Szabad Föld, 1991. július-december (47. évfolyam, 27-53. szám)
1991-10-01 / 40. szám
18 SZABAD FÖLD Telekből - kert A kert kialakításánál nagyon fontos eldönteni a következőket: milyen célra akarjuk használni (pihenésre, a család ellátására, piaci termelésre, többféle célra), mennyi időt tudunk fordítani a kertre (naponta, hetente, évente néhány alkalommal), milyenek a kert biológiai adottságai (fekvés, talaj, éghajlat, öntözhetőség, egyéb). Nincs lehangolóbb annál, mint amikor egy kezdeti lendülettel elindított kert a lehetőségek rossz felmérése miatt elhanyagolttá válik. Szerényebb igényekkel tervezve viszont szép kertet lehetett volna kialakítani. Akármilyen célú kertet szeretnénk, legelső feladat, hogy készítsünk el egy léptékarányos tervet, melyen feltüntetjük, hová mit ültetünk. A tervezéskor nem csak térben, hanem időben is kell gondolkodnunk, nehogy a fák, bokrok megnőve egybefüggő dzsungelt alkossanak. Néhány alapelv mindenképpen megszívlelendő. — Soha ne ültessünk a tájba nem illő növényeket (például száraz alföldi kertbe, hegyi fenyőket). — A kert a ház szerves folytatása legyen, ne válasszuk el funkció nélküli széles járdával, úttal a háztól. — A fontosabb tartózkodási helyekről (terasz, nappali) nézve is képzeljük el a kertet. — A haszonnövények — természetes koronájú gyümölcsfák, bokrok, szőlőlugas, díszítő zöldségnövények — belophatók a díszkertbe, még a zöldségeskertet sem kell mereven eltakarni a látvány elől. — Ne sajnáljuk a metszőollót, a fűrészt, a fejszét használni, ha néhány év után túl sűrűnek találjuk a növényzetet. — Ne takarékoskodjunk a nagyobb egybefüggő gyepfelületek kialakításával. — Kerüljük a fák mértani rendbe ültetését, és nem jó az utakkal összeszabdalt, kis ágyásokból álló zöldségeskert sem. Ez a néhány kiemelt szempont csak egy szemlélet kialakításához próbál segítséget nyújtani. Ne restelljük szakember tanácsait kikérni, még ha nem is rendelünk komplett kerttervet. Ha kevés időt tudunk tölteni a kertben, elsősorban gyepet, fákat, díszbokrokat, évelőket ültessünk, és zöldségfélékből is az igénytelenebbeket termeljük, melyek kevesebb növényvédelmet, öntözést, ápolást igényelnek. A kert jó vagy elhibázott kialakítása sok évre okozhat örömöt, esztétikai élvezetet vagy állandó bosszúságot, kedveszegettséget. Zatykó Lajosné dr. Póniszemle Dömsödön A Póni és Kislótenyésztők Tiszántúli Egyesülete az ősz folyamán négy póniszemlét tart. Ezeken a rendezvényeken az egyesületi tagok bemutatott állatait bírálják, nyilvántartásba veszik, úgynevezett házi törzskönyvel látják el. Az ismert származású csikókat — amelyek apja állami fedezőmén vagy az egyesület egyik tenyészszemléjén bemutatott, s ott tenyésztésre alkalmasnak talált mén — besütik. Ez ugyan nem jelent államilag hitelesített törzskönyvezést, mert erre az egyesület nem jogosult, arra viszont kitűnően megfelel, hogy az egyesületi tagok tulajdonában lévő állatokat nyilvántartsák, s a tenyésztést irányítsák. Hazánkban nincs még igazi kultúrája a pónitenyésztésnek, erről tanúskodnak a szemléken bemutatott állatok is, amelyek közül több igen szép, jó adottságokkal rendelkező jószág, de elhanyagolt, túlnőtt patájuk hozzá nem értést jelez. A szakértő szem a legtöbb esetben észrevette a mozgatás hiányát is az állatok felvezetésekor. Nem volt ritka a túlsúlyos, rossz lábállású kanca sem. Ezek a hibák persze tenyésztési munkával, szakértelemmel, és a külföldről behozott állatok alaposabb megválogatásával kiküszöbölhetők, s remélhetőleg hamarosan a póni megtalálja a helyét a hobbiállatok sorában. — bálint — Savanyított káposzta készítése A fejes káposzta az egyik legváltozatosabban elkészíthető és felhasználható zöldségfélénk. Szinte egész évben fogyasztható, ha gondosan betároljuk vagy savanyított káposztát készítünk belőle. Táplálkozás-élettani jelentősége abban rejlik, hogy friss állapotban 40-50 mg C- vitamint tartalmaz száz grammonként. Bár a fejeskáposzta tárolása során C-vitaminja valamelyest csökken, ám ha savanyítjuk és nyersen fogyasztjuk, úgy C-vitamintartalmát jól megőrzi. Savanyított káposzta céljára a teljesen egészséges, közepes méretű káposztaféléket válogassuk ki. A még zöld vagy az esetleg sérülést szenvedett külső leveleket távolítsuk el, majd kiálló torzsáját vágjuk le. A gondosan előkészített káposztafejeket káposztagyalun 2-3 mm vastag szeletekre gyaluljuk le. A gyalult káposztát rakjuk fahordóba és kilójához 15—20 g konyhasót adagoljunk. ízlés szerint fűszerezhetjük: köménymaggal, borókabogyóval, valamint finomra szeletelt, érett piros cseresznyepaprikával. Az ország egyes helyein, így például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, felszeletelt almát is tesznek bele. Az egymásra rétegezett, gyalult és fűszerezett káposztát ezután fasulykolóval ledöngöljük, hogy levet engedjen és a levegő kiszoruljon belőle. Ezzel ideális feltételeket teremtünk a tejsavbaktériumok számára, melyek a káposztában rejlő cukrot kellemes ízű tejsavvá alakítják át. Amikor az edény megtelt, a reszelt káposztát betakarjuk káposztalevelekkel, és fafedőt teszünk rá. Erre köveket téve az egészet lenyomtatjuk. Az erjedés 5-6 hét alatt befejeződik, ami után már a savanyú káposzta akár nyersen, akár főzve jó étvággyal fogyasztható. Dr. Széles Csaba CSEREBERE Szombathelyi Attila (Győr- Ménfőcsanak, Szél u. 55. 9012), megcímzett válaszboríték ellenében még mindig szívesen küld vakondűző ricinusmagot. Nagyné Gál Erika (Nyíregyháza, Toldi út 67. X. 84. 4400) a kertbarátok segítségével, levélbeni megegyezés alapján, néhány kiló hántolt kölesre szeretne szert tenni, amelyre egészségi okok miatt lenne nagy szüksége. Azt is köszönettel venné, ha közölnék vele, hol lehet a közelben kölest hántoltatni. Mucsi Imréné (Mórahalom, Felszabadulás u. 57. 6782), amíg a készlete tart, bélyeges válaszboríték ellenében, bárkinek szívesen küld sonkatök, paszternák, zergeszarv, és óriás fehér karalábé magjából. Szívesen fogadna azonban pár szem banánhagymamagot. Végül, ha valaki ismerné a kis gömböcről szóló verses mesét (nem prózai), gyermekkora kedves verses meséjét, kér, írja le, s küldje el azt is levélben. Új és használt haszonjárművek 1 -től 24 tonnáig. Korma prafi. Központ: 1151 Bp., Ifjúgárda út 154. Tel.: 169-3295, 160-2124. Fax: 169-3295. Kereskedelmi telep: Bp. XV. ker., M3-as autópálya kivezető szakasz (Csanádi utca sarok). HETI TENNIVALÓK A gyümölcsösben a diót, a mandulát óvatosan szedjük. Akkor szüreteljük őket, amikor az első gyümölcsök lehullottak és a többi termés burka felrepedt, már könnyen elválik. Hosszú rúddal óvatosan veregessük a gallyakat, az ágakat, nehogy a gyümölccsel együtt leverjük a jövő évi termőrügyeket is. Azért is ügyeljünk, mert a sérülések segítik a kórokozók, a kártevők fertőzését. A füvesített területen könnyebb a lehullott termés felszedése. A leszüretelt mandulát, diót tisztítsuk meg még aznap, ne hagyjuk a fa alatt, mert könnyen megbámul és főleg nedves időben penészes lesz. Ha a dió héja nehezen válik le, érdemes az ilyen példányokat halomba rakni, kissé megöntözni, majd műanyagfóliával egy-két napra letakarni, hogy a füllesztés hatására a héj majd könnyen elváljon. A termést fedett teraszon vagy padláson egy rétegben papírra rakva szikkasszuk, szárítsuk. Csak ezután önthetjük majd a diót és a mandulát laza szövésű zsákokba. Folytassuk a telepítési előkészületeket. Ne feledjük, hogy csak érett istállótrágyát, komposztot használhatunk az alaptrágyázáshoz. Jelöljük ki a fák, a gyümölcsbokrok helyét, és igyekezzünk a talaj forgatásával, a trágya bedolgozásával. Szigorúan tartsuk be a telekhatártól előírt ültetési távolságot, hogy elkerüljük a felesleges vitákat, a pereskedést szomszédainkkal. Gondosan készüljünk a szőlőtelepítésre is. Az értékesítési nehézségekre gondolva nagy körültekintéssel válasszuk meg a fajtákat, ha eladásra nagyobb mennyiségű borszőlőt, bort vagy csemegeszőlőt szánunk. Választásunkat segíti, ha beszerezzük dr. Csepregi Pál—dr. Zilai János: Szőlőfajta-ismeret, -használat című könyvét. Jó ha tudjuk, hogy ez utánvéttel megrendelhető a budapesti Mezőgazdasági Könyvesbolttól (Budapest, V., Vécsey u. 5. 1054), mert így nem kell esetleg feleslegesen keresnünk, hol kapjuk meg e könyvet. Takarítsuk ki a csemegeszőlő tárolására használatos helyiséget, meszeljük ki, mossuk fel és kénezéssel fertőtlenítsük a légtért. A legszebb, legegészségesebb, közepes méretű fürtöket válasszuk ki téli eltartásra. Már szedés közben csípjük ki ollóval a sérült, beteg bogyókat a leszedett csemegeszőlőből akkor is, ha nem tesszük a tárolóba, mert a rothadás egy-két nap alatt könnyen továbbterjed. Szedjük össze a fertőzött bogyókat, fürtöket, ne hagyjuk a tőkén, mert terjesztik a szürkerothadást. Fontos, hogy a most megfelelő hőmérsékleten erjedjen a pincében. Ha szükséges, szellőztetéssel hűtsük a könnyen melegedő pincét. Az erjedésre legkedvezőbb a 15—18 C-fokos pincehőmérséklet. A szakszerű, zavartalan erjesztést segíti a Vinoferm szárított fajélesztő használata. Amíg erjedő must van a pincében, nagyon ügyeljünk, mert a mustgáz mérgező, könnyen halált is okozhat! Ilyenkor gyermekeket ne engedjünk a présházba, a pincébe, de idősebb felnőtteket sem, mert könnyen elszédülhetnek. Mindig csak meggyújtott, hosszú lécen derékmagasságban magunk elé tartott gyertyával lépjünk abba a pincerészbe, ahol a must erjed. A láng hirtelen elalvása a veszélyre figyelmeztet. Csak alapos szellőztetés után szabad visszatérni. Akonyhakertben már ne öntözzük a téli tárolásra szánt karalábét, karfiolt, mert a további vízadagolás rontja az eltarthatóságukat. Száraz időben viszont a spenótot, a sóskát öntözzük, mert az erősebb fagyokig szedhetünk belőlük. Sz. M. F. Lépselejtezések Az ősz kezdete a lépek selejtezésének, kiolvasztásának az ideje is. A lépek a második év után elöregszenek: minden kikelő méh a sejtben hagyja gubóját, bábingjét és némi ürüléket is. Ezektől a maradványoktól a sejtek elvesztik szögleteiket, elsötétednek, térfogatuk csökken. A fokozatosan szűkülő sejtből kisebb, fejletlen méhek kelnek. Olykor szabad szemmel is látni, ha a család apró egyedekből áll. A kisebb testű méhek teljesítménye is kevesebb. Az öreg, fekete lépek a fertőzés forrásai. A visszamaradó ürülék rengeteg kórokozó spórát tartalmaz. Az enyhe, a nyúlós költésrothadás, a feketekor és a meszesedés meg a noszéma, gyomorvész az elöregedett lépű családoknál hatalmasodik el. Az ugyan szilárd, de károsan öreg lépbe kevesebb méz fér el. A lépek tömege kétszeresére is növekedhet, ami rakodásnál, pergetésnél, kezelésnél egyaránt munkatöbbletet jelent. A lépek egészséges cseréjét nehezíti, hogy az anyák, főként az idősebbek, szívesebben petéznek az idős lépekbe, főként nyár végén. Őszi fészekrendezéseknél, majd a későbbi betelelésnél legjobb mézestől együtt elvenni, kivonni a termelésből. A kaptárból kikerült lépeket raktározás előtt osztályozzuk. Külön kerülnek a szűz építmények, ezekkel bővítünk majd tavasszal. Külön csoport a zsemleszínű léptömeg, ami bármikori fészekbővítésre jó lesz. Az öreg, elvirágporosodott, sérült, elkeresedett, torz lépeket különítsük el. Ezek sorsa a kiolvasztás. Még akkor se sajnáljuk ezeket a préstől, ha köztük fiatal elheresedettek vannak, mert sem méz tárolására, sem hasításhoz nem alkalmasak. Ezen kívül megakadályozzák az atka elleni védekezés biológiai módját, mert az anya nem a tervezett herés lépbe petézik, hanem ezekbe herét és dolgozót is. Vontatottá válik a kitördelés, megoszlik a bábok életkora. Vannak olyan bogarászok, akiknek nem áll módjukban a lépek raktári elhelyezése, és kénytelenek a kaptárban teleltetni. Ilyenkor a fészket az üres kaptárrésztől vagy fióktól hermetikusan zárjuk el farostlemezzel. A nyitott mézes lépek ide sem valók, mert a levegő nedvességét magába szívja az éretlen élelem, s megerjed tavaszig. Olyan módozatot is alkalmazhatunk a rakodóknál, hogy legalsó fiókban tárolunk, légmentesen zárunk, majd a két férfiókban a család fészke következik. A felesleges lépeket ládákban, öreg kaptárakban is lehet tárolni. Jó szolgálatot tesz a féregteleníthető, jól zárható kamra, manzárd, száraz alagsor. Szabadban is megmaradnak az építmények, ha jó zárás mellett fóliával takarjuk a téglákra helyezett tárolóládákat. A lépek lehetőleg függőleges állásban várják ki a tavaszt, nehogy az idő enyhültével megpúposodjanak. Téglákkal, nehezékekkel súlyozzuk le a takarókat, nehogy a téli szelek megkezdjék, s a ládák beázzanak! Ha a méhektől távolabb, nem a fészkük mellett tárolunk, akkor mindenképpen égessünk el kaptáranként egy kénlapot, mert a melegebb őszi napokon a molyok még megmozdulnak, pusztítják kincsünket. Bármilyen méhészeti eszközt, anyagot tárolunk, ne feledjük, a méhek nem juthatnak hozzá! Zsidei Barnabás 1991. OKTÓBER 1. ..ALSÓGÖDI OLVASÓ". Diófája vastagabb ágainak eltávolítását, amennyiben az valóban annyira szükséges, semmiképpen ne hagyja tavaszra. Noha már az optimális időből kissé kikésett — mert az augusztus végén, szeptember első felében van —, még most vágja ki a koronából. Ha viszont maradhatnak az ágak, legalább egy részük, azok eltávolítását hagyja inkább a következő nyár végére, így nem érheti olyan megpróbáltatás a fát, amelynek a nedvkeringése most már csaknem teljesen leállt, de rendkívül korán megindul, s ha a tél vége felé végzi a munkát, a fa igen sok nedvet folyat, a nehezen gyógyuló sebfelületen befertőződhet, bekorhadhat. A csonk nélkül simára vágott sebfelület sebzáró pasztával gondosan bekenve (Vuberon Cs. Fixpál) a fagyokig most még szépen begyógyulhat, s nem éri károsodás a fát. HORVÁTH BÉLÁNÉ, Budapesté A frézia nem télálló, gumói nem ültethetők ki a kertbe. Üvegházi növény. Kezdetben úgynevezett hidegházban, 10 C fok körüli hőmérsékleten, majd a virágzási idő közeledtével már mérsékelt, 16—18 C fok körüli hőmérsékleten nevelhető, hajtatható. A 20 C fok körüli hőmérsékletet akkor adja meg neki, ha a virágok nyílását siettetni akarja. A gumók ültetésétől számítva mintegy 6 hónap múlva várható a virágzás, az ültetést tehát ennek megfelelően kell időzíteni. A magról vetett növényekről pedig 8-9 hónap múlva várható virág. Ha lakásban csak saját gyönyörködtetésre kívánja nevelni a rendkívül finom illatú virágot, akkor is hasonló körülményeket kell neki biztosítani, mint üvegházban. SÁNDOR BÉLÁNÉ: Vecsés. Kivilágásuk első évben ad szép, a nek mondható termést, amelyek azonban még nagyon zöldek. Mikorra várható a beérésük, mert a levelek már sárgulnak és hullanak is? A kivi termése csak nagyon ritkán érik be a lugason. Tenyészideje ugyanis olyan hosszú, hogy a tavaszi virágokból képződött gyümölcsök késő ősszel is csak az utóéréshez szükséges fejlettséget érik el. Amíg fagyveszély nem fenyeget, ne is szedjék le a termést. A leszedve utóérő gyümölcsök 2-3 hónapig is tárolhatók, s egy részük csak akkorára éri el finom, aromás ízét, illatát. MOLNÁR MÁRTONNÉ, Budapest. A huzal tetejéig visszavágott málnavesszők erőteljes, másodrendű oldalelágazásait 20-30 cm-re lehet visszavágni. Ennek legkedvezőbb időpontja most ősszel, közvetlenül a lombhullás után van, mert ez a meghagyott termővesszőn lévő oldalrügyek további kialakulását segíti. Ez a hatás pedig annál erősebb, minél koraibb a visszametszés. Nem követett el tehát terméskieséssel járó hibát, amikor a nagyon magasra törő, új vesszőket 130 cm felett visszametszette, sőt. Tavaszra meg, számítva még esetleges fagykárra is, azért se hagyja a metszést, mert a málna is nagyon korán fakad. BOZÓ JÓZSEFNÉ: Hódmezővásárhely. Fagyasztóláda híján szép, húsos, nagy, tölteni való zöldpaprikát úgy rakhat el, hogy a magjától, ereitől megtisztított paprikákat leforrázva, majd lecsurgatva, kettőt-kettőt egymásba téve, uborkás üvegekbe teszi. Ezután 3 liter vízhez 1 dkg szalicilt adva, ezt felforralva, forrón öntse a vizet a paprikákra, megvárva, míg azok is megtelnek vízzel, és hogy az üveg színültig legyen. Az üveget lekötve helyezze száraz dunsztba. A paprika bármikor kivehető belőle. Visszakötve sem romlik ez a só nélkül elrakott, sószegény diétára szorulók által is fogyasztható, valóban hagyományos eljárással tartósított paprika.