Pécsi Napló, 1938. december (47. évfolyam, 272-295. szám)
1938-12-04 / 274. szám
ILLY II. évfolyam, 274. szám. Ara20 1938. december 4. Vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09. — Kiadóhivatali tel.: 20-27. Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 12 fillér, — 16 oldalas 20 fillér. Légoltalmi gyakorlat volt pénteken, az egész Dunántúlon. Ebben a nagyszabású gyakorlatban Pécs városa is részt vett, mégpedig azzal az imponáló felkészültséggel, amelyet hoszszú hetek előkészítő munkája előzött meg. A légoltalmi tevékenység, aminek megszervezésére és levezetésére az erre illetékes polgári hatóság volt hivatott, az egész vonalon mintaszerűnek bizonyult. Erről különben lapunk mai számában terjedelmes riportban beszámoltunk, nem fukarkodva az elismeréssel mindazok számára, akiktől az egész légoltalmi apparátus hibátlan, fennakadás nélküli működése függött. Amiért ma ezen a helyen visszatérünk a légvédelmi, illetőleg légoltalmi gyakorlatra, a közönség miatt történik, amely kevés kivétellel nem viselkedett a kiadott utasításoknak megfelelően s ezáltal a légoltalmi gyakorlatokat megnehezítette s míg egyrészt eredménytelenné, másrészt az egész nagy megmozdulást komolytalanná is tette. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy az állam és a város részéről tetemes anyagi áldozatokkal járó, a légoltalmi felkészültségekbe szolgálatra beosztott, vagy azt önként vállalt közreműködnek pedig időt és fáradozást jelentő gyakorlatok nem a nagyközönség mulattatását célozzák, mint ahogy az a közönség magatartásából szomorúan megnyilatkozott, hanem nagyon komoly célt, amelyben a lakosság életének és vagyonának lehető megóvása játsza a főszerepet. Ezt megérteni és ennek érdekében a rendelkezésekhez a legszigorúbban alkalmazkodni, a legelemibb követelmény annak a közönségnek részéről, amelyért az egész légoltalom történik. Ami a gyakorlatok folyamán Pécsett több helyen is előfordult, valóságos kabaréjelenetekkel volt egyenlő. A kapuk alá utasított közönség egy része szinte tüntetőleg nem engedelmeskedett a rendelkezéseknek, sőt nemcsak hogy tömegesen kísérte az egyes mentőcsapatokat és a tűzoltóságot, hanem azok ténykedését is humoros célzatú megjegyzésekkel illette. A közönségnek ezt a kilengését nem lehet eléggé elítélni. Több ez, mint komolytalan meg nem értés, ami joggal hívja ki maga ellen a megbotránkozáson felül a méltó megtorlást is. Az utolsó előtti elsötétítési gyakorlatok után 311 esetben indult eljárás azok ellen, akik hatósági figyelmeztetésre sem tettek eleget az előírásoknak. Szolgáljon ez intő jelül mindazoknak, akik a pénteki gyakorlatokat olyan alkalomnak tekintették, melynek során a társaságukban lévőknek szórakoztatására olcsó elménykedéssel kedveskedtek s óvakodjanak a jövőben minden, az utasításokkal ellenkező magatartástól, mert nem csak az elsötétítésre vonatkozó rendelkezések be nem tartása von maga után büntető szankciót, hanem az olyan viselkedés is, amely ellentétben áll a légoltalmi gyakorlatok alkalmával kötelező magatartással. A komolytalanul viselkedő elem vegyen példát a cserkész-ifjúságtól, mely teljes 24 órán át férfias kitartással és példás fegyelmezettséggel tevőlegesen vette ki részét a légoltalmi gyakorlatból. .. Olasz-francia feszültség támadt Ciano kamarai beszéde nyomán Anglia Földközi-tengeri helyzetét tölti London, dec. 3. Az angol közvéleményben súlyos aggodalommal figyelik a legújabban támadt olasz—francia feszültséget, amely gróf Ciano olasz külügyminiszter legutóbbi kamarai beszéde nyomán alakult ki. Ezzel kapcsolatban Francois Poncet római francia nagykövet kormánya megbízásából pénteken este diplomáciai lépést is tett Rómában és felkérte az olasz külügyminisztert, magyarázza meg, mi volt a jelentősége kijelentéseinek és milyen hordereje van azoknak a tüntetéseknek, amelyek során a kamarában és Róma utcáin Tuniszt és Korzikát Olaszország számára követelték. A „Daily Telegraph“ ma vezércikket szentel ennek az ügynek és azt írja, hogy a tuniszi kérdés, valamint az ezzel rokon problémák felvetése Olaszország részéről időszerűtlen. Angliának a Földközi tengeren létfontosságú érdekei vannak és a Földközi-tengeri helyzet megzavarását nem nézheti egykedvűen. Az angol—olasz szívélyes kapcsolatok helyreállítása csak az általános megbékélés légkörében lehetséges. A „Daily Express“ tudni véli, hogy az angol kormány római nagykövete útján Olaszország értésére akarja adni, hogy a vele szövetséges Franciaország irányában Olaszország barátságosabb magatartást tanúsítson. A lap még arra is célzást tesz, hogy abban az esetben, ha ez a feszültség tovább tart, úgy a francia kormány visszarendeli római nagykövetét, akit tudvalévően csak legutóbb küldtek az olasz fővárosba. A „News Chronicle“-ban Vernon Bartlett még tovább megy. Kijelenti, hogy Olaszország súlyos csapást mért a megbékélés politikájára. Londonban felvetik a kérdést, — állítja Vernon Bartlett —, hogy ilyen körülmények között egyáltalán sor kerülhet-e Chamberlain miniszterelnök január 10-ére tervezett római látogtására. „A MEGINDULT REVÍZIÓS FOLYAMATOT A MÜNCHENI ÉRTEKEZLETTEL NEM SZABAD LEZÁRTNAK TEKINTENI Róma, dec. 3. Cano külügyminiszternek Olaszország természetes törekvéseiről tett kijelentése egyre határozottabb alakot öltő sajtókampány kiinduló pontjává vált, amely jelzi, hogy Róma felfogása szerint a megindult revíziós folyamatot a müncheni értekezlettel nem szabad lezártnak tekinteni. Az olasz lapok vastagbetűs címmel már magukban is jelzik a sajtókampány irányát és célját. Ribbentrop Párisban A sajtó cikkekben méltatja a birodalmi külügyminiszter párisi látogatásának jelentőségét és hangoztatja, hogy a látogatás a müncheni egyezmény szellemében történik. Politikai körökben megjegyzik, hogy a harmadik birodalom külügyminisztere ezúttal elsőízben látogat el a francia fővárosba. jár. Több lap a birodalmi külügyminiszter fényképét és életrajzát is közli. Páris, dec. 3. A lapok első oldalon köztik a német hivatalos jelentést Ribbentrop külügyminiszter párisi útjáról. A külügyminiszter kedden érkezik a francia fővárosba. A lapok a legapróbb részletekre kiterjedően leírják a német külügyminiszter párisi program- „Keressük a tartós jóviszonyt valamennyi szomszédunkkal“ — mondotta Beran cseh miniszterelnök Prága, dec. 3. Beran miniszterelnök ma délben rádióbeszédet mondott. — Ezekben a pillanatokban — mondotta —, amikor a döntő európai válság következtében, amellyel kénytelenek voltunk kiegyezni, elszakadt tőlünk területünk olyan része is, amely évszázadokon keresztül hozzánk tartozott, megmentettük állami életünket, a belső békét és rendet és ezzel egyidejűleg teljesítettük a szlovákok és ruszinok eszményeit. Abban a tudatban vettem át a kormány vezetését, hogy erős bizalommal számíthatok a népre. Belekapcsolódunk a nemzetközi életbe, amelyet München óta olyan erők irányítanak, amelyeket nem látni dőre és kárhozatos dolog lenne. Azon az úton megyünk tovább, amelyre Chvalkovszky külügyminiszter már rálépett. Keressük a tartós jóviszonyt valamennyi szomszédunkkal. Elhatároztuk, hogy legnagyobb szomszédunkkal nyílt együttműködést folytatunk. A határrendezés után szélesebb körű együttműködést kívánunk folytatni Lengyelországgal is, mindenekelőtt gazdasági, kulturális és közlekedési téren. Ugyanze áll Magyarországra is. A miniszterelnök ezután rokonszenvvel emlékezett meg Romániáról, majd kijelentette, hogy az olasz külügyminiszter legutóbbi beszéde megerősítette azt a reményt, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben adva vannak az ország számára a felépüléshez szükséges elemek. Lapunk mai száma 16 oldal