Protestáns Szemle, 1928

Kritikai Szemle - Szádeczky Kardoss Lajos: Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban

lálkozik. Ebben a kötetben jelennek meg­ az „Iratok az ISJ/.8—49-iki emigráció történetéhez" s ennek első kötete „A Kossuth-emigráció Tö­rökországban", melyet Hajnal István szerkesztett s hozzá a terjedel­mes történeti bevezető tanulmányt írta (437. lap) és az emigráció ira­taival felszerelte (441—929. lap). Hajnal István természetesen fölhasználta, munkájához a többi hazai és külföldi anyagot is, így a Nemzeti Múzeum gazdag kézirat­gyűjteményét (Kossuth, Pulszky Ferenc, Horváth Mihály hagyatékát stb. a kiadott naplókat, emlékiratokat, a Zamoyski (korniki) levéltárt, a krakkói Czartoryski Múzeum levéltárát s ezek felhasználásával olyan munkával gazdagította történetirodalmunkat, amihez fogható érde­kesség és jelentőség tekintetében kevés van. Mag­a a­ tárgy olyan vonzó, szívünkhöz és lelkünkhöz oly közel fekszik, ami iránt minden jó hazafi melegen érdeklődik s amiről tör­téneti hűséggel mégis oly keveset tudtunk eddigelé, hogy szinte az újdonság ingerével hat annak olvasása. Nagyon időszerű is most, midőn a szomorú magyar függetlenséget oly drágán szabta ránk Tria­non s a Kossuth-kultusz másnemű függetlenségi törekvés emlékét ápolja szívünkben. Hajnal munkája így kétszeresen érdekes és tanulságos; érdeke­sebb minden történeti regénynél s tanulságosabb a tények erejénél fogva minden subjectiv vitairatnál a szabadságharc története körül. I. fejezete: A menekülés a történelem fonalát a világosi fegy­verletétel közvetlen előzményeinél veszi fel, midőn a temesvári döntő csatavesztés hírére Kossuth 1849. augusztus 11-én Görgeire ruházta a főhatalmat. Tisztázni igyekszik a két főszereplő tetteit, ellentétét, eltérő felfogásukat, lelkiállapotukat s mélyreható lélektani fejtegeté­sekbe bocsátkozva pártatlanul megállapítani igyekszik a történelmi igazságot. Kossuth menekülését Lugos, Orsova felé — a lengyel légió fedezte és gróf Zamojski segítsége mellett — színesen beszéli el. A világosi fegyverletétel hírére augusztus 17-én átlépvén a határt, a török határőrség tiszteletteljesen fogadta s augusztus 22-én Viddinbe kísérte át a Dunán az 5000 főre rugó menekült sereget, hol a kor­mányzó pasa, mint a szultán vendégeit fogadta és szállásolta el. II. A viddini levél című fejezet azokkal a rossz hírekkel kezdő­dik, melyek Sztambulból érkeztek, hogy az orosz és osztrák követek a menekült vezérek kiadatását követelik. A Porta erősen ellentállott, de ígéretet tett, hogy a birodalom belsejében internáltatja őket. Bem is megérkezett nemsokára Erdélyből, kis seregével. Csakhamar meg­indult a vitatkozás a szabadságharc bukásának okairól a fővezérek, (Bem, Perczel, Dembinszki, Mészáros stb.) között, nem kímélve Kossuthot s árulással vádolva Görgeit. Kossuth szeptember közepén írta a párisi és londoni volt ma­gyar követekhez (Teleki László gróf s Pulszky Ferenchez intézve) a híres viddini levelet, melyben az orosz terjeszkedés veszedelmét fej­tegeti, az angol királyi házból szeretne magyar királyt s a magyar szabadságharc főokául Görgei árulását jelöli meg. Ez a kíméletlen és alaptalan vád (melyet Hajnal is elítél) keserítette meg és tette

Next