Protestáns Szemle, 1928
Apróbb kritikák - Hajdu István
gyár, a magyarrá lett tót és a pánszlávvá lett tót közötti harcok, szarvasi diákesték, nagynevű tanárok és papok, derék becsületes élet, mind-mind igaz, mit szívesen olvasunk és szívesen ajánlunk. Derék munka, mely szívvel lélekkel és szeretettel íródott s hatást fog tenni minden ifjú olvasójára. Kemény Lajos: Apróbb kritikák. Eckhardt Sándor: Sicambria. Egy középkori monda életrajza. Budapest, 1928. Minerva-könyvtár, IX. 1., 471. — Fehér Géza: A madarai lovas-szikla dombormű és őstörténeti vonatkozásai. Budapest, 1927. 151. — Moravcsic Gyula: A II. nemzetközi bizantinológiai kongresszus. Budapest, 1926. 121. — Fábián István: A francia konzervativizmus filozófiai alapvetői. — Maurras, Seillierp, Maritain. — Budapest, 1928. Minerva-könyvtár VIII. f., 18. Eckhardt Sándor tanulmánya a Sicambria szó és név eredetéről nemcsak a magyar-hún történettel kapcsolatosan érdekes, hanem azért is, mert a magyar-francia kultúrkapcsolatok történetében is jelentős középkori mondát világít meg. Sicambria ugyanis nemcsak a hún krónikában fordul elő, hanem nevezetes része a franciák középkori nemzeti őstörténetének is: a sycamber jelenti a mondabeli trójai frankokat, Sicambria pedig az ezen néphez kitalált főváros neve, melyet a Meotis közelébe, Pannónia határába helyeztek. Ez a hagyomány a franciáknál az egész középkoron át és sőt Jean Lemaire de Belges-nél (XV. század) kiderül, hogy a magyarok a trójai leszármazás alapján testvérnép a franciákkal. Tehát a középkori franciák Magyarországot tartották Sicambria révén őshazájuknak. — Magyarországban, az aquincumi romokban legelőször valószínűleg a XII—XIII. században hazánkba jött francia szerzetesek vélhették felfedezni a frank őshaza fővárosát, így hát a Shcambria-Óbuda azonosítás a magyar-hún krónikától független. Francia eredetű, tudós elképzelésből származik, mely még a humanizmus korán túl is tartja magát, sőt a népnyelvbe is átmegy. A tudós szerző a VIII. század óta megjelent forrásokból nagy szorgalommal és biztonsággal mutatja ki azokat, amelyekben Skcambriáról van említésés kiváló éleslátással, szövegkritikai és összehasonlító alapon adja a monda életrajzát. Fehér Géza, a szófiai egyetemen a bolgár-magyar kapcsolatok kiváló kutatója, rövid, tömör tanulmányban számol be a madarai (Bulgária) lovas-szikladomborműről. A török kulturájú népeknek nagyszerű emléke ez a 23 méter magas lovasrelief, a görög- és alányaló Krum kán síremléke. A fényképen bemutatott emlékmű meglepő művészi készséget árul el a vadászjelenet ábrázolásában. A tanulmány az emlékmű művészettörténeti jelentőségével nem foglalkozik, őstörténeti vonatkozásait fejtegeti és magyar leletekkel, illetőleg feljegyzésekkel való több megegyezést állapít meg. A szobormű alkotója Fehér meggyőző érvelése szerint bolgár-török volt. Ez fontos következtetést enged vonni a bolgár-török nép és a vele rokon magyarok magas szellemi kultúrájára, mely jóval felülemelkedett már akkor is a hazánk területén lakó népekén.