Dr. Wünscher Frigyes szerk.: Ujságíró-arcképek (A Sajtó könyvtára 13. szám, 1932)

TARTALOMJEGYZÉK - Lőrinczy György: Törs Kálmán

város köz- és szellemi életében nem találhatott másutt helyet, mint a függetlenségi párton és a túlzó vagy legalább is tüzes nacionalisták táborában. Abból az időből környezetének emlé­két egy megmaradt fotográfia őrzi, amelyen együtt van, alkal­masint mint olyanok társasága, akik ifjú ideáljaik tekinteté­ben együtt éreznek, sőt egyet is éreznek: Törs Kálmán, Hegedűs Sándor, Bartók Lajos, Szatmáry György, Visy Imre, György Aladár, Erődy Béla, Frecskay János. Valamennyien A Hon munkatársai. Vagyis Jókai és Petőfi szellemi gyermekei. Nevüket, emléküket, munkásságukat az azóta elrohant év­tizedek egymásra torlódott izgalmai meghalványították emlé­kezetünkben, pedig érdemes volna őket föltámasztani; sok kedves órát szereznének még ma is és nemes tanulságokat nyújt­hatnának. Törs Kálmán alapjába véve idealista álmodozó volt. Költői lélek, melyen tehát nagyrészt a képzelődés uralkodik. Talán ép ezért játszott vele az élet kénye-kedve szerint, anélkül mégis, hogy lelkivilágán a külső sors kíméletlen durvasága bármi leg­csekélyebb erőt is vehetett volna. A sokszoros hivatás kemény robotja közben híven őrizte és ápolta álmait és ideálját. Azt hiszem, a legizgalmasabb szituációk között is lírai ritmusok cikáztak keresztül-kasul a szívén s a politika szövevényei között otthona familiáris örömeire gondolt — vígasztalódásképpen. Azokból merítette nemcsak lelki, még fizikai kitartását is. Sokoldalú műveltségének polihisztori bőségével fölfegyver­kezve és megáldva, mihamar a zsurnalisztika, a politika, a szép­irodalom és a társadalmi élet forgatagába került. Jókai mellé, Falk Miksa, Légrády Károly mellé, Kossuth, Helfy, Csávolszky közelébe, A Hon, a Vasárnapi Újság, az Egyetértés, az Üstökös szerkesztőségi kötelékébe, de azonkívül sokat dolgozott a Pesti Hirlap-ba és a Kolozsvári Ellenzékibe s eredeti német tárcákat írt a Neues Pester Journal-ba és a Pester Lloyd-ba is. öt ciklu­son át képviselte az ősmagyar Alföld Szentes városát. A róna a hegyektől kért apostolt. Nemo profeta in patria ona. Ameny­nyire hasonló lelki élete a Petőfiéhez, külső élete viszont éppen annak megfordított­ja. Petőfi a rónaság fia, nem kellett a róná­nak, ellenben a hegyek dédelgetően szívükre ölelték. Törs Kál­mánt a rónaság bálványozta, a hegyek nem vettek róla tudo­mást. Öt cikluson át képviselte az országgyűlésen Szentest. Az akkori politikai élet heves hullámzásában ritka példa. Ez alatt az idő alatt sodorta az élet árja a publicisztika terére is. Szó­nokolt, vezércikkeket és közgazdasági tanulmányokat irt, amel­lett Jókaival megindította és szerkesztette Rudolf trónörökös nagyszabású irodalmi vállalatát, Az Osztrák—Magyar monar­chia írásban és képben című gyönyörű művet. Rövid ideig szer­kesztette az Üstököst, Jókai élclapját, majd a Tisza-féle fúzió után, melyben elveinél fogva résztvenni nem kívánt, az Élet­képek c. szépirodalmi lapot, A Déryné naplója című művét.

Next