Szabad Föld, 1949. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1949-04-03 / 14. szám
RENDELETEK Nem bocsáthatja el munkavállalóját a kulák! (2750/1949 Korm. számú rendelet) A kulákok az utóbbi hónapokban újabb cselhez folyamodtak. Szerte az országban felmondanak alkalmazottaiknak, sokszor fizetés nélkül igyekeznek elzavarni őket. Mi a céljuk ezzel? Az, hogy dolgozó parasztnak tüntessék fel magukat. Valóban, sok esetben, meg is fogják az ekeszakvát. Igen ám, de ennek az a következménye, hogy hiányosan munkálják meg a földjüket , aminek tervgazdálkodásunk vallja kárát. Az önkényes elbocsátások tehát nemcsak a munkavállalók érdekeit sértik, hanem nemzetgazdasági szempontból is mérhetetlen károkat okozhatnak. A fenti kormányrendelet ezt a kérdést oldja meg, amikor kimondjak, hogy azok a mező-, szőlő- és kertgazdálkodással foglalkozó munkáltatók, akik ez év január 1-e után munkavállalót foglalkoztattak, a munkavállalót további intézkedésig nem bocsáthatják el. A munkavállalóval határozott időre kötött szerződéseket határozatlan időre kötött szerződésnek kell tekinteni. Ez azt jelenti: vége annak a kulákspekulációnak, hogy „jószívűségből“ egy-két hónapra szóló szerződést köt alkalmazottjával, aztán elbocsátja. Vonatkozik ez a rendelet azokra az esetekre is, amikor a felmondás már megtörtént, de a felmondási idő még nem járt le. Az ilyen felmondás ugyancsak érvénytelen. Az a munkáltató, aki ez év január 1-je és a rendelet életbelépése közötti időben munkavállalóját elbocsátotta, vagy a munkavállaló állásából önként kilépett, köteles ezt a járási főjegyzőnek bejelenteni és a DéFOSz útján új munkavállalót alkalmazni. A munkavállaló a határozatlan időre kötött szerződést 15 napi felmondással bármikor megszüntetheti. A munkavállaló felmondás nélkül, azonnal kiléphet a munkából, ha a munkáltató nem tartotta meg a törvényes rendelkezéseket, vagy a munkáltató a munkavállalóval, vagy családjával szemben büntetendő cselekményt követ el. Ilyen esetben a munkavállaló részére háromhónapi bért kell kifizetni. A rendelet az államra, a törvényhatóságokra, községekre, községi vállalatokra, nemzeti vállalatokra, továbbá az általános földműves, földbérlő, valamint a termelőszövetkezetekre nem vonatkozik. Az idénymunkásokkal (sommásokkal) kötött szerződések ugyancsak nem tartoznak az új rendelet hatálya alá. Haszonbérleti szerződést csak a megyei ingatlanforgalmi bizottság engedélyével lehet kötni (2760/1949. Kormn. számú rendelet.) Az utóbbi időkben az ország több megyéjében a kulákok újabb és újabb furfangokat agyaltak ki, hogy ku-Lák mivoltukat álcázzák -is dolgozó parasztoknak tüntessék fel magukat. Egyik megyében „ajándékoznak“, a másik megyében haszonbérletbe igyekeznek adni a földjeiket. Persze, eleinte úgy gondolták, hogy a haszonbérleten úgy anyagilag, mint más vonatkozásban is csak ők nyerhetnek. Ugyanis az derült ki, hogy földjeiket olyan embereknek szerették volna kiadni, akik eddig is kulák-bérencek voltak és mindenben igyekeztek a furfangos basaparasztok elgondolásait a dolgozó parasztság soraiban véghezvinni. No de a kulákoknak ez az újabb terve sem sikerülhet. Gátat vet neki a fenti számú kormányrendelet. Ez a rendelet kimondja, hogy mindazok, akiknek az ingatlana a 25 katasztrális holdat meghaladja, a haszonbérleti szerződés kötésére irányuló szándékát köteles a községi ingatlanforgalmi irodának bejelenteni. Ez a rendelkezés azokra is vonatkozik, akik nem foglalkoznak élethivatásszerűen földműveléssel és földterületük az 5 katasztrális holdat meghaladja. A haszonbérleti szerződésre irányuló szándékot be kell jelenteni akkor is, haolyan személyeknek kívánják a bérletet juttatni, akikkel szemben előhaszonbérleti jog gyakorlásának van helye. Az ingatlantulajdonosok csak az ingatlanforgalmi bizottság által kijelölt haszonbérlővel kötetnek a rendelet értelmében bérleti szerződést. Katonabakancs zsíros tehénbőrrel fejelve, krupon féltalppal, patkó jancsiszeggel, garanciával párja hatvanöt forint. Szölőoltványok 70 fillértől, hazai és vad gyökeresek 40 fillérért azonnali szállításra megbízható iskolától rendelhető. Gyöngyös. Postafiók 49. Szölőoltványok gyökeres vadak, gyökeres ételek, delavárik legolcsóbban csak Bernet Jánosnál. Abasár, Pina-út 252. Fejőskecskék, leskecskék kaphatók. Thoroczkay Z Oszlóné Solt, Pestmegye. Jó minőségű köszörűkövet szállítok légként 80 filléres áron. ifj. Sándor József, Rezi, Zalamegye. Az alábbi megrendelőszelvényt kizárólag csak azok töltsék ki és küldjék be bélyegmentesen a kiadóhivatalnak, akik eddig egyik parasztlapot (Parasztújság, Igazság, Dózsa Népe és Újgazda Értesítő) sem járatták. A fent megjelölt lapok régi előfizetőinek az új (és egyetlen) parasztlapot, a SZABAD FÖLD-et, fennakadás nélkül megküldjük. ---------------------------------------Itt levágandó! — — Alulírott megrendelem a SZABAD FÖLD-et és kérem annak megindítását. Az előfizetési dijat tV* évre 7-50, félévre 15— vagy egész évre 30— forint! a kiadóhivatal által küldendő csekken azonnal átutalom. Név ................... Fh a küldemény belföldre közönségesként bérmentesítés nélkül is feladható, az esedékes díjakat kézbesítéskor címzett fizeti Helység Megye ... Járás _ SZABAD FÖLD KIADÓHIVATALA Utca, házszám-----------------------BUDAPEST Vili Józsefiöritt 4—5 Itt a szerződéses sertásisupssilés és hizlalás! Sokan emlékeznek még a 30-as évek elején teljes erővel dühöngő gazdasági válságra A városi dolgozók éhes gyomorral rótták az utcákat, munkaalkalmat keresve. Ugyanakkor a falusi állattenyésztő választási malacát nem tudta eladni. Haza nem vihette a vásárról, mert nem volt érdemes felnevelni. Elengedje, menjen amerre lát. A kész hízót sem tudta időben eladni. Csak a nagygazdák és ipari hizlalók sertéseit vették meg a kereskedők A nagy hizlalónak szinte hallgatólagos szerződése volt a kereskedővel. Évről-évre ugyanannyi sertést hizlalt A kereskedő biztosra ment, egy helyen egy-két, sőt több vágón hízott sertés várta, így természetesen kevés volt a ráfordított munkája és költsége, annál több a haszna. s Bezzeg, a kistenyésztő d'Shorte, várhatta a vevőt, a kedvező árat. Vagy, az egyik, vagy, a másik hiányzott, amikor a sertés elkészült. Küzdelmes munkával felnevelt süldői és felhizlalt disznói hasznát más fölözte le. A kormányzat ezen a téren is új helyzetet éremtel, hasonlóan a mind jobban élt- zürdő és általánosan kedvelt szerződéses növénytermeléshez, lehetőséget adott a szerződéses álattenyésztésre és hizlalásra A földműves, vagy földbérlő szövetkezeten keresztül „ nemzeti vállalattal szerződhet minden egyéni gazdálkodást folytató szövetkezeti tag, vagy olyan dolgozó paraszt, aki ugyan nem tagja a szövetkezetnek, de a 12.000/ 1CiS számú kormányrendelet alapján annak tagja lehet. A kormányzat ezzel a lépésével gyökeresen megváltoztatja és új alapokra helyezi állattenyésztésünket. Megszünteti a bizonytalanságot, mely a falusi reakció agitációja alapján keletkezett- A dolgozó parasztságnak biztosítja állatai értékesítését. A Sertéstenyésztő Nemzeti Vállalat (Budapest, VI-, Szív-utca 60 ) sertéstenyésztésre, a Sertéshízlaló Nemzeti Vállalat (Budapest, V-, Aulich-utca 8) pedig sertéshízlalásra köt szerződést a dolgozó parasztsággal, a helyi földmíves és földbérlő szövetkezet útján. A Nemzeti Vállalatok a szövetkezeteket kellő útmutatással látják el, az alkalmas állatok kiválogatása, a tenyésztés és hizlalás módja szempontjából. Sőt a szövetkezeteknek kész szerződésmintákat küld. A szövetkezet feladata továbbá a szerződés tartama alatt a szaktanácsadás- Erre a célra úgy a tenyésztésre, mint a hizlalásra felelőst jelöl ki, azon tagjai közül, akik általánosan ismert szaktudásuknál fogva erre alkalmasak- A szövetkezet szervezési, valamint az előbb felsorolt munkájáért 3 százalékot kap a Nemzeti Vállalattól. Akik sertéstenyésztésre vállalkoznak, azok a szövetkezetnél haladéktalanul jelentkezzenek, hogy a szövetkezet sertésállományukat, takarmánykészletüket s a sertések elhelyezésére szolgáló épületeket alkalmasság szempontjából időben megvizsgáltassa. Egy tenyésztő legfeljebb 3 darab kocára szerződhet A kocák szaporulatából mangalica fajtájú koca után egyenként legalább 15, legfeljebb 25 kg súlyú, angol fajtájú koca után pedig 8 darab egyenként legalább 20, legfeljebb 30 kg súlyú egészséges, le nem tekasztott malacot ad át a szövetkezet útján a Nemzet Vállalatnak. Az első elletésből mangalica koca után 3, angol koca után 4 malacot, legkésőbb folyó évi október 31-ig, míg a többi malacokat a szerződés aláírásától számított egy és fél éven belül tartozik átadni a szerződő A szövetkezet kocánként SOI) forint előleget folyósít a rendelkezésére bocsájtandó hitelből, 100 forintot a megállapodás elfogadásakor, 100 forintot a kocák vemhességének elérésekor, 100 forintot a malacok elválasztásakor Hizlalási szerződést egy személynek legfeljebb 3 sertésre lehet kötni. A szerződő a megállapodás aláírásától számított hat és fél hónapon belül legalább 120 kg-os súlyú sertéseket tartozik átadni■ A hizlalásnál is a szerződő 300 forint előleget kap a szövetkezet útján, 100 forintot a szerződés elfogadásakor, 100 forintot három hónapos hizlalás után, 100 forintot pedig az ötödik hónap után. Külön jutalmat kapnak azok a gazdák, akik a szerződésben lekötött sertéseket 126 kg-nál magasabb súlyra hizlalják fel. A darabonként 126 és 136 kg közötti súlyban átadott sertések után a külön jutalom a teljes eladási ár 3 százaléka, a 136—146 kg sertéseknél 6 százalék és a 146 kg-on felüli súlyra kihízlalt sertéseknél az eladási áron felül 10 százalék a jutalom I A Nemzeti Vállalatok a szerződés egész tartama alatt szakközegeik útján irányítanak és szaktanácsot adnak. Az elkészült sertéseket a szövetkezet vagontételben tartozik leszállítani, s a szállítás időpontjáról legalább öt nappal előbb értesíti a Nemzeti Vállalatot. (Felhívjuk a szövetkezeteket és tenyésztőket, hogy a legsürgősebben lépjenek a Nemzeti Vállalatokral érintkezésbe a célból, hogy a hizlalási és tenyésztési előlegek a kellő időben biztosíthatók legyenek. Traktorvontató gép Szántásra, cséplésre. Ekével, pótkocsival kifogástalan állapotban az ELADÓ Dózsa György út 128. Kulcsár. Tavaszi teendők a méhesben A sokáig elhúzódó fagyos napok után— szinte átmenet nélkül __ itt varrnak a meleg tavaszi napok s a méhek szorgalmasan munkálkodnak. Alig látni itt,ott az árokpartokon egy-egy kis vadvirágot, de a méhecskék már gyűjtögetik a virágport s hordják a fiamításnak, hogy mire jön a fák virágzása, a család megerősödjék. A méhésznek legfőbb dolga most az hogy vizsgálja át gondosan családjait A gyenge családokat egyesíteni kell, az anyátlanná vált család dolgozóit jó anyás családhoz át kell telepíteni. A kaptárakat ki kell takarítani az aljára hullott vasvári orzsáktól és egyéb tisztátalanságtól. A kaptárai takarítása azért fontos, hiért a méheknek sok időbe telik, míg a takarítást elvégzik. Ha csak rájuk bízza a méhész a tisztogatásit, a nép nagy része hordós helyett a takarítással lesz elfoglalva s a család nem tud idejére felerősödni. A kaptárban levő tisztátalanság a molyok melegágya. Azok kártételeiben a tisztasággal lehet legjobban védekezni, ezért is fontos a kaptárok mielőbbi kitakarítása. A takarítást a déli meleg órákban végezzük, hogy a hasítás le ne hűljön, a méhek meg ne dermedjenek. Ha valamely család elpusztult volna a télen, gondosan vizsgáljuk meg mi az oka. Ha mézhiány, egérrágás, vagy szabadban levő kaptáraknál a harkály volt az oka, akkor a lépeket meg kell tisztogatni, lekénézni és molyoktól védett helyre eltenni. De ha legkisebb gyanúnk is van arra, hogy betegség okozta a pusztulást, akkor küldjünk fel lépmintát elpusztult méhekkel a gödöllői méhészeti intézetnek, a kereteket viaszostul együtt égessük el, a kaptár belsejét pedig forró szódás vízzel súroljuk ki. A kipusztult család mindig gyanús s jobb, ha többet teszünk a védekezésnél, mintha egy hajszálnyit is mulasztunk. A méhre nemcsak a méhésznek van szüksége, hanem az egész mezőgazdaságnak, kertészetnek. A méhész kövessen el mindent, hogy méhei a fővirágzás idejére jól megerősödjenek, mert csak az erős családoktól várható jó munka a beporzásnál. Országos vásárok Április 2, szombat. Adony (Fejér), Békéscsaba havi áv., Kiskundorozsma (Csongrádi, Kisújszállás havi áv., Mezőberény (Békés) tév. Szigetszentmiklós (Pest). Április 3, vasárnap. Fertőszéplak (Sopron) búcsú, Külegyán (Bihar) Mezőberény kirakó vásár. Április 4, hétfő: Balassagyarmat (Nógrád) áv., Döbrököz (Tolna), Enying (Veszprém), Hercegszántó (B.-Bodrog), Kőszeg (Vas), Mezőtúr (Szolnok), Mezőkeresztes (Borsod), Magyaróvár (Mosott), Pécs (Baranya), Pilis (Pest), Sajóvárkony (Borsod). Sopron lóvásár, Villány (Baranya), Vörs (Somogy). Április 5. kedd. Balassagyarmat kirakó V., Beled (Sopron), Berzence (Somogy), Czeczé (Fejér). Cegléd havi ár.: Csetény (Veszprém), Gyón (Pest), Kenderes (Szolnok), Lengyeltóti (Somogy), Mezőkomárom (Veszprém), Nádudvar (Hajdú), Nagyecsed (Szatmári, Nagykanizsa (Zala), Szikszó (A.Tolna) havi áv.: Szentgál (Veszprém), Szob (Honfi, Tállva (Zemplén), Tápiósüly (Pest), Tevel (Tolna), Vásárosnamény (Bereg), Zala (Somogy). Április 6. szerda: Jánosháza (Vas) havi áv.: Kaposvár (Somogy), Kiskunhalas (Pest), Kunherves (Szolnok) havi áv., Püspökhatvan (Pest). Április 7, csütörtök. Celldömölk (Vas) állatvásár, Csepreg (Sopron), Kiskomárom marha- és sertésv.. Kisköre (Heves), Ónód (Borsod), Pacsa (Zala). Április 8, péntek. Szakály (Tolna).Szarvas (Békés) havi állatvásár, Vasvár havi ár. Április 9. szombat: Alpár (Pest), Csépa (Szolnok), Mindszent (Csongrád) ár. Megjelent a közösen termelő szövetkezeti csoportok „Munkaegység könyve 46 A földművelésügyi minisztérium termelőszövetkezeti főosztályának kiadásában megjelent a Közösen termelő szövetkezeti csoportok munkaegység könyve. A könyv a közösen termelő csoportok néhány hét előtti munkaegység értekezletén véglegesen megállapított munkaegységeket ismerteti . A könyv külön tárgyalja a növénytermesztéssel és az állattartással kapcsolatos munkákat és gyakorlati példákkal mutatja meg, hogyan használják fel munkájukban termelőszövetkezeti csoportjaink a táblázatokadatait. A táblázatokban közölt munkaegységektől, az értekezlet határozatának megfelelően, 15 százalékig, egyes munkafajtákban eltérhet a csoport, ebben az esetben azonban a könyvhöz mellékelt levelezőlapon értesíteni kell a földművelésügyi minisztériumot. A munkaegység könyvet a minisztérium termelőszövetkezeti főosztálya rövidesen eljuttatja a közösen termelőszövetkezeti csoportokhoz. A táblázatokat és a munkaegységekkel való számolás módját a közösen termelő csoportok intézőbizottsága ismerteti majd a szövetkezeti tagokkal. Mette!‘mede!ig tilos a halászat (300.478/1949. F. M. sz. rendelet.) Az általános halózati (horgászati) tilalom ideje a természetes vizekben április hó 3-tól május 31. napjáig, a Kisbalatonon és a Velencei-tó dinnyés—pákozdi területén pedig április 16-tól június 15-ig tart. A tilalom ideje alatt tilos halászni, vagy a halak ívását zavart, a rendelkezés nem terjed ki az állami és szövetkezeti halászatokra. A szövetkezeti halászoknak azonban a tilalmi idő alatt öt kilogramm,nál könnyebb süllőt, hét kilogramm,nál könnyebb pontyot nem szabad kifogni, illetve ha kifogták, vissza kell dobni azokat a vízbe.