhamar meg lehet szokni. Az állomások egymástól az érdekek szerint különböző távolságra vannak, 1—2—3 kilométertől 11 kméterig. Őrházak nincsenek. Az indulást egy nagyobb és mélyen hangzó kézi csengővel, illetve haranggal jelzik. A jelzés után egypár percre indul a vonat. Részünkre menet is, jövet is, külön kocsit voltak szívesek adni. Rendelet ment, hogy a magyarokat mindenfelé szíves készséggel kell fogadni. A vasút a Márványtenger, majd ennek Izmidöble mellett halad folyton. Útja szépen, gondosan műveit jó termőföldön halad át. Leginkább síkságon megyünk, a hegyek, a dombok majd távolabb, majd közelebb esnek odament balra. Vagy kétszer-háromszor tör át kisebb hegyet, dombot, mely némelykor alluvialis kavics rétegű. Szépen művelt szőlők, méternél is magasabb dohányt termő, továbbá csicsóka földek, veteményes kertek szegélyezik utunkat. Látunk parlagon heverő földet is. A nyárfa nagyságú ciprusfa, a vörösbogyós manna gyakran szegélyezi a pálya menetét. Jobbról a szürkéskék tenger vize, az erősen sütő nap által szemkápráztató ezüstös fényt ver vissza. Kizil, Toprák, Bifurcation, Ghieuz-Tépé, Erenkey, Bortandjik, Maltépé, Cartal, Pendik, Tauzló, Gulbzeh, Dil-Iskelessi, Tavchandjil, Héréké, Karemdja, Tutun-Tchiftlik és Derindje állomásokon áthaladva érünk célunkhoz Izinidre. Besötétedett, mire ide értünk. Nem kell aggódnunk az idegenben. Nem vagyunk magunkra hagyatva. Magyar szó fogad. Isten hozta az urakat, Isten hozta kedves honfitársaim! Egy nő egy gyermeket tart a karján, fején koszorú, fehérbe van öltözködve, vállán át széles magyar nemzeti színű szalag lóg. A férj sorra jár, sietünk neki is, feleségének is kezet szorítani, a 4 éves Ilonkát pedig csókkal halmozzuk el. Egy székely ember élt itt akkor már 16 éve, magyar feleségével és kis leányával. Ugyan hova nem kerül már a magyar ? Jó-e ez vagy rossz ? Én inkább az utóbbira szavazok. Pap Keresztélynek hívják, vagy 40—45 éves lehetett. Felesége elég csinos fiatal asszony. Szállodába elhelyezés után a szabad ég alatt közös vacsorára jöttünk össze. Jó pulyka húsból főtt leves, pulyka paprikás, ázsiai édes szőlő és zamatos alma volt a vacsoránk, amit törökös — értsd alatta jó szaccos — kávé zárt be. A korcsma termeiben itt-ott üldögélő, vacsoráió, absinthoz hasonló italt ivó örmények típusára, szokásaira figyeltem. A cigarettát nem a monopóliumos drága gyufánál gyújtják meg, hanem az eléjök magas lábú fém tálcában hozott parázson. Csakhamar akadt egy örmény, ki a korcsma egy elkerített magaslatán levő fiszharmoniumon török dalokat kezdett játszani. A zenét énekével kisérte. Egyik pajtása segített az énekben. Bus dalok voltak. A kuruc dalokhoz sokban hasonlók. Kértem, hogy énekeljen örmény nótát, mire megjegyezte, hogy nem teheti, nem szabad. A török hatóság az örményeket annyira nyomta, hogy meg van még az is tiltva, hogy nyilvános helyen örményül énekeljenek. Majd Szádeczky Lajos dr., a kolozsvári egyetem tanára, történész faggatta az embereket, hogy kik és mit tudnak Thököly sírjáról hallomás és emlékezet után. Az egyik emlékezett reá, mi már tudva is van, hogy amikor a vasutat építették, a vasút útja az örmény temetőn vezetett keresztül. A temetőt tehát kisajátították és a nagyobb, jó állapotban levő sírok lakóit kiásták és átvitték az új örmény temetőbe, így volt Thököly Imre sírjával is. Az akkori örmény pap nagy pompával vitte át Thököly porait az új temetőbe és megjegyezte, hogy erre vigyázni kell, mert nagy ember volt ő, megjó majd az idő, midőn a magyarok majd elviszik innen, eljönnek érte. El is mentek érte ! Egyáltalán tudva van a nép által, hogy magyar is fekszik az örmény temetőben. A várost gyorsan járta végig a hír, hogy magyarok — madzsarok — vannak itt. Vasárnap jókor fölkelve, jó katholikusokhoz illőleg, a szűk sikátorban levő róm. kath. templomba mentünk, mely a zárdával Augusztinus francia szerzet vezetése alatt áll. 3 misés és 5 kispap volt ide rendelve, kik iskolát is tartanak fönn. Elemit és algimnázium félét. Vagy 80 tanulójuk van.Az egyik teremben 2 francia térképet látunk. Az egyiken — hazánk részénél — legnagyobb részt magyarul voltak a helynevek nyomtatva, de az ékezet hiányzott mindenhol. Nagy betűkkel láttam ott a „Pécs“ nevet, alatt zárójelben (Fünfkirchen). De odább már Szegedin állott. A másik térképnél mind a városok német nevei szerint volt a helyjelölés. Másfelől van a zárda. A templom torony nélkül, az udvarban van a zárdáboz építve. Az iskola külön áll. Egy jól gondozott kimb kert képezi a szabad teret. Az összes épüle , mint minden építmény errefelé, fából vak. Konstatinápoly házaiból 60—70% fából van építve. A templom igénytelen kápolnához hasonlít, de tisztán van tartva. A főoltár Sarlós Boldogasszonyt ábrázolja. A másik oltáron Szent Antal szobra áll. Itt misézett egyik társunk, Márton Mátyás ó-kanizsai prépost plébános. Most ünnepelte az aranymiséjét. Később a nagymise alatt megtelt a templom. Vagy 100—120-an lehettek benn. A kispapok énekeltek diszharmonium kísérete nélkül. Végig jártuk a hegyre épített várost. Szűk utcáival, impertinens rossz kövezetével, magasba menő, keskeny, udvarnélküli házaival nem mindennapi látványt ad. A piszkos, maszatos kövezetű, sűrűn egymás mellett levő és több zeg-zug utcákon elterülő árucsarnokokban — bazárokban — sok érdekeset látni. Úgy a portékák, valamint az eladók, vevők, sok látnivalót nyújtanak. A török nyugodtan várja a vevőt az ő higgadtságával, míg az örmény már erősen kínálja az ő eladni valóját. 11-re jár az óra. Az örmény temető felé veszszük utunkat. Szép cipruserdő a temető, egyik helyen több angol sírja látható. E vidéken egy angol hajón szétrobbant ágyú ölte meg őket. Thököly sírja magas vasráccsal van körülvéve, közepén egy bemohosodott nagy fehér márványtábla fekszik. Rajta Thököly címere, alább latin fölirás. A sír jókarban van tartva, meglátszik, hogy honfitárs őrzi kegyelettel. Átszellemült lélekkel állunk meg a simái. Óriási nagy babérkoszorút teszünk rá, melyet Pap barátunk készített. Reá tettük Pozsony város által küldött nagy, fehér-piros színü selyem szalagot. A Kraxelhuber város ugyancsak kitett magáért e zarándoklat alkalmából. Három szalagot küldött: egyet Rákóczinak, egyet Guyonnak, egyet pedig Thökölynek, Thökölynek küldött még Zenta város is. Guyon és Thököly sírjára Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város is küldött kék-sárga selyem szalagot, melyet babércsokrokon és voltam szerencsés, — megtisztelő megbízásból — elhelyezni. Az örmény katholikus papok közül kettő ornátusban, szokásuk szerint halotti zsolozsmát énekel. Maguk ajánlkoztak erre. A síron terítő, rajta 2 égő gyertya, feszület és imakönyv. A papokat énekükben gyermekek segítik; az egyik kezében szép tartóban tömjénes parazsat tart. A szertartás végeztével, Vincehidy Ernő dr. Torontál vármegye főjegyzője emlékbeszédet mondott Thökölyről, ki a karlócai béke (1699) után ide internáltatott, minthogy az osztrákok kikötötték, hogy a határszél közeléből el kell távolítani, s kinek a török szultán Izmid városában rendelt lakóhelyet és udvartartást. Ifjú Szádeczky Lajos szavalta el ezután Thaly Kálmán által Thökölyről írt szép költemény. Dessewffy Arisztid, a nemzeti zarándoklat éltető lelke, vezére, francia nyelven mondott köszönetet az örmény papoknak, hogy helyet adtak és hogy gondot viselnek a sírra. Majd a Himnuszt énekeltük el. Mindenikünk hozott emléket: zöld ágat a sirról. Úgy a katholikusok, — köztük több elegáns hölgy, — mint az örmények, törökök nagy számban voltak tanúi kegyeletes ünnepünknek. A társaság egy része — köztük magam is — a kutató Szádeczky Lajos dr. vezetésével Thököly és Zrínyi Ilona lakóhelyét volt keresni. És a kutatás eredménnyel járt. Megtaláltuk a ház helyét a romokkal. A kutatásról Szádeczky tudományos közlemény alakjában számolt be. A magyarokról beszél itt a nép. Tudja létezésüket s hogy itt magyarok laktak. Egy helyet magyar-dagnak neveznek. Dag - hegy. Van magyar-dere is. Dere - patak. Látható még Zrínyi Ilona forrása is. Sőt még a lakosok között olyanok is vannak, kiknek neve: Sabu Polikon Magyar, Ángyeló Magyar. Ezek a magyarok ivadékai, kiknek ősei Thököly Imre és hűséges felesége: Zrínyi Ilona jóságos támogatói voltak. Thököly háza most Karasepe község határában fekszik. Zrínyi Ilona kútja Hadzsi Koszti Tanasz nevű ember tulajdonát képező földön volt, míg Thököly háza a görög egyház birtokán feküdt. Az egész falu künn volt a kutatásnál, a görög pap is. S tudnak a „csicsek hajdaniról, a virágok mezejéről, mely a hős Zrinyi Ilona kedvenc tartózkodási helye volt. A nép nem ellenszenvvel, hanem rokonszenvvel fogadta a kutatókat és mindenben segítségükre volt. E helyen, Izmidnek átellenében levő magyarsag alatt, az öböl túlsó oldalán halt meg a hős Thököly. Titkárja, Komáromy János igy ír Rákóczi mostoha fiának : ,,Sok nyomorusági s boldogtalansági után a csudálatos dolgu s szabados uraságu nagy Isten szegény urunkat 13.-ik szept. (1705) csendesen, éjjeli 3 órakor, Ázsiában az virágok mezején levő maga majorbeli házacskájából az árnyék világból kiszólitotta.” Jót remélve, rosszat nyerve múlik el az élet — volt mondása Thökölynek, a kuruc királynak. Rajta e mondás be is teljesedett. Magyar köszöntés, magyar Isten hozzád, éljenek mellett búcsúztunk el Izmidben lakó honfitársainktól. Magyar kézszoritás s a vonat robogott vissza.Mi pedig sokáig néztünk Thökölly sírja, majd lakhelye és a virágos mezeje felé s mig csak a magyar-dag és a fölötte levő Hamzsa-dag és a Gök-dag látható volt, élénken tekintettünk arra felé. Utunk ismét a tegnap megtett szép után a tengeröböl mellett halad el. A vonat mentén sok érdekes akad. A szultán selyemfonó gyára, a nem szoknyás hanem bugyogós szép lányokkal. Erre a nők bő, hosszú, a láb fejénél összekötött bugyogóban járnak. E vidéken halt meg Konstantin császár, Konstantinápoly város alapítója és II. Mohamed szultán, Konstantinápoly elfoglalója. 7. oldal. — Ementési gyengeség, vérszegénység, lesoványodás, sápadtság, mirigybetegségek, bőrkiütések, kelések, furunkulusok eseteinél a természetes „Ferenc József„ keserűvíz szabályozza a belek annyira fontos működését. Az orvosi tudomány számos vezérférfia meggyőződött arról, hogy a valódi Ferenc Józaef víz hatása mindig kitűnően beválik. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és filszerüzletekben.