Szabad Föld, 1949. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1949-04-03 / 14. szám
Minden erővel a tavaszi szántás-vetésért A tavaszi idő beköszöntésével országszerte megindult a szántás-vetés. Az ősszel mintegy 4 millió hold került, bevetésre most fel kell szántani kb. 2 és félmillió kát. holdat és be kell vetni 5 millió kát. holdnyi területet.. Ezek a számok bizonyítják, hogy ez még hatalmasabb feladat az őszinél és minden erőt mozgósítani kell ennek végrehajtására. Nemcsak arról van szó, hogy megtermeljük a jövő évi kenyerünket, hanem arról is, hogy jó és gondos munkával sikeresen fejezzük be a hároméves tervet és erős, szilárd gazdasági atomot adjunk a meginduló ötéves teamnek. A gazdasági feladatokon túl hatalmas politikai munkát is jelent a Szántás-vetés jó végrehajtása, mert ezen keresztül is hatalmas csapást mérünk a kulákra. Bebizonyítjuk, azt, hogy dolgozó parasztságunk helyesen látja az utat, mely felemelkedését biztosítja. A feladat tehát kettős. Biztosítani kell a tavaszi szárítás-vetésterv végrehajtását, ennek érdekében éberen őrködni, hogy a kulákság ne szabotáljon kényszeríteni kell a rá kirótt vetés végrehajtására. A tavaszi szántás-vetésterv végrehajtása az elsőrendű feladat, amit a dolgozó parasztság képviselőinek, a DéFOSz nak és népi bizottságok bevonásával készített el a földművelésügyi minisztérium. Az a kulákagráció, amely a tavaszi szántás vetési tervet, mint a dolgozó parasztságra rákényszerített rendeletet hirdette, néhány helyen megtévesztette, majdnem eszközül használta fel a dolgozó parasztokat a kulákszabotázs végrehajtására. Azonban a meggyőzés a felvilágosítás bebizonyította a dolgozó parasztság előtt, hogy a terv az ő érdekeit szolgálja és csapás a ku sákra. A terv végrehajtása tehát önkéntes a dolgozó parasztság részéről, mert a drogozó parasztság akaratát tükrözi vissza, de kényszer a kulák felé, aki a tavaszi szántás-vetési tervet mindenképpen szabotálni akarja, mert tudja, hogy ezzel is akadályozza népi demokráciánk további fejlődését-A terv végrehajtásának feladata a dolgozó parasztságra vár-Az elhúzódó télies időjárás következtében meglehetősen összetorlódtak a tavaszi munkák s ezért, szükséges, hogy a terv végrehajtását beütemezzük. A dűlőfelelősök értekezletén kell elhatározni azt, hogy milyen munkát — (őszi növények ápolása, szántás, vetés) az időjárási viszonyok, talajnedvessége, rendelkezésre álló művelési eszközök figyelembevételével — mikor tudnak elvégezni, így biztosítjuk azt, hogy a munkatorlódást elkerüljük. Természetesen nem elég a tervet beütemezni, hanem az egyes ütemidőre meghatározott munkát végezzük is el. Igen szép és nagy feladat vár a terv végrehajtásánál a dülőfelelősökre- Éppen ezért fontos az, hogy a dolgozó parasztság legjobbjai legyenek a dűlőfelelősök. Ezek tudnak termelési és egyéb kérdésekben megfelelő felvilágosítást adni a dolgozó parasztoknak és ők tudják visszaverni a kulákok szabotázsakcióját. Sajnos, néhány helyen felültek dolgozó parasztjaink annak a kulákagitációnak, hogy a „dűlőfelelősek a parasztság hajcsárai“ és nem a legjobbak kerültek be a dűlőfelelősöknek. Természetesen itt a kulákság nevet a markába, mert tovább folytatja aljas üzelmeit. Meg kell érteni, hogy a dnfelelősök a parasztság érdekeit védik és jó munkájuk egyik biztosítéka a tavaszi szántás-vetésterv végrehajtásának-A rossz dűlőfelelősök rossz munkájukkal a kulákság malmára hajtják a vizet és ez árt a dolgozó parasztságnak. Természetesen a tavaszi szántásvetési terv végrehajtása még nem jelenti mezőgazdaságunk minden problémájának megoldását, nem jelenti a következetes tervgazdálkodást a mezőgazdaságban, de egyik láncszeme a mezőgazdaság szocialista építésének. Minden dolgozó paraszt érdeke tehát ezek szem előtt tartása mellett a tavaszi szántás vetési terv végrehajtása. " Vessünk minél több lucernát és lóherét Legértékesebb takarmánynövényeink a lucerna és a lóhere. Úgy zölden, mint szénának szárítva a legtáplálóbb takarmányok. Sok fehérjét is tartalmaznak, ezért elsősorban a vemhes a tejelő és a növendékállatok takarmánya- Szép és jó állatot ott nevelnek, c.h°l elegendő lucernát és lóherét termelnek. A lucerna és a lóhere a legbiztosabb hozamú takarmánynövényeink. Mélyre hatoló gyökerükkel a szárazabb nyarakon is elegendő nedvességet tudnak felvenni s akkor is adnak termést, amor a száraz időjárás miatt a hegynyári takarmányok kisülnek, vagy oly gyengén hajtanak, hogy a kasza alig hordja össze a rendet.A lóhere, de főkép a lucerna,a mélyrétegű jobb talajok növénye. Kő- vagy kavicspados, futóhomokos vagy szikes talajokra nem valók, ilyen földekre kár a drága magot pazarolni. Mindkét növény évelő, telepítésük több évre szól, ezért a vetést nagy gonddal kell végezni, hogy jól beállott lucernát vagy lóherét kapjunk. A jól tisztított lucerna és lóheremag jól csírázik s így gondos vetéssel sűrü és nagy termést adó növényzetet kapunk. Há nincs saját termésű teljesenarankaménes vetőmagunk, akkor csak ólomzárolt, fehér bárcás vetőmagot vásároljunk A kézen-közön kapható Vetőmagra csak ráfizett gazda mert a kézalatt vásárolt, látszólag olcsó vetőmaggal elveti a lucerna és lóhere legveszedelmesebb ellenségét, az arankát. Hiába választotta ki a legjobb földet, idő- és erőpocsékolás volt a munka, az ablakon kidobott pénz volt az olcsó vetőmag vásárlása. Ezért fontos, hogy csak fehér bárcás magot vásároljon a gazda a szövetkezet útján, mert csak arankamentes maggal lehet jó lucernát és lóherét telepíteni A vetőmagakció keretében, melyre a szövetkezetnél Lehet jelentkezni, a lucernamag kgként 7.20 Ft, a lóheremag 7.45 Ft kg-ként. Termelőszövetkezeti csoportok teljes hitel mellett dolgozó parasztok pedig 50 százalékos hitelbe kapják az ólomzárolt vetőmagot. A lucernát és az lóherét legjobb tisztán, de szokták védőnövénnyel is vetni. Tisztavetés esetén már a vetés évében is adnak termést, védőnövénnyel azonban nem. Nagy hátránya a védőnövénnyel való vetésnek az is, hogy ha a védőnövény jól fejlődik, akkor a belevetett lucerna vagy lóhere satnya marad, ritka lesz Másik hátrány az, hogy ha aratás után napokon belül nem lehet a kereszteket lehordani, a keresztek helyén kávákul, foltos lesz a vetés Csak végszükségben Vessük tehát a lucernát és lóherét védőnövénnyel , akkor is csak árpába vessük mert az árpa a legritkásabb állású és legkevésbé fojtja el azokat. Tiszta vetést csak ősszel mélyen Szántott földön végezzünk. Április elején, ha a föld már jól felmelegedett, finoman elmunkált földön, sertető géppel vetjük a lucernát és lóherét. Jól — mondhatnánk kertszerűen — legyen elmunkálva a föld, különben nem lehet elég sekélyen vetni ésamellett jól eltakarni a magot. Egy centiméternél mélyebbre ne vessük, mert sok mag befullad- Száz négyszögölre lucernából 1 kg-ot, lóheréből 85—90 dekát kell vetni. A vetőgép után Vagy tüskeboronát, vagy egész könnyű magtakaró fogatot járatunk és utána sima hengert adunk Ha arra kényszerülünk, hogy árpába kell vetni a lucernát vagy lóherét akkor vagy az árpából 15—20 kg-al kevesebbet vessünk, h°gy ritkább állásés legyen. A búza, a r°zs és a zab azért nem jó védőnövénynek, mert sűrü bokrosodásúak. Ha az árpát korábban vetjük, akkor még várni kell, míg rendesen kihajtott, mert ha az árpa csak csirában van, sok kárt teszünk benne. Az árpa gyorsan kikel, tehát asra néhány napot ki lehet várni s akkor ugyancsak géppel rávetjüka lucernát vagy lóherét. Ha pedig a lucerna vagy lóhere miatt várunk az árpával, akkor elvetjük az árpát, aztán a csorosz.rpákról minden súlyt leveszünk, a gép vetőszerkezetét átállítjuk lucernára-lóherére s mindjárt vetünk. Mindkét esetben könnyű megtakaró és henger követi a gépet. Jól elmunkált föld, ólomzárolt vetőmag, gondos vetés a titka annak, hogy sűrü, jó lehelésünk, valamint évekre szóló lucernásunk legyen. Időjárás Március utolsó harmadában a tavasz erőinek sikerült uralomra jutni. A tavaszforduló napján, 21-én csak 5—8 fokig emelkedett a nappali hőmérséklet, két nap múlva már az ország legnagyobb részén 12—15 fokot mértek a déli órákban, ami megfelel ezen időszak átlagos hőmérsékletének. A felmelegedés tovább fokozódott és 27-én országszerte 20—23 fokig melegedett fel a levegő, ami már valóságos májusi hőmérséklet. A hónap közepén megindult országos esőzés belenyúlt a hónap utolsó harmadába is. 21-én újból országos esőt kaptunk, melynek mennyisége a déli megyékben elérte az 5 mm-t s másnap a déli megyékben hasonlóan kiadós, sőt egyes vidékeken 10 mm-en felüli eső hullott. Utána 28-áig száraz időjárás uralkodott. Az esőzések igen jó hatással voltak az őszi és tavaszi vetések fejlődésére. Tekintettel azonban arra, hogy a talajok mélyebb rétegeiben kevés a tartalék nedvesség, a vetések további fejlődéséhez újabb esők kívánatosak. A nappal enyhe, éjjel fagyos időjárás következtében a felfagyás veszélye továbbra is fennállott és most már az őszieken kívül a tavasziakat is érintette. A vetéseknek hengerrel való megjáratása mindaddig szükséges, amíg az éjjeli fagyok tartanak. Ha a régebben lehengerezett vetéseken újabb felfagyást tapasztalunk, a lehengerezést meg kelll ismételni. A fagyok megszűntével, kb. 10— 12 nappal a hengerezés után, amikor a növények meggyökeresedtek, a lehengerezett vetést okvetlenül fogásoljuk meg. Ezáltal az összeülepedett, megcserepesedett talajt megnyitjuk s a talajélet és növényfejlődés számára kedvező talajállapotot biztosítunk, a gyomokat irtjuk és a talajt a csapadék befogadására és annak érvényesülésére alkalmasabbá tesszük. es családi házak továbbra is adómentesek (2720/1949. Komi. számú rendelet) A házadókat ismét rendezte a kormány. A rendelet értelmében az eddig engedélyezett ideiglenes házadómentességek március 31-vel megszűnnek. A rendelkezés szerint azonban továbbra is adómentes lesz a családi ház, valamint az április előtt alapított társasház és az 1945 január 1. után használatba vett épület. A dolgozó parasztság biztosítója a Gazdák Biztosító Szövetkezete DÉFOSz-képviselet az ország minden részében Időszerű munkák a gyümölcsösben Gyümölcsfáinkat a különböző kártevőktől, betegségektől kétféle módon: eröművi eljárással és permetezéssel védhetjük meg. Eröművi eljárás alatt a fák koronaritkítását, falisztogatást (kéregkaparás és lekefélés), a lehullott törmelék s falevelek, az összeszáradt, moníliás gyümölcsmúmiák, beteg ágrészek, valamint hernyófészkek, perecsomók, stb. leszedését és megsemmisítését, a gyümölcsös talajának felásását, stb. értjük A további védekezés, a permetezések sikere az erőművi munkák gondos és lelkiismeretes elvégzésétől függ. Permetezéssel részint állati, főleg rovarkártevők ellen, részint gombabetegségek ellen védekezzünk. I. Alma- és körtefakét rügypattanás előtt erős pajzstetűfertőzés esetén gyümölcsfaolajjal (Tanol 5 százalék, vagy Shell Dormant Wash 5 százalék, vagy Hortolineum 5 százalék) , vagy gyümölcsfakarbolineummal (Neodendrin 5 százalék, vagy Novobolin 6 százalék, vagy árvétolineum 6 százalék, vagy Sylvia II. 6 százalék) permetezzük meg a rovarkártevők ellen. A gombakártevők elleni védekezésre ajánlatos, ha ezt a permetezést 4—5 nappal 2 százalékos bordói lével végzett permetezés előzi meg. Közepes pajzstelű fertőzés esetén, ha lisztharmat és bimbólkasztó bogárkártételtől is tartanunk kell, az első, rügypattanás és rügyfakadás között végzett permetezés téli hígítású mészkénjébe kevert 1 százalékos sárgaméreggel, vagy 2 százalékos bordói lébe kevert 1-5 százalékos sárgaméreggel történik. Gyenge pajsszerű fertőzés esetén az első rügypattanás és rügyfakadás között végzett permetezés téli hígítású mészkénlével történik. A mészkénlé házilag is elkészíthető 1 kg égetett mészből, 2, kg kénportól és 10 liter vízből 1 órai főzéssel. Az így nyert mészkénlé-törzsoldatot Baumé-fokmérővel ellenőrizzük és vízzel alábbiak szerint hígítjuk: 1 liter 18—20 Baumé-fokos törzsoldathoz 4 liter víz; 21—25 Baumé-fokos törzsoldathoz 5 liter víz; 26—30 Baumé-fokos törzsoldathoz 7 liter víz; 31—35 Baumé-fokos törzsoldathoz 9 liter víz szükséges, téli hígításé mészkénye készítéséhez. Alma- és körtefákat virágzás előtt (pirosbimbós állapotban) 1 százalékos bordói lével permetezzük másodszor, gombakártevők ellen. II. Kajszibarack-, szilvát, ringló meggy, és cseresznyefákat a termőrügyek pattanása előtt erős pajzs, tetűfertőzés esetén az alma- és körte,fákhoz hasonló módon 2 százalékos bordói lével és ezt követőleg gyümölcsfaolajjal vagy gyümölcsakarbolineummal, gyenge pajzstetűfertőzés esetén rügypattanás és rügyfakadás között téli hígítás és mészkénlével permetezzük A második permetezés közvetlenül sziromhullás után kajszi-, cseresznye- és meggyfáknál 1 százalékos bordói lével történik. III. őszi barack- és mandulafákat rügypattanás előtt 2 százalékos bordói lével, vagy téli hígítású mészkénlével, vagy 2 százalékos bordói lébe kevert 1,5 százalékos sárgálé, reggel, rügyfakadás és virágzás között (a rügyek szétnyílása után) pedig 1 százalékos bordói lével permetezzük. A gyorsan felmelegedő időjárás parancsolóan sürget. Végezzük el haladéktalanul a gyümölcsösben a legfontosabb védekezési munkát, mert védekezés nélkül nemcsak gyümölcstermésünk vész el, vagy válik piacképtelenné, hanem gyümölcsfáink is elpusztulnak.