Szabad Föld, 1991. július-december (47. évfolyam, 27-53. szám)

1991-10-01 / 40. szám

18 SZABAD FÖLD T­elekből - kert A kert kialakításánál nagyon fontos eldönteni a következőket: milyen célra akarjuk használni (pihenésre, a család ellátására, piaci termelésre, többféle célra), mennyi időt tudunk fordítani a kertre (naponta, hetente, évente néhány alkalommal), milyenek a kert biológiai adottságai (fek­vés, talaj, éghajlat, öntözhető­­ség, egyéb). Nincs lehangolóbb annál, mint amikor egy kezdeti lendülettel elindított kert a lehe­tőségek rossz felmérése miatt elhanyagolttá válik. Szerényebb igényekkel tervezve viszont szép kertet lehetett volna kiala­kítani. Akármilyen célú kertet sze­retnénk, legelső feladat, hogy készítsünk el egy léptékarányos tervet, melyen feltüntetjük, ho­vá mit ültetünk. A tervezéskor nem csak térben, hanem időben is kell gondolkodnunk, nehogy a fák, bokrok megnőve egybe­függő dzsungelt alkossanak. Néhány alapelv mindenképpen megszívlelendő. — Soha ne ültessünk a tájba nem illő növényeket (például száraz alföldi kertbe, hegyi fe­nyőket). — A kert a ház szerves foly­tatása legyen, ne válasszuk el funkció nélküli széles járdával, úttal a háztól. — A fontosabb tartózkodási helyekről (terasz, nappali) néz­ve is képzeljük el a kertet. — A haszonnövények — ter­mészetes koronájú gyümölcs­fák, bokrok, szőlőlugas, díszítő zöldségnövények — belophatók a díszkertbe, még a zöldséges­kertet sem kell mereven elta­karni a látvány elől. — Ne sajnáljuk a metszőol­lót, a fűrészt, a fejszét használni, ha néhány év után túl sűrűnek találjuk a növényzetet. — Ne takarékoskodjunk a nagyobb egybefüggő gyepfelü­letek kialakításával. — Kerüljük a fák mértani rendbe ültetését, és nem jó az utakkal összeszabdalt, kis ágyá­­sokból álló zöldségeskert sem. Ez a néhány kiemelt szem­pont csak egy szemlélet kialakí­tásához próbál segítséget nyúj­tani. Ne restelljük szakember tanácsait kikérni, még ha nem is rendelünk komplett kertter­vet. Ha kevés időt tudunk tölteni a kertben, elsősorban gyepet, fákat, díszbokrokat, évelőket ül­tessünk, és zöldségfélékből is az igénytelenebbeket termeljük, melyek kevesebb növényvédel­met, öntözést, ápolást igényel­nek. A kert jó vagy elhibázott ki­alakítása sok évre okozhat örö­möt, esztétikai élvezetet vagy ál­landó bosszúságot, kedvesze­­gettséget. Zatykó Lajosné dr. Póniszemle Dömsödön A Póni és Kislótenyésztők Tiszántúli Egyesülete az ősz folya­mán négy póniszemlét tart. Ezeken a rendezvényeken az egye­sületi tagok bemutatott állatait bírálják, nyilvántartásba veszik, úgynevezett házi törzskönyvel látják el. Az ismert származású csikókat — amelyek apja állami fedezőmén vagy az egyesület egyik tenyészszemléjén bemutatott, s ott tenyésztésre alkalmas­nak talált mén — besütik. Ez ugyan nem jelent államilag hite­lesített törzskönyvezést, mert erre az egyesület nem jogosult, ar­ra viszont kitűnően megfelel, hogy az egyesületi tagok tulajdo­nában lévő állatokat nyilvántartsák, s a tenyésztést irányítsák. Hazánkban nincs még igazi kultúrája a pónitenyésztésnek, erről tanúskodnak a szemléken bemutatott állatok is, amelyek közül több igen szép, jó adottságokkal rendelkező jószág, de el­hanyagolt, túlnőtt patájuk hozzá nem értést jelez. A szakértő szem a legtöbb esetben észrevette a mozgatás hiányát is az álla­tok felvezetésekor. Nem volt ritka a túlsúlyos, rossz lábállású kanca sem. Ezek a hibák persze tenyésztési munkával, szakértelemmel, és a külföldről behozott állatok alaposabb megválogatásával ki­küszöbölhetők, s remélhetőleg hamarosan a póni megtalálja a helyét a hobbiállatok sorában. — bálint — Savanyított káposzta készítése A fejes káposzta az egyik legváltozatosabban elkészít­hető és felhasználható zöld­ségfélénk. Szinte egész év­ben fogyasztható, ha gondo­san betároljuk vagy savanyí­tott káposztát készítünk be­lőle. Táplálkozás-élettani jelen­tősége abban rejlik, hogy friss állapotban 40-50 mg C- vitamint tartalmaz száz grammonként. Bár a fejeská­poszta tárolása során C-vita­­minja valamelyest csökken, ám ha savanyítjuk és nyer­sen fogyasztjuk, úgy C-vita­­mintartalmát jól megőrzi. Savanyított káposzta cél­jára a teljesen egészséges, közepes méretű káposztafé­léket válogassuk ki. A még zöld vagy az esetleg sérülést szenvedett külső leveleket távolítsuk el, majd kiálló tor­zsáját vágjuk le. A gondosan előkészített káposztafejeket káposztagyalun 2-3 mm vas­tag szeletekre gyaluljuk le. A gyalult káposztát rakjuk fa­hordóba és kilójához 15—20 g konyhasót adagoljunk. ízlés szerint fűszerezhet­jük: köménymaggal, boróka­bogyóval, valamint finomra szeletelt, érett piros cse­­resznyepaprikával. Az or­szág egyes helyein, így pél­dául Szabolcs-Szatmár-Be­­reg megyében, felszeletelt almát is tesznek bele. Az egymásra rétegezett, gyalult és fűszerezett káposztát ez­után fasulykolóval ledöngöl­jük, hogy levet engedjen és a levegő kiszoruljon belőle. Ezzel ideális feltételeket te­remtünk a tejsavbaktériumok számára, melyek a káposztá­ban rejlő cukrot kellemes ízű tejsavvá alakítják át. Amikor az edény megtelt, a reszelt káposztát betakar­juk káposztalevelekkel, és fafedőt teszünk rá. Erre kö­veket téve az egészet le­nyomtatjuk. Az erjedés 5-6 hét alatt befejeződik, ami után már a savanyú káposzta akár nyersen, akár főzve jó étvággyal fogyasztható. Dr. Széles Csaba CSEREBERE Szombathelyi Attila (Győr- Ménfőcsanak, Szél u. 55. 9012), megcímzett válaszboríték ellené­ben még mindig szívesen küld vakondűző ricinusmagot. Nagyné Gál Erika (Nyíregy­háza, Toldi út 67. X. 84. 4400) a kertbarátok segítségével, levél­­beni megegyezés alapján, né­hány kiló hántolt kölesre szeret­ne szert tenni, amelyre egészségi okok miatt lenne nagy szüksége. Azt is köszönettel venné, ha kö­zölnék vele, hol lehet a közelben kölest hántoltatni. Mucsi Imréné (Mórahalom, Felszabadulás u. 57. 6782), amíg a készlete tart, bélyeges válasz­­boríték ellenében, bárkinek szí­vesen küld sonkatök, paszter­nák, zergeszarv, és óriás fehér karalábé magjából. Szívesen fo­gadna azonban pár szem banán­­hagymamagot. Végül, ha valaki ismerné a kis gömböcről szóló verses mesét (nem prózai), gyer­mekkora kedves verses meséjét, kér, írja le, s küldje el azt is le­vélben. Új és használt haszonjárművek 1 -től 24 tonnáig. K­orma prafi. Központ: 1151 Bp., Ifjúgárda út 154. Tel.: 169-3295, 160-2124. Fax: 169-3295. Kereskedelmi telep: Bp. XV. ker., M3-as autópálya kivezető szakasz (Csanádi utca sarok). HETI TENNIVALÓK A gyümölcsösben a diót, a mandulát óvatosan szedjük. Akkor szüreteljük őket, amikor az első gyümölcsök lehullottak és a többi ter­més burka felrepedt, már könnyen elválik. Hosszú rúddal óvatosan ve­regessük a gallyakat, az ágakat, nehogy a gyümölccsel együtt leverjük a jövő évi termőrügyeket is. Azért is ügyeljünk, mert a sérülések segítik a kórokozók, a kártevők fertőzését. A füvesített területen könnyebb a lehullott termés felszedése. A leszüretelt mandulát, diót tisztítsuk meg még aznap, ne hagy­juk a fa alatt, mert könnyen megbámul és főleg nedves időben pené­szes lesz. Ha a dió héja nehezen válik le, érdemes az ilyen példányokat halomba rakni, kissé megöntözni, majd műanyagfóliával egy-két napra letakarni, hogy a füllesztés hatására a héj majd könnyen elváljon. A ter­mést fedett teraszon vagy padláson egy rétegben papírra rakva szik­kasszuk, szárítsuk. Csak ezután önthetjük majd a diót és a mandulát laza szövésű zsákokba. Folytassuk a telepítési előkészületeket. Ne feledjük, hogy csak érett istállótrágyát, komposztot használhatunk az alaptrágyázáshoz. Jelöljük ki a fák, a gyümölcsbokrok helyét, és igyekezzünk a talaj forga­tásával, a trágya bedolgozásával. Szigorúan tartsuk be a telekhatártól előírt ültetési távolságot, hogy elkerüljük a felesleges vitákat, a peres­kedést szomszédainkkal. Gondosan készüljünk a szőlőtelepítésre is. Az értékesítési ne­hézségekre gondolva nagy körültekintéssel válasszuk meg a fajtákat, ha eladásra nagyobb mennyiségű borszőlőt, bort vagy csemegeszőlőt szánunk. Választásunkat segíti, ha beszerezzük dr. Csepregi Pál—dr. Zilai János: Szőlőfajta-ismeret, -használat című könyvét. Jó ha tudjuk, hogy ez utánvéttel megrendelhető a budapesti Mezőgazdasági Köny­vesbolttól (Budapest, V., Vécsey u. 5. 1054), mert így nem kell esetleg feleslegesen keresnünk, hol kapjuk meg e könyvet. Takarítsuk ki a csemegeszőlő tárolására használatos helyiséget, meszeljük ki, mossuk fel és kénezéssel fertőtlenítsük a légtért. A leg­szebb, legegészségesebb, közepes méretű fürtöket válasszuk ki téli eltartásra. Már szedés közben csípjük ki ollóval a sérült, beteg bogyó­kat a leszedett csemegeszőlőből akkor is, ha nem tesszük a tárolóba, mert a rothadás egy-két nap alatt könnyen továbbterjed. Szedjük össze a fertőzött bogyókat, fürtöket, ne hagyjuk a tőkén, mert terjesztik a szürkerothadást. Fontos, hogy a most megfelelő hőmérsékleten erjedjen a pincé­ben. Ha szükséges, szellőztetéssel hűtsük a könnyen melegedő pin­cét. Az erjedésre legkedvezőbb a 15—18 C-fokos pincehőmérséklet. A szakszerű, zavartalan erjesztést segíti a Vinoferm szárított fajélesztő használata. Amíg erjedő must van a pincében, nagyon ügyeljünk, mert a mustgáz mérgező, könnyen halált is okozhat! Ilyenkor gyermekeket ne engedjünk a présházba, a pincébe, de idősebb felnőtteket sem, mert könnyen elszédülhetnek. Mindig csak meggyújtott, hosszú lécen de­rékmagasságban magunk elé tartott gyertyával lépjünk abba a pince­részbe, ahol a must erjed. A láng hirtelen elalvása a veszélyre figyel­meztet. Csak alapos szellőztetés után szabad visszatérni. A­­konyhakertben már ne öntözzük a téli tárolásra szánt karalábét, karfiolt, mert a további vízadagolás rontja az eltarthatóságukat. Száraz időben viszont a spenótot, a sóskát öntözzük, mert az erősebb fagyo­kig szedhetünk belőlük. Sz. M. F. Lépselejtezések Az ősz kezdete a lépek selej­tezésének, kiolvasztásának az ideje is. A lépek a második év után elöregszenek: minden ki­kelő méh a sejtben hagyja gu­­bóját, bábingjét és némi ürülé­ket is. Ezektől a maradványok­tól a sejtek elvesztik szögletei­ket, elsötétednek, térfogatuk csökken. A fokozatosan szűkülő sejtből kisebb, fejletlen méhek kelnek. Olykor szabad szemmel is látni, ha a család apró egye­­dekből áll. A kisebb testű mé­hek teljesítménye is kevesebb. Az öreg, fekete lépek a fertő­zés forrásai. A visszamaradó ürülék rengeteg kórokozó spó­rát tartalmaz. Az enyhe, a nyú­lós költésrothadás, a feketekor és a meszesedés meg a noszé­­ma, gyomorvész az elöregedett lépű családoknál hatalmasodik el. Az ugyan szilárd, de károsan öreg lépbe kevesebb méz fér el. A lépek tömege kétszeresére is növekedhet, ami rakodásnál, pergetésnél, kezelésnél egy­aránt munkatöbbletet jelent. A lépek egészséges cseréjét nehezíti, hogy az anyák, főként az idősebbek, szívesebben pe­téznek az idős lépekbe, főként nyár végén. Őszi fészekrendezé­seknél, majd a későbbi betele­­lésnél legjobb mézestől együtt elvenni, kivonni a termelésből. A kaptárból kikerült lépeket raktározás előtt osztályozzuk. Külön kerülnek a szűz építmé­nyek, ezekkel bővítünk majd ta­vasszal. Külön csoport a zsem­leszínű léptömeg, ami bármiko­ri fészekbővítésre jó lesz. Az öreg, elvirágporosodott, sérült, elkeresedett, torz lépeket külö­nítsük el. Ezek sorsa a kiolvasz­tás. Még akkor se sajnáljuk eze­ket a préstől, ha köztük fiatal el­­heresedettek vannak, mert sem méz tárolására, sem hasításhoz nem alkalmasak. Ezen kívül megakadályozzák az atka elleni védekezés biológiai módját, mert az anya nem a tervezett herés lépbe petézik, hanem ezekbe herét és dolgozót is. Von­­tatottá válik a kitördelés, meg­oszlik a bábok életkora. Vannak olyan bogarászok, akiknek nem áll módjukban a lépek raktári elhelyezése, és kénytelenek a kaptárban telel­tetni. Ilyenkor a fészket az üres kaptárrésztől vagy fióktól her­metikusan zárjuk el farostle­mezzel. A nyitott mézes lépek ide sem valók, mert a levegő nedvességét magába szívja az éretlen élelem, s megerjed tava­szig. Olyan módozatot is alkal­mazhatunk a rakodóknál, hogy legalsó fiókban tárolunk, lég­mentesen zárunk, majd a két férfiókban a család fészke követ­kezik. A felesleges lépeket ládák­ban, öreg kaptárakban is lehet tárolni. Jó szolgálatot tesz a fé­­regteleníthető, jól zárható kam­ra, manzárd, száraz alagsor. Szabadban is megmaradnak az építmények, ha jó zárás mellett fóliával takarjuk a téglákra he­lyezett tárolóládákat. A lépek le­hetőleg függőleges állásban várják ki a tavaszt, nehogy az idő enyhültével megpúposodja­­nak. Téglákkal, nehezékekkel súlyozzuk le a takarókat, ne­hogy a téli szelek megkezdjék, s a ládák beázzanak! Ha a méhektől távolabb, nem a fészkük mellett tárolunk, ak­kor mindenképpen égessünk el kaptáranként egy kénlapot, mert a melegebb őszi napokon a molyok még megmozdulnak, pusztítják kincsünket. Bármi­lyen méhészeti eszközt, anyagot tárolunk, ne feledjük, a méhek nem juthatnak hozzá! Zsidei Barnabás 1991. OKTÓBER 1. ..ALSÓGÖDI OLVASÓ". Diófája vastagabb ágainak eltá­volítását, amennyiben az való­ban annyira szükséges, semmi­képpen ne hagyja tavaszra. No­ha már az optimális időből kissé kikésett — mert az augusztus végén, szeptember első felében van —, még most vágja ki a ko­ronából. Ha viszont maradhat­nak az ágak, legalább egy ré­szük, azok eltávolítását hagyja inkább a következő nyár végé­re, így nem érheti olyan meg­próbáltatás a fát, amelynek a nedvkeringése most már csak­nem teljesen leállt, de rendkívül korán megindul, s ha a tél vége felé végzi a munkát, a fa igen sok nedvet folyat, a nehezen gyógyuló sebfelületen befertő­ződhet, bekorhadhat. A csonk nélkül simára vágott sebfelület sebzáró pasztával gondosan be­kenve (Vub­eron Cs. Fixpál) a fagyokig most még szépen be­gyógyulhat, s nem éri károso­dás a fát. HORVÁTH BÉLÁNÉ, Buda­pesté A frézia nem télálló, gu­mói nem ültethetők ki a kertbe. Üvegházi növény. Kezdetben úgynevezett hidegházban, 10 C fok körüli hőmérsékleten, majd a virágzási idő közeledtével már mérsékelt, 16—18 C fok kö­rüli hőmérsékleten nevelhető, hajtatható. A 20 C fok körüli hőmérsékletet akkor adja meg neki, ha a virágok nyílását si­ettetni akarja. A gumók ülteté­sétől számítva mintegy 6 hó­nap múlva várható a virágzás, az ültetést tehát ennek megfele­lően kell időzíteni. A magról vetett növényekről pedig 8-9 hónap múlva várható virág. Ha lakásban csak saját gyö­nyörködtetésre kívánja nevelni a rendkívül finom illatú virá­got, akkor is hasonló körülmé­nyeket kell neki biztosítani, mint üvegházban. SÁNDOR BÉLÁNÉ: Vecsés. Kivilágásuk első évben ad szép­, a nek mondható termést, amelyek azonban még nagyon zöldek. Mikorra várható a beérésük, mert a levelek már sárgulnak és hullanak is? A kivi termése csak nagyon ritkán érik be a luga­son. Tenyészideje ugyanis olyan hosszú, hogy a tavaszi virágok­ból képződött gyümölcsök késő ősszel is csak az utóéréshez szükséges fejlettséget érik el. Amíg fagyveszély nem fenye­get, ne is szedjék le a termést. A leszedve utóérő gyümölcsök 2-3 hónapig is tárolhatók, s egy részük csak akkorára éri el fi­nom, aromás ízét, illatát. MOLNÁR MÁRTONNÉ, Bu­dapest. A huzal tetejéig vissza­vágott málnavesszők erőteljes, másodrendű oldalelágazásait 20-30 cm-re lehet visszavágni. Ennek legkedvezőbb időpontja most ősszel, közvetlenül a lombhullás után van, mert ez a meghagyott termővesszőn lévő oldalrügyek további kialakulá­sát segíti. Ez a hatás pedig an­nál erősebb, minél koraibb a visszametszés. Nem követett el tehát terméskieséssel járó hi­bát, amikor a nagyon magasra törő, új vesszőket 130 cm felett visszametszette, sőt. Tavaszra meg, számítva még esetleges fagykárra is, azért se hagyja a metszést, mert a málna is na­gyon korán fakad. BOZÓ JÓZSEFNÉ: Hódme­zővásárhely. Fagyasztóláda hí­ján szép, húsos, nagy, tölteni való zöldpaprikát úgy rakhat el, hogy a magjától, ereitől meg­tisztított paprikákat leforrázva, majd lecsurgatva, kettőt-kettőt egymásba téve, uborkás üve­gekbe teszi. Ezután 3 liter víz­hez 1 dkg szalicilt adva, ezt fel­forralva, forrón öntse a vizet a paprikákra, megvárva, míg azok is megtelnek vízzel, és hogy az üveg színültig legyen. Az üveget lekötve helyezze szá­raz dunsztba. A paprika bármi­kor kivehető belőle. Visszakötve sem romlik ez a só nélkül elra­kott, sószegény diétára szorulók által is fogyasztható, valóban hagyományos eljárással tartósí­tott paprika.

Next