Szabad Föld, 1963. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-25 / 34. szám
12 — EZ A NEVE. De a mi malacainkhoz semmi köze sincs. Egyáltalán nem tartozik a disznóféle állatok közé. Afrikában, Abesszíniától a Fokföldig mindenütt előfordul a füves síkságokon, ritkás erdőkben, ahol termeszek és hangyák élnek. Azokkal táplálkozik. Vadásszák is sokfelé, mert a húsát eszik. Jó mázsányira megnő, hiszen orra hegyétől a farka végéig majdnem két méter. Disznószerűen gömbölyded teste van. Kitűnő pecsenyéül szolgál. Négy hosszú, rendkívül erős és izmos láb emeli a magasba, s ezek a lábak nagyszerű ásószerszámok. Az ujjak végét ugyanis hatalmas karmok burkolják. Kemény acél vésők ezek, félelmetes „falbontó“ szerszámok. A különös állatot az arabok a „Körmök atyjának’* nevezik. Rá is szolgál a névre. Hogy miért? Rögtön elmondjuk. Nappal a földimalac láthatatlan. Maga ásta hosszú föld alatti folyosóban alszik. Alkonyatkor jön ki az üregből és zsákmány után szimatolva, szaglászva, vizsgálódva indul el a sötétedő tájon. Csörögnek a hatalmas körmök, amint óvatosan ballag a hangyák országútján. A hosszúra nyúlt, disznószerűen elkeskenyedő orr finom szaglása biztosan vezeti. Feltűnik a hatalmas hangyaboly vagy termeszvár fala. A trópusokon arra, amerre a földimalac él, lépten-nyomon előtűnnek a soktornyos várromhoz hasonlító, több méter magas termesz-építmények. Óriás dombok vagy kupacok betonkemény fallal. A termeszek néhány milliméteres ártatlannak látszó lények. Lágytestű, vak népség. Lent élnek a föld alá nyúló, több emelet „mély” termeszvár biztos sötétségben. Hozzájuk férkőzni, megsemmisíteni őket vajmi nehéz. De csak látszanak ártatlannak! A valóságban „félelmetes bestiák”. Ők is éjjeli állatok, mint a földimalac. Ekkor kelnek táplálékszerző útra. S jaj, annak a fának, papírosnak, ruhának, arrfi éjszakai vándorlásuk közben elébük akad. Szétrágnak, hazaszállítanak, felfalnak mindent, mert növényevők és a növények sejtfalában levő cellulózanyag a táplálékuk. A sürgönypóznától a széklábakig, a képrámától a lepedőig minden megfelelő tápszer a számukra. Ha szabadon garázdálkodhatnának, óriási pusztításokat vinnének véghez. Dehát a fák nem nőnek az égig. A termeszvárak sem. Hiába építik saját ürülékükből olyan kőkeményre, hogy útkövezésre, házfalak építésére használják falun és városban. Jön a földimalac, körüljárja a „várat*’, szemügyre veszi itt is, ott is. A TERMESZÉPÍTMÉNYRE a tornádó fatörzset dönt, s a marha- csorda rátelepszik, az elefánt nekidőlve vakarja rajta viszkető bőrét. Meg sem rezdül mindettől. S most a földimalac elkezdi hatalmas körmeivel bontogatni a sziklaszilárd falat. Ugyancsak érti a mesterségét. Törik, szakad, bomlik a fal. Lukat ásnak az iszonyú lábak. A „körmök atyjának” hegyes, megnyúlt arca és orra bebújik a lukba. Szíjszerű, lapos, hosszú, ragadós nedvtől csöpögő nyelve messzire bekígyózik a termesz- vagy hangyafészek belsejébe, az egymás hegyén hátán előre rohanó termeszek vagy hangyák tömegébe. A rovarvár egyik nagy közlekedő alagútja esik a nyelv útjába. A ragadós nyelvre százával tapadnak a termeszek. A földimalac habzsol, pukkadásig fal a nyüzsgő sokaságból. Borzasztó pusztítást visz véghez. Egyik hangyaboly esik áldozatul a másik után az éj folyamán. Amikor hajnalodul kezd, csak akkor ballag haza a „körmök atyja” föld alatti tanyájára. A nem mindennapi táplálék feldolgozására külön gyomorberendezés szolgál. A zsákmányul ejtett rovarokat lenyelés előtt szétnyomják a fogak. A földimalac foga azonban nem hasonlít semelyik más emlősállat fogára. Számtalan finom, függőleges irányú csövecskéből áll. Olyan a szerkezete, mint a bambusznádnak. Nincs is gyöke re, csak felül, a szájüregben zár; ja le a csövecskéket egy közös lemez. Ez helyettesíti a fogkoro nát, ezzel zúzza szét az állat a hangyatömeget. A TUDÓSOK nem értették, miképpen lehet egy emlősállat-! nak minden más emlősállattól eltérő fogszerkezete? Felmetszették a földimalac állkapcsát. Rejtett tejfogakra akadtak! Ezek sohasem törték át a csontot s nem jutottak szerephez. Ezeket a tejfogakat megvizsgálták mik-roszkóp alatt, nagy nagyítással. És lám, a tejfogaknak koronája és gyökere volt! Kiderült, hogy a földimalac foga az ősök végtelen során át a rendes emlősfogból, gyökeres és koronás fogakból alakult át. A kályhacsőszerű csöves fog tehát már a hangyatestek tömegének kisajtolására jött létre és érdekes alkalmazkodás eredménye. így derült ki, hogy a jelentéktelennek gondolt állat, a földimalac nagyszerű bizonyítékot szolgáltat a fajok fejlődésének, az állati test átalakulásának, az egyes szervek alkalmazkodásának a tanulmányozására. A felhabzsolt hangyák és termeszek azután egy hólyag alakú gyomorba kerülnek, amely úgy működik, mint a madarak begye. Nedvekkel keveri, puhítja, szétzúzza, szétáztatja, egyszóval előkészíti azt, ami beléfut, s azután tovább küldi a gyomorba Itt az izmos ráncok végképp szétdörzsölik, felaprózzák mind-azt, ami a hangyákból és a teri meszekből megemészthető. Tasnádi Kubacska András! MIHIMKH A földimalac Gyapotszárítás infravörös sugarakkal A frissen szedett gyapot gyors és megfelelő szárítása nagyon megkönnyíti a rostok textilipari feldolgozását s javítja a" belőlük előállított szövetek minőségét. Azerbajdzsáni tudósok most azt javasolták, hogy használják fel az infravörös sugarakat a gyapot szárítására, kint a mezőn. Az e célra megszerkesztett géppel két perc alatt 12 százalékkal lehet csökkenteni a gyapot nedvességét anélkül, hogy ártanának vele a rostok és a magvak minőségének. A többi szárításmód 15—20-szor ennyi időt igényel. Növényszabályozó anyagok A mezőgazdaságnak valóságos új korszaka nyílhat meg a legutóbbi botanikai felfedezések nyomán. A tudósok ugyanis olyan anyagokat fedeztek fel bizonyos növények szövetében, amelyek befolyásolják és szabályozzák a növények fejlődési folyamatait, a gyökéreresztést, a sarjadást, a virágzást stb. Más anyagok a növényi sejtek növekedését, szaporodását serkentik, meghatározzák a szár és a gyökerek hosszát, a bimbók kibomlását, és a levelek hullását. Ha ezeket az anyagokat mesterséges úton elő tudnák állítani és a jelenleg is használatos permetezőszerekbe keverni, ez lehetővé tenné, hogy kiküszöböljék a termesztés némi bizonytalanságait Idegek átültetése Balesetben elhunyt emberek idegeit át lehet ültetni bizonyos idegbetegségekben szenvedő emberek szöveteibe. Minthogy az emberi szervezet védekezik az átültetett idegen anyagok ellen, különleges kezelésnek vetik alá az átültetésre alkalmas idegeket mégpedig úgy, hogy erős röntgenbesugárzásnak teszik ki őket. A kezelés hatására a beültetendő idegek gyakran olyan módon változnak meg, hogy a szervezet nem fejt ki beültetésükkel szemben ellenállást. „SABAPIÖP, 1963. AUGUSZTUS 25. A szívbajosok életkörülményeiről Az utóbbi évtizedekben különösen a fejlett tőkés országokban rohamosan terjednek a szívbetegségek. Ma már nem a tüdővész, hanem a rák és a szívbetegségeik számítanak ez országok legveszedelmesebb népbeteg-ségei közé. Ez a jelenség nyilván a megfeszített munkatempó, az állandó izgalmak következménye. Nem csoda tehát, hogy állandóan vizsgálják, hogyan végezhetnének a többé-kevésbé súlyos szívbetegek minél hasznoosabb munkát. A Világregészségköpvi Szervezet egyik szakértő bizottsága nemrégiben E például kimutatta, hogy egész sor országban több mint 50 százaléka E azoknak, akik súlyos szívrohamokon mentek keresztül, visszatérnek a E munkájukhoz. Egyes esetekben ez az E arány egészen 80—85 százalékig emelkedik. A szívbetegségek kezelésében elért E legutóbbi jelentős eredmények sok- ban hozzájárultak ehhez a fejle- ményhez, de fontos az is, hogy ma- S napság tudományos pontossággal is tudják mérni, milyen energiamen- e nyiség szüksége a fizikai E tevékenységek kifejtéséhez. Az orvosi tapasztalat bebizonyít totta, hogy a szívbetegek, ha állapottuknak megfelelő munkát végeznek, többet használnak az egészségüknek, mintha tétlenek maradnának, és ha lelkileg, valamint gazdaságilag is le- verő következményekkel sújtanák őket. Az orvosnak kell megítélnie, E milyen mértékben képes a beteg munkakörét betölteni. A szívbeteg ember megfelelő életkörülményeihez hozzátartozik, hogy kerülje a fáradtságos közlekedést, a lépcsőjárást, a poros levegőben való tartózkodást, a túlzott izgalmakat. " GYÓGYNÖVÉNYEKRŐL E 1. Ernyősvirágú, érés- E kor kellemes illatú I növény. 1116 olajat E tartalmazó terméséből fűszer, a gyógyászatban pedig E gyomorerősítő, görcs- E csillapító szer készül. E 8. Virágjának forrászata ősidők óta E a legáltalánosabban E használt háziszer. E Állítólag a híres Csillag Anna-féle E hajnövesztőszernek E is ez volt a fő al- E hatrésze. Ø 14. Az Al-Dunába ömlő E folyó. E 15. Textiliparáról hí- E rés lengyel város, a E „lengyel Manches- E tér"’. 5 16. Növény, amelynek E nálunk mintegy 15 a faja terem. Fiatal, ún. „leánygumójának" főzetét béthurut ellen használják. E 17. Római ezerötszáz. E 18. Sakkban a játszma E eldőltét jelentő helyzet. E 19. A legészakibb német középhegység. E 20. Ásvány. E 21. Dunántúli város. E 22. Hajnalodik. E 23. Kíván. E 25. Nyiladozik. E 26. S. B. E 28. Barátságtalan^ Bili:mankós (idő). E 29. Nagy úr ez — moncLEja a példabeszéd. E 30. Terebélyes fa ter- E mése. E 31. Teherszállító eszköz. E 32. Színlel. E 33. Nép, amely éppen E napjainkban vívja E szabadságharcát. E 34. Kettős betű. E 35. Orosz költő. E 36. Tengeri rabló. E 37. Jól fűszerezett. E 38. A fenyőhöz hasonló cserje. Termésének főzete jó gyomorerősítő, sőt, izzasztó hatása folytán csúfos, köszvényes bántalmak ellen is használják. 39. Nagy francia regényíró monogramja. 41. Kalászos. 42. Küzdelem. 43. Y. H. 45. Régész teszi 47. Angol csillagász. A róla elnevezett üstökös 1910-ben volt Föld-közelben.48. Filc. 49. Harsonaszó. 50. T. R 51. Ebben az évben. 52. Baranya megyei község. 53. Testrész. 54. Német „Z"- betű. 1. Növény, melynek főleg a sörgyártásban van nagy jelentősége. A gyógyászatban egyesek nyugtató hatást tulajdonítanak neki, mások viszont tagadják. 2. Kibont. 3. Részvénytársaság. 4. Névutó. 5. Dal. 8. A gezard rövidített neve. 7. Mutatónévmás. 8. Fertőző betegség. 9. Szovjet fényképezőgép gyári neve. 10. Égi táj. 11. Körülbelül. 12. Hőmérőn is van. 13. Fehér.... — A fészkesvirágúak családjába tartozó évelő növény. Étvágygerjesztő, emésztést előmozdító hatású. A gyógyászatban az ún. keserű teakeverékek alkatrésze. 18. Időhatározó. 19. A nagyobb nyomaték kedvéért szőjük a beszédbe. 21. Göngysúly. 22. Egyik legrégebben ismert és a legtöbb emberáldozattal járó betegség. FÜGGŐLEGES. 55. Kapuőr. 57. Karmantyú. 58. Árnyas erdőkben, kivált bükkösökben termő évelő növény. Főzete vértisztító, izzasztó hatású, de mint nyugtató teát is isszák. 59. Egyik legértékesebb gyógynövényünk (borsos.............). Levelét gyógyteakeverékbe teszik. Illő olaját a cukorkaiparban, továbbá szájvizek, fogpaszták készítésére használják. 24. Kötőszó. 25. Lót-fut. 26. A csehszlovák minisztertanács elnöke. 27. Erdők szélén, árkok partján, kerítések mentén gyakori növény. Virágának főzete köptető és izzasztó hatású. Jó toroköblögető is. 28. Szikes helyeken gyakori, lilás virágú növény. Gyökere kivonatából köhögés elleni cukorka készül, levele az ún. lágyító teakeverék alkatrésze, főzete szájöblögető. 29. Helyhatározó. 30. Romboló, pusztító. 32. Tejtermék. 33. Régi iskolák diákzárkája. 35. Henny ..... — híres filmszínésznő volt. 36. Bács. 38. Dunántúli üdülőhely. 40. Nagyon kér. 42. Nyári ifjúsági táborhely. 44. Terebélyes, 20—50 nt magasra is megnövő, szép, lombos fa. Virágjának forrázatát nátha, idült hörghurut, köhögés ellen használják. 45. Észak-Afrikából származó, kellemes illatú terméséért nálunk is termesztett növény. Olaját a gyógyászatban Röptérdül és hashajtó keverékekbe használják. Termése ismert fűszer. . 46. Régi magyar lajifolajátédé (névelővel). 47. Frizurához kell. 49. Amerikai gazdaság. 50. Selyemanyag. 52. Házimunkát végez. 53. Attila népe. 55. Olasz folyó. 56. Tiltószócska. 57. M. E. Beküldendő — lehetőleg levelezőlapon — a vízszintes: 1, 8, 16, 38, 58, 59, a függőleges: 1, 13, 27, 28, 44, 45. Beküldési határidő: augusztus 31. A nyertesek névsorát a Szabad Föld 1963. szeptember 8-i számában közöljük. A Szabad Föld 1963. augusztus 18-i számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Csenderes — Kisafa — Boronás — Broiler — Hálózat — Gálic — Itató — Szeparátor — Csüd — Emse — Suvadás — Akona — Kacs — Főnika — Péti-só — Bánkúti — Rosta — Csűr. Könyvjutalomban részesültek: Gábor Józsefné, Mór; Hevesi Ambrusáé, Kaba; Jeszenszky Katalin, Mátészalka; Király Albert, Pásztó; Kovács Gáborné, Bácsalmás; Magyar Béláné, Tárcai; Martyn Mária, Nyíregyháza; Máté Sándor, Szentbalázs; Nagy Mária, Seregélyes; Németh Vince, Budapest; Ravasz Anikó, Orosháza; Szikora János, Andrásfa; Tési Mihályné, Szeged; Vass Sándorné, Hódmezővásárhely; Wágner Lajosné, Lovasberény. A könyveket postán küldjük el. Évenként fizetjük majd a villanyszámlát? Egy-két évvel ezelőtt kezdték bevezetni a villanyáram díjának kéthavonkénti beszedését, ami a népgazdaságnak megtakarítást jelent és a fogyasztók szempontjából is előnyös. Külföldi tapasztalatok alapján tovább akarják fejleszteni a számlázási rendszert, ezért 1964-ben kísérleteket kezdenek az éves számlázás bevezetésére. A kísérletekre az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat kapott megbízást. Az 1961. januárban kezdődő és egy évig tartó kísérletekre Győr és Kőszeg városokat, valamint a kőszegi üzemvezetőség községeit választották. Az éves számlázást úgy akarják alkalmazni, hogy a lakosság előnyét és kényelmét szolgálja. Az árammérőt egy évben csak egyszer olvassák le. Minden fogyasztó hat befizetési lapot kap. Ezekre a páros, vagy páratlan hónapokban a postánál befizeti a várható évi fogyasztás ellenértékének két hónapra megállapított részét. A végleges elszámolásra egy év múlva kerül sor, amikor többletfogyasztás esetén a fogyasztó befizeti, vagy kevesebb fogyasztás esetén pedig visszakapja a különbözetet.