Pécsi Napló, 1943. április (52. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-18 / 88. szám
ft. oldal. Szifilláz és Demierics írta: D. Szabó József, A magyar szellemi élet középpontjában • hónapok óta a nemzetnevelés sok tisztázatlan kérdése a.. .Majdnem, minden magyar író foglalkozott könyvében vagy cikkében a nemzetnevelés, fontos ügyével. Az írók megnyilatkozásai nagyrészt világnézeti színezetűek voltak és újszerű problémák bomolgatásával eltértek az irodalom világától a nemzetpolitikai témakör felé. A ma dúló háború, amely földrészek sorsát dönti el, átalakítja a népmilliók lelki berendezkedését is. A fegyverek, harca melett párhuzamosan folyik a világnézetek gigászi küzdelme, amelyben Magyarország már húsz évvel ezelőtt döntött, s hazánkban a keresztény és nemzeti szellemű életfelfogás hívatott a megújhodás nagy művétbefejezni! Ennek a mennydörgésszerűen átalakuló, szociális tényezőken felépülő világrendnek a szolgálatába kell tehát álltanunk erőinket és munkánkat minden''vonalon. De főleg elkészíteni népünket lelkileg, hogy a mai súlyos harcok győzelmes befejezése után frissen őrizze lelkében azokat az eszméket és ideálokat, amelyekért fegyverrel a kezében küzdött a harcok mezején. A mai időkben különösképen szükség van ara, hogy az elindított fejlődési folyamat ne csupán a jelen, hanem a jövő problémáival, foglalkozzék. Hirdesse a nemzeti irányú gondolkodásmódot, növelje a haza jövő erejét az ifjúságot és a munkásság nagy tömegét. Itt lép előtérbe a színház, amelynek mint a nemzetnevelés egyik legfontosabb tényezőjének a keresztény és nemzeti szellemű megújhodást,kellSzolgálnia. A magyar színház-kultúra, évtizedekig hamis utakon tévengett és a nemzet örök eszményeitől csillagászati távolságra állva a színházban semmi egyebet nem látott mint korlátlan üzleti lehetőséget. A tömeget félrevezette ez a sekélyes színházi kultúra, de a reakció nem maradhatott el sokáig. A nemzet legbelsőbb selkivilágától elszakadt színháznak meg kellett buknia, hogy átadja helyét annak a színház-kiltúrának, amely a színjátszást nemzeti szolgálatnak, de ugyanakkor magasabbrendű hivatásnak tekinti. A megújhodott színháznak ma nagyobb közönsége van, mint valaha. Az a tömeg, amely a válság idejében hűtlenné vált, ma napról-napra tömött padsorokból figyel a színpadra, ahonnét az új szellemű élet nagyjainak igéi szálának felé, hogy az eszmék kavargásában az élet és művészek óvolt és változhatatlan igazságait hirdessék. A tömegek részére ma szinte példátlan kultúréhség tapasztalható. Váljon mi ezzel szemben a színház kötelessége? A legbecsületebb elhatározottsággal és legnemesebb eszközökkel kielégíteni azt! A színház tömegbefolyása felmérhetetlen. A színházak vezetőinek kell tehát hivatásuk magaslatán állva azon őrködni, hogy a magyar színházi kultúra csak a legtisztább magyar eszményeket szolgálja. Ne legyen a színház soha többé olyan vállalkozás, amely anyagi előnyök szerzésére szolgálna eszközül. Amely színigazgató ezt nem tartja magára nézve kötelezőnek, az ebben a sorsdöntő időben nem való a hevére. Tudnunk kell, hogy a magyar szabadságharc nem 1848 március 16 .-én kezdődött, hanem kilenc évvel előbb, amikor Földvár és tábor szintásulata — az akkor majdnem teljesen német nyelvű városbanelőször játszotta el ,,magyarul" az „Árpád ébredését." A szabadságharc gondoltát és a nemzeti ellenállás programonját tehát először a színház tolmácsolta a magyar közönség felé. A nemzeti megújhodás szent ügyének aszínház ma is leghivatottabb tolmácsolója. Aki átvett már lelkesen rajongó, tapsoló közönséget, aki ebben az orkánban megérezte a tömeglélek ébredését, az tisztán látja a színház felmérhetetlenebb jelentőségét. De valami még hiányzik az új magyar színpad műsoráról. Egy darab, amely sűrítve adná a háború sodrába került magyarság öszszes problémáit, amely irányt mutatna, felemelne, vigasztalna, amely reményt nyújtana a jövőre nézve, amely zengő szavakban adna kifejezést érzésünknek és akaratunknak, hogy itt a Kárpátok medencéjében mindörökké él a magyar. PI Cis ! IS A PLO A színház már igazi hivatása útján jár, a magyar színházi kultúra a legtisztább magyar eszményeket szolgálja. Ami hiányzik még, azt bizonyosan meghozza a legközelebbi jövő. Egyelőre biztató, hogy a magyar tömegek lelkesen, szomjasan és érdeklődéssel figyelnek a színpad felé, ahonnét szállóigeszerűen zeng a magyar Glóbusz minden égtája felé. Jöhetnek vészek és viharok, Magyarország mégis szebb lesz, mint volt. 1943. április 18. Dr. Grund Béla előadása az olasz intézetben Verdiről és Wagnerről Az érdekes tárgyú előadás nagyszámú és előkéri hallgatóságot vonzott az Olasz Intézet előadótermébe. Elsőnek dr. Iaccio üdvözölteaz előadót és a közönséget, majd dr. Grund Béla kezdte el ismertetését. Hozzáértő kézzel nyúlt olyan kérdésekhez, melyek a zenei köröket is izgalomban tartották és tartják. Ha valaki a két zenetitán életét, munkáját meg akarja érteni, annak ismernie kell az egész kort embereivel, eszméivel, történelmével együtt. Olyan időben születnek, amikor általános dekadencia nehezedik a szellemre. Az élet, az emberi produktum nem tud már emelkedni, kimerültnek látszik, talán bele is nyugszik sorsába. Magasra emelt eszméi: a szabadság, egyenlőség, testvériség, majd Napóleon személye porbahajlottak. A zenében sem várhatnak már újat Beethoven, Haydn, Mozart, Schubert, Schumann, Chopin után. Jöhet-e még reformátor? Verdi is és Wagner is fajult, nemzetük érző, nagy elhatározásokra született, kivételes akaratoi és tehetségű fiai, akik váltakoznak arra, hogy a muzsika nyelvén közeledjenek honfitársaikhoz, így öntsenek önérzetet, önbizalmat, ideálokat lelkükbe. Rendszeres zenei kiképzésben nem részesülnek. Önképzés az indulás. Wagner mindjárt komponál is, míg Verdi csak később. Mindketten sikertelenséggel kezdik. Pedig a néphez akarnak szólni, hisz maguk is annak az életét élik. Verdi mégis lassan sikereket ér el. A nép szinte önkéntelenül megtanulja operáinak dallamos áriáit s szívesen formálja át a szöveget még politikai vonatkozásban is. Verdi önkéntelenül is többet ért el és előkészítette a népet, a talajt az egység gondolatára. Eddig párhuzamosan h.’.'adnak. Wagner ugyanezt akarja. Az egység, a német nép nagy értékei, elsőbbsége a vezérlő gondolatai. Ezt akarja elhitetni, megérteni. A nép ajkán élő mondavilághoz nyúl, hisz ez közelállónak látszik célja eléréséhez. A Bolygó holmukban a szabadság messzetévedt gondolatát nem értik meg. El kell hagynia az országot. Mindketten ugyanezt akarták, de kivitelezésében elváltak útjaik. Talán éppen azért, mert nemzeteik igazi fiai. Magner a német nyelvet tökéletesen leírja és ismeri. Látja annak szigorú, zárt logikai egységét, bizonyos nehézségét, úgy látja, hogy a dráma a legjobb keret súlyos gondolatai kifejezéséhez. A művészetek teljes szintézisét kívánja egy-egy operájához. A kiállításnak tökéletes egységben kell lennie a szóval, a zenével. Muzsikájában is ezt a gondolatot szólaltatja meg. Ekkor lesz hatalmas, lenyűgöző a hatás. Íme a cél a nép számára. Verdi is a drámát választja, de ő nem a logika, hanem a szív megérzésével jut erre belátási-é s a nép érzelemi gazdaságáraépít. A szimfonikus felfogás helyett a szólónál marad. Mindketten külföldön keresnek sikereket. Wagten ér baráti kört, ezek elismerését óhajtja, míg Verdi távoltartja magát az emberektől .A külső világ hatását kizárja, hogy elmélyedésesen semmi se zavart . Mások műveit nem tanulmányozza. A két ember sohasem találkozott, de egymás munkáit elismerték. Wagner egyéniségét, jövőbelátását talán, leginkább az általa megteremtett bagrfuti színház jellemzi, míg Verdiét az évezredes latin felirat villája homlokzatán: ember vagyok és semmi emberi dolgot magamtól idegennek nem tartok! A magas színvonalú előadásért dr. Eritz Béla egy. ny. r. tanár mondott köszönetet mind az Olasz Intézet, mind a hallgatóság nevében. Egészséges hitelszervezetünk leküzdi a háború gazdasági nehézségeit — mondja Babinyi Tihamér, a TÉBE új elnöke A Magyar Vidéki Sajtótudóstó jelenti Budapestről, hogy a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete most tartott közgyűlésén a nemrég elhunyt Hegedűs Lóránt helyébe a megjelentek nagy lelkesedéssel Fabinyi Tihamér dr. m. kir. titkos tanácsos, ny. pénzügyminisztert, a Magyar Általános Hitelbank elnnök-vezérigazgatójátelnökké, Csikós Andort, a Székesfehérvári és Zejér megyei Takarékpénztár vezérigazgatóját pedig alelnökké választották. Fabinyi Tihamér elnöki székfoglalójában a magyar pénzintézeti szervezet évszázados múltját ésérdemeit fejtegette, majd rámutatott arra, hogy a stabilan tartott megfelelő árnívó és a gazdasági jövőnk iránti bizalom alapfeltételei a takarékosságnak, amelyre nagy szükség van, hogy a hitelszervezet a maga feladatait el tudja látni. A háború utáni átmeneti év békegazdaság problémáival foglalkozva hangoztatva , Fabinyi Tihamér, hogy a háborúval kapcsolatos nagy pénzügyi és gazdasági erőfeszítések ellenére hiteléletünk szervezete és a vezetésében megnyilvánult szakértelem révén a háború s az azt követő átmeneti korszak gazdasági nehézségeit sikerül majd eredményesen leküzdeni. A közgyűlés előtt a TÉBE intézőbizottsági ülést tartott, amelyen dr. Kresz Károly ügyvezető igazgatót vezérigazgatói címmel ruházták fel. . ''zinn- -t-. .• vy-v.-.. _ JJUSI Olasz páncéltörő-ágyús a sivatagban