Dr. Wünscher Frigyes szerk.: Ujságíró-arcképek (A Sajtó könyvtára 13. szám, 1932)
TARTALOMJEGYZÉK - Lőrinczy György: Törs Kálmán
város köz- és szellemi életében nem találhatott másutt helyet, mint a függetlenségi párton és a túlzó vagy legalább is tüzes nacionalisták táborában. Abból az időből környezetének emlékét egy megmaradt fotográfia őrzi, amelyen együtt van, alkalmasint mint olyanok társasága, akik ifjú ideáljaik tekintetében együtt éreznek, sőt egyet is éreznek: Törs Kálmán, Hegedűs Sándor, Bartók Lajos, Szatmáry György, Visy Imre, György Aladár, Erődy Béla, Frecskay János. Valamennyien A Hon munkatársai. Vagyis Jókai és Petőfi szellemi gyermekei. Nevüket, emléküket, munkásságukat az azóta elrohant évtizedek egymásra torlódott izgalmai meghalványították emlékezetünkben, pedig érdemes volna őket föltámasztani; sok kedves órát szereznének még ma is és nemes tanulságokat nyújthatnának. Törs Kálmán alapjába véve idealista álmodozó volt. Költői lélek, melyen tehát nagyrészt a képzelődés uralkodik. Talán ép ezért játszott vele az élet kénye-kedve szerint, anélkül mégis, hogy lelkivilágán a külső sors kíméletlen durvasága bármi legcsekélyebb erőt is vehetett volna. A sokszoros hivatás kemény robotja közben híven őrizte és ápolta álmait és ideálját. Azt hiszem, a legizgalmasabb szituációk között is lírai ritmusok cikáztak keresztül-kasul a szívén s a politika szövevényei között otthona familiáris örömeire gondolt — vígasztalódásképpen. Azokból merítette nemcsak lelki, még fizikai kitartását is. Sokoldalú műveltségének polihisztori bőségével fölfegyverkezve és megáldva, mihamar a zsurnalisztika, a politika, a szépirodalom és a társadalmi élet forgatagába került. Jókai mellé, Falk Miksa, Légrády Károly mellé, Kossuth, Helfy, Csávolszky közelébe, A Hon, a Vasárnapi Újság, az Egyetértés, az Üstökös szerkesztőségi kötelékébe, de azonkívül sokat dolgozott a Pesti Hirlap-ba és a Kolozsvári Ellenzékibe s eredeti német tárcákat írt a Neues Pester Journal-ba és a Pester Lloyd-ba is. öt cikluson át képviselte az ősmagyar Alföld Szentes városát. A róna a hegyektől kért apostolt. Nemo profeta in patria ona. Amenynyire hasonló lelki élete a Petőfiéhez, külső élete viszont éppen annak megfordítottja. Petőfi a rónaság fia, nem kellett a rónának, ellenben a hegyek dédelgetően szívükre ölelték. Törs Kálmánt a rónaság bálványozta, a hegyek nem vettek róla tudomást. Öt cikluson át képviselte az országgyűlésen Szentest. Az akkori politikai élet heves hullámzásában ritka példa. Ez alatt az idő alatt sodorta az élet árja a publicisztika terére is. Szónokolt, vezércikkeket és közgazdasági tanulmányokat irt, amellett Jókaival megindította és szerkesztette Rudolf trónörökös nagyszabású irodalmi vállalatát, Az Osztrák—Magyar monarchia írásban és képben című gyönyörű művet. Rövid ideig szerkesztette az Üstököst, Jókai élclapját, majd a Tisza-féle fúzió után, melyben elveinél fogva résztvenni nem kívánt, az Életképek c. szépirodalmi lapot, A Déryné naplója című művét.