Pécsi Napló, 1938. december (47. évfolyam, 272-295. szám)

1938-12-04 / 274. szám

ILLY II. évfolyam, 274. szám. Ara20 1938. december 4. Vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09. — Kiadóhivatali tel.: 20-27. Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 12 fillér, — 16 oldalas 20 fillér. Légoltalmi gyakorlat volt pénteken, az egész Dunán­túlon. Ebben a nagyszabású gyakorlatban Pécs városa is részt vett, még­pedig azzal az imponáló felkészültséggel, amelyet hosz­­szú hetek előkészítő munkája előzött meg. A légoltalmi tevékenység, aminek megszer­vezésére és levezetésére az erre illetékes polgári hatóság volt hivatott, az egész vona­lon mintaszerűnek bizonyult. Erről különben lapunk mai számában terjedelmes riport­ban beszámoltunk, nem fukarkodva az el­ismeréssel mindazok számára, akiktől az egész légoltalmi apparátus hibátlan, fenn­akadás nélküli működése függött. Amiért ma ezen a helyen visszatérünk a légvé­delmi, illetőleg légoltalmi gyakorlatra, a közönség miatt történik, amely kevés ki­vétellel nem viselkedett a kiadott utasí­tásoknak megfelelően s ezáltal a légoltalmi gyakorlatokat megnehezítette s míg egy­részt eredménytelenné, másrészt az egész nagy megmozdulást komolytalanná is tette. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy az állam és a város részéről tetemes anyagi áldo­zatokkal járó, a légoltalmi felkészültségek­be szolgálatra beosztott, vagy azt önként vállalt közreműködnek pedig időt és fára­dozást jelentő gyakorlatok nem a nagykö­zönség mulattatását célozzák, mint ahogy az a közönség magatartásából szomorúan megnyilatkozott, hanem nagyon komoly célt, amelyben a lakosság életének és va­gyonának lehető megóvása játsza a fősze­repet. Ezt megérteni és ennek érdekében a rendelkezésekhez a legszigorúbban al­kalmazkodni, a legelemibb követelmény annak a közönségnek részéről, amelyért az egész légoltalom történik. Ami a gyakor­latok folyamán Pécsett több helyen is elő­fordult, valóságos kabaréjelenetekkel volt egyenlő. A kapuk alá utasított közönség egy része szinte tüntetőleg nem engedel­meskedett a rendelkezéseknek, sőt nem­csak hogy tömegesen kísérte az egyes mentő­csapatokat és a tűzoltóságot, hanem azok ténykedését is humoros célzatú meg­jegyzésekkel illette. A közönségnek ezt a kilengését nem lehet eléggé elítélni. Több ez, mint komolytalan meg nem értés, ami joggal hívja ki maga ellen a megbotrán­kozáson felül a méltó megtorlást is. Az utolsó előtti elsötétítési gyakorlatok után 311 esetben indult eljárás azok ellen, akik hatósági figyelmeztetésre sem tettek ele­get az előírásoknak. Szolgáljon ez intő jelül mindazoknak, akik a pénteki gyakorlatokat olyan alkalomnak tekintet­ték, melynek során a társaságukban lé­vőknek szórakoztatására olcsó elmény­­kedéssel kedveskedtek s óvakodjanak a jövőben minden, az utasításokkal ellenkező magatartástól, mert nem csak az elsöté­títésre vonatkozó rendelkezések be nem tartása von maga után büntető szankciót, hanem az olyan viselkedés is, amely ellen­tétben áll a légoltalmi gyakorlatok alkal­mával kötelező magatartással. A komoly­talanul viselkedő elem vegyen példát a cserkész-ifjúságtól, mely teljes 24 órán át férfias kitartással és példás fegyelmezett­séggel tevőlegesen vette ki részét a légol­talmi gyakorlatból. .. Olasz-francia feszültség támadt Ciano kamarai beszéde nyomán Anglia Földközi-tengeri helyzetét tölti London, dec. 3. Az angol közvélemény­ben súlyos aggodalommal figyelik a legújabban támadt olasz—francia feszültséget, amely gróf C­i­a­n­o olasz külügyminiszter legutóbbi kama­rai beszéde nyomán alakult ki. Ezzel kapcsolat­ban Francois­ Poncet római francia nagykövet kormánya megbízásából pénteken este diplo­máciai lépést is tett Rómában és felkérte az olasz külügyminisztert, magyarázza meg, mi volt a jelentősége kijelentéseinek és milyen hordereje van azoknak a tüntetések­nek, amelyek során a kamarában és Róma ut­­cáin Tuniszt és Korzikát Olaszország számára követelték. A „Daily Telegraph“ ma vezércikket szen­tel ennek az ügynek és azt írja, hogy a tuniszi kérdés, valamint az ezzel rokon problémák fel­vetése Olaszország részéről időszerűtlen. Angliának a Földközi tengeren létfontos­ságú érdekei vannak és a Földközi-tengeri helyzet megzavarását nem nézheti egy­kedvűen. Az angol—olasz szívélyes kapcsolatok helyre­­állítása csak az általános megbékélés légköré­ben lehetséges. A „Daily Express“ tudni véli, hogy az an­gol kormány római nagykövete útján Olasz­ország értésére akarja adni, hogy a vele szö­vetséges Franciaország irányában Olaszország ba­rátságosabb magatartást tanúsítson. A lap még arra is célzást tesz, hogy abban az esetben, ha ez a feszültség tovább tart, úgy a francia kormány visszarendeli római nagykövetét, akit tudvalévően csak legutóbb küldtek az olasz fővárosba. A „News Chronicle“-ban Vernon Bartlett még tovább megy. Kijelenti, hogy Olaszország súlyos csapást mért a meg­békélés politikájára. Londonban felvetik a kérdést, — állítja Ver­non Bartlett —, hogy ilyen körülmények kö­zött egyáltalán sor kerülhet-e Chamberlain miniszterelnök január 10-ére tervezett ró­mai látogtására. „A MEGINDULT REVÍZIÓS FOLYAMATOT A MÜNCHENI ÉRTEKEZLETTEL NEM SZABAD LEZÁRTNAK TEKINTENI Róma, dec. 3. C­­­a­n­o külügyminiszternek Olaszország természetes törekvéseiről tett ki­jelentése egyre határozottabb alakot öltő sajtó­­kampány kiinduló pontjává vált, amely jelzi, hogy Róma felfogása szerint a megindult revíziós folyamatot a müncheni értekezlettel nem szabad lezártnak tekin­teni. Az olasz lapok vastagbetűs címmel már maguk­ban is jelzik a sajtókampány irányát és célját. Ribbentrop Párisban A sajtó cikkekben méltatja a birodalmi külügyminiszter párisi látogatásának jelentő­ségét és hangoztatja, hogy a látogatás a müncheni egyezmény szel­lemében történik. Politikai körökben megjegyzik, hogy a har­madik birodalom külügyminisztere ezúttal első­ízben látogat el a francia fővárosba. jár. Több lap a birodalmi külügyminiszter fény­­­­képét és életrajzát is közli.­­ Páris, dec. 3. A lapok első oldalon köztik a német hivatalos jelentést Ribbentrop kül­ügyminiszter párisi útjáról. A külügyminiszter kedden érkezik a francia fővárosba. A lapok a legapróbb részletekre kiterjedően leírják a német külügyminiszter párisi program- „Keressük a tartós jóviszonyt valamennyi szomszédunkkal“ — mondotta Beran cseh miniszterelnök Prága, dec. 3. Beran miniszterelnök ma délben rádióbeszédet mondott. — Ezekben a pillanatokban — mondotta —, amikor a döntő európai válság következté­ben, amellyel kénytelenek voltunk kiegyezni, elszakadt tőlünk területünk olyan része is, amely évszázadokon keresztül hozzánk tarto­zott, megmentettük állami életünket, a belső békét és rendet és ezzel egyidejűleg teljesítet­tük a szlovákok és ruszinok eszményeit. Abban a tudatban vettem át a kormány vezetését, hogy erős bizalommal számíthatok a népre. Belekapcsolódunk a nemzetközi életbe, amelyet München óta olyan erők irányíta­nak, amelyeket nem látni dőre és kárhoza­­tos dolog lenne. Azon az úton megyünk tovább, amelyre Chval­­kovszky külügyminiszter már rálépett. Keressük a tartós jóviszonyt valamennyi szomszédunkkal. Elhatároztuk, hogy legnagyobb szomszédunk­kal nyílt együttműködést folytatunk. A határ­rendezés után szélesebb körű együttműködést kívánunk folytatni Lengyelországgal is, min­denekelőtt gazdasági, kulturális és közlekedési téren. Ugyanze áll Magyarországra is. A miniszterelnök ezután rokonszenvvel emlé­kezett meg Romániáról, majd kijelentette, hogy­ az olasz külügyminiszter legutóbbi beszéde megerősítette azt a reményt, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben adva vannak az ország számára a felépüléshez szükséges elemek. Lapunk mai sz­áma 16 oldal

Next