Szabad Föld, 1990. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-19 / 25. szám
Piacos fajták A Csongrád megyei Kisteleken sokan foglalkoznak fólia alatti hajtatással, s innen hordják a friss zöldséget a fővárosi Bosnyák téri piacra. Kordás László hetente egyszer szállítja a termést. — Sajnos, Szegeden nem tudom eladni, kénytelen vagyok Pestre vinni — mondja a gazda. A Bosnyákon viszont mi, termelők nagyon ki vagyunk szolgáltatva a kereskedőknek, ha sok áru van, turkálnak benne, keveset ígérnek érte. Pedig nagyon szép zöldséget viszek fel. — Mit termel az 1200 négyszögöles kertjében? — Tavasszal és ősszel viszem a piacra a Gizelle fajtájú salátát, amelyet azért kedvelnek, mert nagy, 30-40 dekás, kemény feje van. Kétféle paradicsomot termelek, a Forsetet és a Florisetet. Mindkettőnek arányos, közepes nagyságú, piros, kemény bogyója van, s ezt a kereskedők jobban meg is fizetik, mint a többi fajtát. Karácsonykor vetettük a Laguna kelkáposztát, február 20. körül ültettük a fóliasátorba, s április végén kezdtem szállítani a piacra az 1 — 1,5 kilogrammos tömör fejeket. — Hogyan jut hozzá e korszerű fajták vetőmagjához? — Már évek óta jó a kapcsolatom a Royal Sluis nevű céggel és a Magrovet Magszaporító és Kereskedelmi Kft.-vel, csak az ő fajtáikat kedvelem, mert látom, hogy a piacon mennyire keresettek ezek a zöldségfélék. Az idén például kipróbálok öt kaliforniai típusú paprikát, melyek pirosra, sárgára érő hibridek, és 20—45 dekás termést adnak. A tervek szerint az idei mezőgazdasági kiállításon be is mutatják ezeket. — Nem bánta meg, hogy magángazdálkodó lett? — Öt éve döntöttem így, mert egy vágóhídon dolgoztam, ahol birkákat nyúztunk, egy nap alatt egy vagonnal. Jól kerestem, de nagyon elfáradtam. Itt is sokat dolgozok, de magamnak, a főnökök nem veszik le a hasznot. (Pethes) (A szerző felvétele) 14 SZABAD FÖLD Egy a vérszívókról — Azt mondják: ahol jószág van, ott légy is van, de én mégsem tudok belenyugodni ezeknek az utálatos rovaroknak, no meg a szúnyogoknak a zaklatásaiba. Mivel irthatnám őket legeredményesebben? (B. L. kiskunhalasi olvasónk leveléből.) — Nem csupán idegenkedünk a vérszívó rovaroktól, sok kárt is okozhatnak a jószágtartóknak. Csípésükkel — valójában szúrásukkal — izgatják, nem hagyják pihenni az állatokat, márpedig mind a hízó, mind a tejelő jószágnak nyugalomra van szüksége. Ha a tehén és a ló egész nap farkával csapkodva, lábát, fejét mozgatva hajtja magáról a legyeket, drága energiát veszít. A legyek betegségterjesztők is lehetnek, hiszen minden mocsokra, elpusztult állatok, férgek oszló tetemére rászállnak, azon lakmároznak, s továbbrepülve kórokozókat terjeszthetnek. Nemcsak a legyek, hanem a szúnyogok is. Bizonyított, hogy a galambok himlőjének, a nyulak mixomatozisának és vérömléses betegségének vírusát a hártyásszárnyú rovarok, legfőképpen a szúnyogok s a legyek terjesztik. Márpedig e két nyúlbetegség ellen a vakcinák sem védenek százszázalékosan, a himlős galambot pedig sohasem vették át a baromfifeldolgozó vállalatok. Meglehet, a pulykák között ősszel gyakori himlőnek az okozóit is a vérszívók között találnánk meg. A vérszívók kártétele nem merül ki abban,, hogy több-kevesebb állat megbetegszik, elhullik, még nagyobb baj az, ha emiatt felvásárlási, állatszállítási zárlatot rendelnek el, a feldolgozók hosszabb időre szüneteltetik a vágóállatok fogadását, hiszen csak olyan hatósági igazolvánnyal kerülhet exportra például a vágott nyúl, amely szerint meghatározott nagyságú körzetben se mixomatózis, se vérömléses betegség nem fordult elő. S ekkor még szó sem esett a lakásról, az ember nyugalmáról, tartózkodási helye szúnyog- és légymentességének a kívánalmairól. Mindez arra készteti az állattartót, hogy minden eszközzel irtsa az ő és állatai nyugalmát, egészségét veszélyeztető vérszívókat. A legfontosabb, amit tehet, hogy rendet, tisztaságot tart lakásában, portáján, állatai körül. Nem tűr meg pocsolyát, gazos dzsungelt, nyitott trágyalékifolyót, az istállóból kihordott almos ürüléket — ha nincs fedett tárolója — rendben tartja, s mellesleg a kiszáradástól is óvandó, földdel, fóliával, leveles dudvával letakarja. Nem hagy mosatlanul üres savótartályt, tejes-, moslékosedényt, a tele lévőket lefödi. Ha zárt galamb- és nyúlháza van, kora tavasszal léckeretekre erősített szúnyoghálóval helyettesíti az ajtót, ablakot. A hypós mésszel meszelt falra nemigen száll a szúnyog, se a légy. Zárt épületben a 10 dekás csomagolásban is kapható Alfa- Mustox forte nevű légy- és a szúnyogirtó előírt arányú vizes keverékével érdemes 5-6 cm széles csíkokat húzni a légyjárta helyekre, mert hónapokon át hatásos. Helyenként — de sajnos, nem mindenütt — kapható a ,,mézes” légyfogó, libahizlaló kutricák, disznóólak környékén érdemes fölerősíteni néhányat. A kis tételben is kapható Butox—B nevű szer vizes oldata ugyan elsősorban atkák, kullancsok, tetvek ellen használatos, ám a szabadban, fészer alatt tartózkodó nagy állatok szőrére permetezve — szemükre vigyázva — legyek ellen is véd. A galambok fészkét, a tyúkok tojóhelyét Piretrin —Extra porral szórhatjuk meg, ez a bolhás kutya szőre közé hintve is hatásos. Időnként kapható az osztrák gyártmányú, konnektorba dugható szúnyogcsapda, ami lakásban tehet jó szolgálatot. Tehetne egyébként a nagyanyáink által használt, ecetes vizet tartalmazó üvegharang légyfogó is! Kár, hogy hasonló, olcsó légyfogók kialakítására nem, csak a drága s az ember és az állat környezetére egyaránt káros permetszórók, sprék gyártására futotta a fantázia. Dr. Gonda Irén Neptun a kertben Ez az érdekes alakú, formatervezett, fekete színű, szabadtéri zuhanyozó a napenergia hasznosítására nyújt lehetőséget a hideg-meleg vizes felüdüléshez, a permetezés utáni alapos mosakodáshoz. Segítségével kellő hőmérsékletre melegíthető az öntözővíz is. Köztudott, hogy bizonyos zöldségfélék érzékenyek a hideg vízre, visszaveti fejlődésüket, terméshozásukat (paprika, paradicsom stb.). A tavaszi BNV-n is bemutatott, a nyírteleki Agrogép Vállalat által készített és forgalomba hozott vízmelegítő tartály a hálózati vízellátásra csatlakoztatható. A tartály űrtartalma: 240 liter. A tusoló magassága 1850 mm, a berendezés területigénye 2 négyzetméter, tömege 100 kg. — szentmiklóssy — (A szerző felvétele) NÖVÉNYVÉDELMI ELŐREJELZÉS A június első hetében csapadékosra fordult időjárás következtében a szőlőperonoszpórafertőzéshez országszerte kedvező feltételek alakultak ki. A betegség tünetei már sokfelé megjelentek. Amennyiben továbbra is gyakran lesz eső, mind a fürtöket, mind a hajtásokat veszélyes mértékben támadhatja meg a peronoszpóra. Az intenzív növekedésben lévő szőlők most rendkívül fogékonyak a fertőzésre, ezért feltétlenül megelőző védelemre törekedjünk, és hosszabb védőhatást nyújtó felszívódó gombaölő szerekkel permetezzünk. Erre a célra a Ridomil Zinek, a Mikai, a Cursate Super Z vagy a Sandofan készítmények egyikét alkalmazzuk. A szőlő virágzásának végén tanácsos a botritisz ellen is megelőző kezelést alkalmazni. Ellenkező esetben ugyanis elősegíthetjük, hogy a kórokozó a virágzati maradványokon megtelepedjen és felszaporodoa. Hatásos készítmények a Ronival, Rovral és a Sumilex. Az almafákon helyenként a vértetűfertőzés növekedését tapasztalhatjuk, különösen azokon a fákon, amelyeken sok a kezeletlen metszési seb, vagy koronájuk besűrűsödött. A vértetű elleni védekezéshez a Pirimor 50 DP, a Zolone 35 EC vagy a Bi 58 EC alkalmazását javasoljuk. Ne feledkezzünk meg a hagymák peronoszpóra elleni védelméről se A csapadékos időjárás miatt ugyanis gyakoribb a megbetegedés. A fertőzés megakadályozására a Miltox Speciált, a Rézoxi-klondot vagy a Cursate Super CZ-t alkalmazzuk. A körtelevélbolhák károsítása egyre több helyen válik szembetűnővé. Ha nem álljuk útját a kártevő további zavartalan szaporodásának, mind a hajtások, mind a gyümölcsök súlyos mértékben károsodhatnak. Eredményesen csak a fiatal lárvák ellen tudunk védekezni. Ennek megfelelően a permetezést akkor végezzük el, amikor még zömmel csak tojásokat, illetve kis lárvákat észlelünk. A legjobb hatásfokkal a Dimilin 25 WP + 0.3% Ágról kombinációval védekezhetünk. A kártevő gyérítésére alkalmas a Mitac 20 EC is. Schütz Nándor HETI TENNIVALÓK Száraz időben gyümölcsfáinkat, gyümölcsbokrainkat érdemes öntözni, mert szebb és jobb minőségű, könnyebben értékesíthető termést kapunk. Előtte szórjuk ki a nitrogénműtrágya éves mennyiségének utolsó harmadát (4—7 dkg/m2), és sekélyen dolgozzuk be a talajba A műtrágyát sohase hagyjuk a talaj felszínén, mert jó része kárba vész, nem hasznosul a növény számára. Csak nagyobb adagú öntözővizet érdemes kijuttatni, mert a kisebb mennyiség nem éri el növényeink gyökérzetét. Négyzetméterenként legalább 3-5 vödör (30-50 liter) vizet számítsunk. Az öntözést hangoljuk össze az esőkkel, mert ha túlzottan nedves a talaj, az élő cseresznye, meggy, ribiszke gyümölcsei felrepedhetnek, a málnát pedig gyorsan megtámadja a szürkerothadás (a botritisz). Vizsgáljuk át és újítsuk meg a tavasszal lekötözött sövények és termőkáros orsófák kötözéseit, az elszakadtakat pótoljuk! Most is a permetezés előtt dolgozzunk, hogy ne kerüljön szer a kezünkre! Az idősebb gyümölcsfák esetében jobban hasznosul a nitrogénműtrágya utolsó mennyisége, ha 100 liter vízben 1 kg pétisót feloldunk, és az oldattal beöntözzük a fák koronacsurgóját. Még hamarabb jut el a gyökerekhez a tápanyag, ha vasrúddal a csurgóban sűrűn lyukakat készítünk, majd ezekbe öntjük a folyékony műtrágyát. A lyukakat utána tömjük be érett komposzttal vagy földdel. Sokfelé lehet látni vashiányos (sápkóros, klorózisos) gyümölcsfákat, gyümölcsbokrokat, szőlőtőkéket. Ne hagyjuk e betegségben sínylődni őket, mert gyengébben növekednek, kevesebb termést hoznak! Igen jó hatású a lombtrágyázás, erre különösen alkalmas a Sequestren Fe 330 vaskelát, a FitoHorm Fe, a Multimicro, a Wuxal, a Peretrix vagy a Volldinger. Fordítsunk nagy figyelmet a szőlő kötözésére, nehogy a hajtások viharok, záporok alkalmával megsérüljenek! Úgy rendezzük el a hajtásokat, hogy lehetőleg minél több levél álljon a fény felé. Karós szőlőnél a hajtásokat lazán karoljuk át, és kössük szorítás nélkül a támasztékhoz. Magaskordon és lugasműveléskor, ha huzalpár van, igazítsuk ezek közé a hajtásokat, ha nincs, vigyázva kössük őket a dróthoz. Legjobb a 8-as alakú kötés, mert nem csúszik el, védi a hajtást a kidörzsöléstől. Különösen gondosan kötözzük a szálvesszőket, amelyekbe a szél könnyen belekaphat. Egyúttal távolítsuk el a felesleges, elsűrűsítő hajtásokat. A hajtásválogatásról részletesen olvashatunk a Kerti Kalendárium júniusi számában. Az új telepítésű szőlő védőhalmait, ha a hajtások már elég fejlettek, fokozatosan bontsuk szét és a zsenge hajtást feltétlenül kössük a karóhoz, nehogy letörjön. Sokasodnak a munkáink a konyhakertben is. Az öntözések előtt adjunk a kiültetett paprikának, paradicsomnak és tojásgyümölcsnek négyzetméterenként 1-2 dkg ammóniummitrát és kálisóműtrágyát vagy 5-10 dkg Szuperkomposztot. Ha a terméseken napégés (a paradicsomon a bibepont felőli oldalon barna folt) látható, hagyjuk el a műtrágyázást, és gyakrabban öntözzünk! A paprika csak akkor lesz szép, ha kellő mennyiségű vizet kap. Négyzetméterenként 3-6 vödör (30-60 liter) vizet adjunk. Legjobb az állott esővíz. A zöldbabot hetente 2,5-3 vödör vízzel öntözzük, naponta pedig frissítő öntözést kapjon, így bőséges termést takaríthatunk be. Kezdhetjük szedni a patisszon érett terméseit. Rántva, sütve, húspótlóként fogyaszthatjuk, de savanyítani is kiváló. Lehet már szedni a korai karfiolt. Öntözzük a fejes és kelkáposztát is. Előbbi 3-4, utóbbi 2,5-3 vödör vizet kapjon négyzetméterenként. Védekezzünk a meztelen csigák ellen! A védekezés alapja, hogy keressük meg a búvóhelyeiket (kőrakás, régi, elhanyagolt kút, vízakna, fa- és venyigerakások), és semmisítsük meg az itt rejtőzködő egyedeket! Homok- és mészben szegényebb kötött talajon égetett mészport szórjunk ki (10 négyzetméterenként 25-30 dkg-ot), de hatásos a szuperfoszfát, a vasgálic és az újabban sokfelé kapható bazaltőrlemény. A csigaölő szerből négyzetméterenként 1-2 dkg-ot szórjunk ki a járataik mentén. Sz. M. F. A szőlő növényvédelme (1.) A gomba- és vírusbetegségeken kívül jelentős károsítói lehetnek a szőlőnek a különböző rovarféleségek, sőt még egyes madarak is. Esetenként, helyenként téli időszakban, még a mezei nyúl is kárt tehet a kéreg rágásával. A szőlőmolyok hernyói tönkretehetik a szőlő virágzatát, s később a szőlő bogyóinak megrágásával károsítanak, utat nyitva a fürtrothasztó gombáknak. Az úgynevezett firkálóbogarak jellegzetes vonalkás levélhámozgatásukkal tehetnek kárt, lárváik pedig gyökérkárosítók. Kora tavasszal a fakadó rügyek belsejét rághatják a kendermagbogarak. Ugyancsak rügykárosító lehet az apró fényeszöld vagy acélkék színű szőlőeszelény. Később a levélnyeleket rágja, károsítása által a levelek szivar alakúak, elbarnulva csüngnek lefelé. A feketésszürke, 1 cm körüli ormányos bogár, a vincellérbogár is kezdetben a szőlő rügyeit, majd hajtásait rágja. A szőlőilonca pille igen élénk mozgású, eleinte sárgás, később sötétzöld hernyói a duzzadó rügyekbe fúrják be magukat, később a levelekből a váladékukból származó selyemszállal levélgubancot képeznek. A károsodott tőke leforrázott, elszáradt képet mutat. A szabad szemmel alig látható atkaféleségek is elszaporodva jelentősebb lombozatkárosítást okozhatnak. A szőlőgubacsatka a levél fonákán szívogat, szöszös bevonatot képezve. Károsítása által a levél kissé kidomborodik és megfakul. A szőlőlevélatka által a levelek sodródnak. Az áttelelő atkák ellen a kora tavaszi metszést követő sárgamérges, poliszulfit-kén-tartalmú (Neopol, Mészkénlé) permetezés jó. Ez egyben gyéríti az esetleges pajzstetű fertőzöttséget és az áttelelő szőlőilonca alakjait is. Az alapos tőketisztogatás fokozza a permetezés hatásosságát. A szőlőlevélatkák ellen a tenyészidőszak során speciális atkaövszereket (pl. Tecion) vagy részben atkaölő tulajdonságú rovarölőszert (pl. Bi 58) használjunk. Az utóbbi egyben jó a szőlőmoly hernyók ellen is. Mészár Emil (Folytatjuk) Magyar tyúkok Az április 10-i számban olvastam a magyar tyúkfajtákról. Én is tartok ilyeneket — bár lassan kiöregszem a jószágnevelésből —, gyönyörű kendermagos kopasz nyakú, rózsás tarajú, fekete tollú búbosaim vannak. Sárga változatban a szomszéd tartja őket. Adnék is el néhány tyúkot kakassal vagy csirkéket, tojásokat olyan embernek, aki vágyik ezeknek a szabadban kapirgáló kedves szárnyasoknak a tartására Tömörkény községen kívül a Bogárzó dűlő 24-es számú porta a miénk. Bánfi Pálné Tömörkény 1990. JÚNIUS 19. T ÜZENJÜK SZILÁGYI LÁSZLÓNÉ, Érd. A szobai hibiszkuszt, amely az egyéves új hajtásain hozza virágait, bizony évente, éspedig korán tavasszal ajánlatos visszametszeni. Télen hűvös, 10—16 C° fokos, világos helyen kell teleltetni, pihentetni, mérsékelt öntözéssel. A téli nyugalmat feltétlenül megkívánja a növény, ennek híján szinte kimerül. Az nem baj, ha leveleinek jó részét is lehullajtja, mert a tél folyamán megnyúlt, vékony hajtásain nem hoz virágokat, vagy a kinyílás előtt, mint tapasztalja, ledobja azokat. Ha szükséges, a visszametszéssel egy időben lehet átültetni, tápdús földbe. Ezután meleg, világos helyre állít,va a rendkívül meleg-, víz-, és fényigényes növény szép, erőteljes új hajtásokat hoz. Fokozatos szoktatássa nyárra kihelyezhető a szabadba, ahol rendszeres öntözés mellett június derekától már tápoldatot is adhat az átültetett növénynek, s nagy melegben a lombját is ajánlatos vízzel permetezni. BOLGÁR FERENCNÉ, Budapest. Kötött talajú kertjében, ahol egy-egy hétvégére legalább 100 vakondtúrás is fogadja, nem a vakondok pusztítja ki a tulipánhagymákat, dáliagumókat, a gyökérzöldségeket. A vakondok soha nem rágja el a fák és a szőlők gyökérzetét. A giliszták és egyéb talajlakó férgek (pajorok, lótetűlárvák stb.) után kutató, kizárólag rovarevő vakondok, túrásával legfeljebb elszakítja, kiemelgeti a palánták gyökérzetét a földből, s így azok lehervadnak, el is pusztulhatnak. Hasznos rovarirtó tevékenysége végeredményben nem kívánatos a zöldségesben. Védett állat lévén, túrás közben meglesve, járatából kivetve próbálják meg erdőszélre, árokpartra kitelepíteni, vagy a járataiba dugott karbiddarabbal, petróleumos ronggyal elűzni a kertből. De nagy a valószínűsége, hogy kertjében is, még a ház alá is betúró, s a már termőre vált gyümölcsfákat is kipusztító kószapocok károsít. Ez ellen az óvatos, csak éjszaka előtűnő kártevő ellen, a szomszédokkal is összefogva, már csak a Critox füstgáz patronok bevetésével, és mérgező anyagok (Racumin, Ratex Rapid, Redentin stb.) segítségével tudnak eredményt elérni. BARNA ISTVÁNNÉ, Szigetmonostor; B. IMRÉNÉ, Nagyréde. A korán és gazdagon kivirágzott meggyfáik termését — melyekről a virágok megbarnulva, csomókban, majd a megkötődött termés is megsárgulva lehullott, a hajtások pedig félig, vagy egészen elszáradtak — minden bizonnyal a monilia vitte el. A virágzás idején uralkodott csapadékos, hűvös időjárás ugyanis nagon kedvezett a meggymonilia-fertőzésnek. A virágzás kezdetén, majd közben is adott gombaölő szeres (Fundazol, Orthocid, Ronilan, Rovral stb.) permetezéssel megelőzni, legalábbis mérsékelni lehetett volna a kárt. Rügypattanáskor, vagy közvetlenül utána réztartalmú szerekkel (Rézoxidklorid, Miltox Special stb.) védekezzen ezentúl. KOVÁCS GÉZÁNÉ, Miskolc; B. JÓZSEFNÉ, Szihalom. A muskátlinak is számos faja, fajtaváltozata nyílik szerte a világon. Azt, hogy az ausztriai házak ablakaiban miért virágoznak olyan rendkívül gazdagon a futómuskátlik? Nyilvánvalóan azért, mert mindent megkapnak ahhoz, hogy gazdagon virágozhassanak (széltől védett, napos hely, tápdús talaj, megfelelő öntözés, tápoldat stb. Készen kaphatók nálunk is különböző földkeverékek, de maguk is készíthetnek földkeveréket. Pl.: 50% jó (gyomírtószertől biztosan mentes) gyepszintföld, 20—30% érett marhatrágyaföld, és 10-10% tépett hansági tőzeg, sperlit. Tápoldatozáshoz a muskátlihoz való 6-os számú Vitaflórát használhatják.